Végjáték: A líbiai átmeneti kormány fegyveresei közelítenek az ezredes megmaradt bástyáihoz, a NATO pedig újult erővel bombáz. Kadhafi szóvivője szerint szóba sem jöhet a megadás. Közben az amerikai és a brit hírszerzés számára kényelmetlen iratok kerültek elő Tripoliban. A felkelők állítólag tudják, hol van Kadhafi.
Katonai laktanyákat, egy rendőrségi tábort és egyéb célpontokat bombázott vasárnapra virradóra Szirt, illetve Hun város közelében az észak-atlanti katonai szövetség.
A NATO légiereje támadta továbbá a Tripolitól 140 kilométerre délkeletre lévő Bani-Valid város környékén található lőszerraktárat, a háborúban központi szerepet játszó Miszráta város felkelői pedig ellenállás nélkül foglaltak el két katonai tábort a város szélén.
A Bani-Validot körbezáró lázadók eközben bejelentették, hogy készek erővel bevenni a területet. Több ezer fegyveres felkelő gyűlt össze az elmúlt napokban a sivatagban elterülő város környékén, a legközelebbi erők mindössze 15 kilométerre vannak Bani-Valid központjától.
Ahmed Bani ezresed, a felkelők bengázi székhelyű katonai szóvivője azt mondta, hogy a városban meghatárzó többségű varfala törzs tagjai megosztottak azzal kapcsolatban, hogy csatlakozzanak-e a felkelőkhöz. Bani véleménye szerint a legnagyobb líbiai törzs tagjai inkább megadják magukat, mintsem egymás vérét ontsák.
Moammer el-Kadhafi líbiai vezető múlt heti videoüzenetében úgy fogalmazott, hogy a varfala egyike lesz azon törzseknek, amelyek a végsőkig védelmezni fogják őt.
Szorul a hurok Kadhafi körül
A líbiai átmeneti kormány közölte, hogy fegyveresei közelítenek Moammer el-Kadhafi megmaradt bástyáihoz, de ellentmondásos információk érkeznek arról, hogy ezek az erők milyen gyorsan haladnak.
Bár a NATO támogatta Átmeneti Nemzeti Tanács (ÁNT) vezetője többször is elmondta, hogy a vérontás elkerülésére hagynak egy hetet Kadhafi erőinek arra, hogy megadják magukat, az új vezetés fegyveresei két fontos város közelében már készek a támadásra. Kadhafi egyik szóvivője kijelentette viszont, hogy szóba sem jöhet a megadás, hozzátéve, hogy a legjelentősebb törzsi vezetők továbbra is lojálisak Kadhafihoz.
Az ÁNT egyik szóvivője Bani-Valid közelében nyilatkozott. Mint mondta, türelmük fogytán, ezért hamarosan kezdik a támadást. Kadhafi szülővárosa, Szirt mellett is hasonló türelmetlenség tapasztalható a volt felkelők körében.
Musztafa Abdeldzsalil, az ÁNT elnöke szombati bengázi sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy Kína akadályozza a külföldi bankokban befagyasztott líbiai vagyon felszabadítását. Mahmúd Dzsibril lázadóvezér ezért találkozott a kínai kormány képviselőjével, hogy magyarázatot kérjen Peking álláspontjára – tette hozzá.
Egyelőre nem tudni, hogy Kínának mi a kifogása. Kína ugyan nem ismerte el az ÁNT-t Líbia legitim vezetésének, de jelentős szerepet tulajdonított neki az ország jövőjében. Az ÁNT szóvivője szerint Kína azokat az érdekeit védi Líbiában, amelyeket Kadhafi uralma alatt szerzett meg. Samsziddin Abdulmola elmondta, hogy Kína csütörtökön hozzájárult ugyan 15 milliárd dollárnyi líbiai vagyon felszabadításához, de többhöz nem. A többi felszabadítását ahhoz fogják kötni, hogy érdekeik megmaradnak az országban.
Kuba bejelentette szombaton, hogy visszahívja líbiai nagykövetét, megszünteti tripoli diplomáciai képviseletét, és megismételte, hogy nem ismeri el az lázadók átmeneti kormányát. Elítélte a NATO katonai beavatkozását, amely hozzájárult Kadhafi hatalmának megdöntéséhez, és több ezer civil halálát okozta. Figyelmeztetett, hogy a NATO viselkedése hasonló körülményeket tud teremteni Szíriában egy küldő katonai beavatkozáshoz.
A Tripoliban talált titkos dokumentumokból az is kiderül, hogy a brit hírszerzés (MI6) az elmúlt években segített a Kadhafi-rezsimnek líbiai ellenzékiek elfogásában.
A liberális Independent on Sunday újságírói Musza Kuszának, a líbiai hírszerzés egykori vezetőjének irodáiban bukkantak az iratokra. A lap vasárnapi ismertetése szerint az egyik dokumentumból például kiderül, hogy az MI6 információi alapján fogtak el és szállítottak Líbiába az amerikaiak egy Abdel-Hakim Belhadzs nevű vezető líbiai ellenzékit, aki ma a Tripoliban tevékenykedő felkelő erők katonai parancsnoka.
A riport szerint a Kadhafi-rezsim hatóságai Belhadzsot kínvallatásnak vetették alá.
Az MI6 meg nem nevezett operatív tisztje a Musza Kuszának írt – az Independent on Sunday által most megtalált és ismertetett – levélben külön emlékeztette a líbiai hírszerzés akkori első emberét arra, hogy a brit felderítés szolgáltatta az információt Belhadzs elfogásához. „Ez a legkevesebb, amit megtehettünk önnek és Líbiának, demonstrálandó azt a figyelemreméltó kapcsolatot, amelyet az évek során kiépítettünk” – áll az MI6 tisztjének vasárnap idézett levelében.
A nyugati kormányok az évekig Musza Kusza által vezetett líbiai külső hírszerzést teszik felelőssé a lockerbie-i repülőgép-robbantásért, Nagy-Britannia történetének legvéresebb terrormerényletéért.
Az amerikai Pan Am légitársaság Londonból New Yorkba tartó Boeing 747-es óriásgépét 1988. december 21-én időzített pokolgéppel a skóciai Lockerbie kisváros felett felrobbantották; a merényletben 270-en vesztették életüket, köztük négy magyar utas és a roncsok által jelentős részben letarolt városka 11 lakója.
London és Washington 1991-ben büntetőeljárást kezdeményezett két líbiai titkos ügynök ellen, akiket a bomba elhelyezésével vádoltak. Tripoli, ENSZ-szankciók nyomása alatt, végül kiadta a két körözött ügynököt. Egyiküket, Abdel-Bászet Ali Mohamed al-Megrahit 2001. december 31-én életfogytiglani börtönre ítélte az eljáró skót bíróság, amely – a kiadatás fejében semleges ítélkezési területhez ragaszkodó líbiai álláspont miatt – Hollandiában ült össze.
A rákbetegségben szenvedő Megrahit a skót kormány két éve méltányossági megfontolásokból szabadon engedte; a döntés komoly belpolitikai és nemzetközi súrlódásokhoz vezetett. A volt líbiai ügynök elengedését annak idején nyíltan bírálta az amerikai kormány is.
Titkos megbeszélés a klubban
Musza Kusza a líbiai ügynök szabadon engedését célzó tárgyalások egyik irányítója volt, és kulcsszerepet játszott Líbia és a Nyugat viszonyának rendezésében a 2001. szeptember 11-ei amerikai merényletek után. Brit sajtóértesülések szerint Musza Kusza – aki az idei év elejéig a Kadhafi-rezsim külügyminisztere volt, és a NATO-hadműveletek kezdete után Nagy-Britanniába dezertált – információval látta el a nyugati kormányokat az al-Kaida terrorhálózatról és más iszlám terrorista csoportokról.
Ezt az értesülést látszik alátámasztani az Independent on Sunday által Tripoliban talált dokumentumok egyike is. E feljegyzés szerint Musza Kusza – akkor még a líbiai külső hírszerzés vezetőjeként – 2003 decemberében, egy előkelő londoni klubban titkos megbeszéléseket tartott az akkori munkáspárti brit kormány vezető tisztviselőivel. A londoni találkozón jelen volt az MI6 három magas rangú tisztje, valamint a CIA két illetékes igazgatója is.
Az Independent on Sunday szerint Musza Kusza részvétele a londoni megbeszélésen „rendkívüli” jelentőségű, ugyanis a líbiai kormánytisztviselő – aki korábban Líbia londoni nagykövete is volt – akkoriban hivatalosan ki volt tiltva Nagy-Britanniából líbiai ellenzékiek elleni merényletek szervezésének gyanúja miatt.
Párizsban tárgyaltak Líbia jövőjéről
Közben a NATO-beavatkozást bíráló orosz vezetés Moszkvába invitálta az általa csak a napokban elismert átmeneti líbiai átmeneti vezetést, hogy tárgyaljanak az olajban gazdag ország jövőbeni energiaprojektjeiről. (Erről itt olvashat.)
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt is kijelentette: a megbuktatott Moammer Kadhafi vezette előző líbiai kormányzat embereit is be kell vonni az arab országban elinduló békefolyamatba.
„Azokat a politikai, etnikai és törzsi erőket is feltétel nélkül be kell vonni a nemzeti megbékélés folyamatába, amelyeknek vezető szerepük volt a korábbi líbiai kormányban” – mondta az orosz külügyminiszter az Interfax hírügynökség jelentése szerint.
Folytatják a légicsapásokat
Sarkozy a konferencia utáni sajtóértekezletén bejelentette, hogy a NATO folytatja légi hadműveleteit Líbiában. Elmondta: az értekezlet résztvevői megállapodtak abban, hogy a NATO-műveletek „egészen addig folytatódnak, amíg Moammer Kadhafii líbiai vezető és hívei veszélyt jelentenek Líbiára”.
Kadhafit le kell tartóztatni
A francia államfő fölszólította a líbiai felkelők vezető szervét, az Átmeneti Nemzeti Tanácsot, hogy indítsa el „a megbékélés és a megbocsátás” folyamatát. Tanulni kell más országok hibáiból – jegyezte meg. Ugyanakkor leszögezte, hogy Kadhafit le kell tartóztatni, és a líbiaiakra kell bízni annak eldöntését, hogy az észak-afrikai országban állítják bíróság elé, vagy átadják a Nemzetközi Büntetőbíróságnak. Hozzátette, egyetértettek abban is, hogy felszabadítják a befagyasztott líbiai javakat. „A Kadhafi és emberei által elsikkasztott pénzt vissza kell adni a líbiaiaknak” – mondta.
Kimondhatatlan bűnök
David Cameron brit kormányfő is utalt arra, hogy a harcnak még nincs vége, és Tripoli felszabadítás napvilágra hozta, hogy kimondhatatlan bűnöket követtek el Líbiában. Ezeket a bűncselekményeket ki kell vizsgálni, és a bűnösöket át kell adni az igazságszolgáltatásnak – szögezte le.
1 milliárd eurót kapnak
Angela Merkel német kancellár a csúcstalálkozó után közölte: Németország az új líbiai vezetés rendelkezésére bocsát egymilliárd eurót az előző rezsim befagyasztott vagyonából, emellett segítene a rendőrség felállításában. Felajánlotta a líbiai vezetésnek, hogy Németország a rendőrség felállításában tudna közreműködni, továbbá az új alkotmány kidolgozásában.
Az új líbiai vezetés mereven elutasítja, hogy külföldi katonák állomásozzanak Líbia területén, de nem lehet tudni, hogy esetleges rendőri erők küldéséről mi az álláspontja – jelezte a napokban Ian Martin, a líbiai ügyekben illetékes ENSZ megbízott.
Amerika a radikális iszlamistákra figyelmeztet
Az értekezleten az amerikai külügyminiszter a radikális iszlamisták líbiai térnyerésétől óvott. „Líbia új vezetésének továbbra is fel kell lépnie az erőszakos szélsőségekkel szemben, és együtt kell működnie a nemzetközi közösséggel annak érdekében, hogy a Kadhafi fegyverraktáraiból kikerült fegyverek ne jelentsenek fenyegetést Líbia szomszédaira és a világra” – mondta Hillary Clinton. Beszédében utalt rá, hogy vannak olyan aggodalmak, amelyek szerint radikális iszlamistáknak is szerepe lehetett a Kadhafi-uralom megdöntésében. Az amerikai külügyminiszter sürgette, hogy minél több ország ismerje el a líbiai felkelők politikai vezető szervét, az ÁNT-t. Szerinte az ÁNT-nek kellene képviselnie Líbiát az ENSZ-ben is.
Nemzetközi missziót indítana az ENSZ
Az ENSZ nemzetközi missziót indítana útjára Líbiában – közölte Ban Ki Mun, a világszervezet főtitkára tanácskozás résztvevőinek küldött üzenetében. A főtitkár szerint az ÁNT támogatja egy ilyen ENSZ-misszió elindítását a humanitárius helyzet javítása és az államépítés céljából. Ban Ki Mun bejelentette, hogy szeptember 20-án New Yorkban, az ENSZ Közgyűlésének évi ülésszakának keretében „magas szintű tanácskozást” rendeznek
