Martha Nierenberg, a Herzog-gyűjtemény örököse – aki pert nyert a magyar állam ellen – egy 2000-es budapesti sajtótájékoztatón ügyvédje, Varga Tamás társaságában. A képen: Pásztori Balázs, a Zsidó Világkonferencia megbízottja, Nierenberg és Varga

Népszabadság – Szabó Barnabás

Tizenegy festményt leszámítva jogszerűen perlik Herzog Lipót Mór báró örökösei Magyarországot és múzeumait a bő egy évvel ezelőtt beadott keresetükben – döntött az ügyet tárgyaló amerikai szövetségi bíró. Mint tavaly júliusban lapunk is beszámolt róla, többek között El Greco, idősebb Lucas Cranach, van Dyck, Velázquez vagy Monet munkáit – összesen csaknem félszáz, több mint százmillió dollárt (19,3 milliárd forintot) érő alkotást – követelnek vissza az örökösök. Herzog 1934-ben halt meg, gyermekei pedig felesége halála után, 1940-ben örökölték meg a több ezer műtárgyat, amelynek csak a töredékéről van szó a Magyarországgal folyó jogvita során.

Döntésében Ellen Segal Huvelle szövetségi bíró a per alapját képező, több mint 40 festmény közült 11-gyel kapcsolatban elutasította az örökösök igényét. Budapest arra hivatkozva kérte a Herzog-örökösök által 2010-ben indított per megszüntetését, hogy az alapját képező vádak már rég okafogyottak amiatt a szerződés miatt, amelyet az Egyesült Államok és Magyarország kötött 1973-ban 44, magyar múzeumokban lévő műalkotás után történő kártérítésről.

A magyar államot képviselő amerikai jogászcég, a Nixon Peabody elégedettségét fejezte ki, amiért 11 festmény ügyében a szövetségi bíró Magyarország javára ítélt. „Kérni fogjuk a fellebbviteli bíróságot, hogy ismerje el, a különböző nemzetközi szerződések és kártérítési programok nyomán már rég alaptalanná vált minden követelés” – jelezte email-üzenetében Thaddeus Stauber, a jogászcég egyik ügyvédje. Homlokegyenest ellenkező okból, de örülnek a döntésnek a Herzog-örökösök is: jogi képviselőjük, Michael Shuster szerint a per leránthatja a leplet arról a „szégyenletes magatartásról”, amelyet követve Magyarország elvette és makacsul nem akarja visszaszolgáltatni a családi gyűjtemény e részét.

Goya-, Ruysdael-, Cuyp- és Zurbarán-festmények a budapesti Herzog-palotában, a második világháború előtt
Sacco Di Budapest 1938-1949 Herzog 1934-ben hunyt el. Kollekcióját, amely a fénypontján összesen mintegy 2500 darabból állt, a felesége 1940-ben bekövetkezett halála után a három gyermeke örökölte. A második világháború és a zsidóüldözések következtében a gyűjtemény szétforgácsolódott; a nácik, a Vörös Hadsereg, valamint a magántolvajok fosztogatása után megmaradt darabokat a kommunista magyar kormány lefoglalta. Szakértők szerint a magyar zsidók haláltáborba küldéséért felelős Adolf Eichmann is gazdagította képtárát a Herzog-vagyonból.

Korábban megírtuk: egy hasonló ügyben az amerikai Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy Ausztria nem bújhat a szuverén immunitás az idegen államokat Amerikában védő jogintézménye mögé. Bécs erre ki is adta az Altman-gyűjtemény darabjait, Gustav Klimt öt híres festményét, egy választottbírósági véleménynek is engedve. A mostani bírói döntéssel immár három, az Egyesült Államokban az elmúlt években indított holokausztperben is hasonlóan áll a magyar állam, illetve érdekeltségei. Chicagóban is elutasították két keresetre vonatkozóan az érvelést, amellyel az alperesek ügyvédjei azt szerették volna elérni: a bíróság ne fogadja be az ügyet.

A Herzog-örökösök által követelt alkotásokat jelenleg a Magyar Nemzeti Galériában, a Szépművészeti Múzeumban, az Iparművészeti Múzeumban, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen őrzik. Georg Pencz 16. századi német festő Sigismund Baldingerről készített portréja, amelyet a német állam tavaly szolgáltatott vissza a Herzog-örökösöknek, júliusban ötmillió fontért kelt el egy Christie’s-árverésen