Nicolas Sarkozy francia elnök és David Cameron brit miniszterelnök nemzetközi konferenciát szerveztek. A csütörtök délutáni csúcstalálkozón részt vesz Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár és Hillary Clinton is. Az eseményen vélhetően segítséget fog kérni a líbiai Nemzeti Átmeneti Tanács arra, hogy stabilizálják és újraépítsék az országot, valamint felkészítsék a demokráciára. Ezzel egy időben Kadhafi újabb hangfelvételen közölte: soha nem mond le, a lázadók pedig meghosszabbították az eredetileg szombaton lejáró ultimátumot. A Kadhafi mellett kiálló, de a lázadók által körülzárt Szirtnek egy hete van arra, hogy eldöntse, leteszi-e a fegyvert.
A BBC szerint a „Líbia barátai” elnevezésű esemény – amelyre mintegy 60 ország, valamint Ban Ki Mun ENSZ ftitkár is ellátogat – éppen 42 évvel azt követően kerül sor, hogy Kadhafi puccsal átvette a hatalmat Líbiában. Az eseményen vélhetően segítséget fog kérni a líbiai Nemzeti Átmeneti Tanács arra, hogy stabilizálják és újraépítsék az országot, valamint felkészítsék a demokráciára.
Kadhafi: soha!
A párizsi egyeztetésekkel párhuzamosan újabb hangfelvételt sugárzott a szíriai központú al-Rai csatorna. Kadhafi arra figyelmeztetett, hogy nem fogja letenni a fegyvert. A lázadók időközben – miután eddig nem sikerült megállapodniuk a Szirtben lévő Kadhafihoz hű csapatokkal – egy héttel meghosszabbították az eredetileg szombaton lejáró ultimátumot. A lázadók állítólag már teljesen körbevették a volt líbiai vezető egyik utolsó erődítményeként is számon tartott Szirtet, de el szeretnék kerülni a vérfürdőt, ezért ajánlották fel a tárgyalást a Kadhafihoz hű csapatoknak.
Kadhafi: „a Nyugat összeesküdött Líbia ellen, hogy elvegye a fegyvereit, de a líbiai nép nem térdel le, nem adja meg magát, mert nem vagyunk nők.”
Brüsszel enyhített a Líbia elleni szankciókon
A párizsi egyeztetéssel egy időben
jelentette be csütörtökön Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, hogy az Európai Unió részlegesen feloldja a Líbia ellen korábban elrendelt gazdasági szankciókat. A gazdasági, illetve hivatalos kapcsolattartási tilalommal sújtott líbiai jogi személyek listájáról 28 vállalkozást, illetve hatóságot vesznek le. Köztük található hat kikötő-üzemeltető társaság, több bank, valamint olaj-, illetve gázvállalat. Ezzel lényegében újraindulhat Líbia nemzetközi olajkereskedelme és annak finanszírozása.A részleges szankcióoldásról már szerdán elvi megállapodás született a 27 tagország képviselői között. Az úgynevezett írásbeli eljárás során csütörtökig egyetlen tagállam sem emelt kifogást, így a döntés hivatalossá vált. Pénteken várható a rendelkezéseknek az uniós közlönyben való közzététele, és ezzel hatályba léptetése. „Az a célunk, hogy az átmeneti kormány és a líbiai nép rendelkezésére bocsássuk a gazdaság működőképességének újrateremtéséhez szükséges forrásokat” – olvasható Ashton nyilatkozatában. A főképviselő szerint az unió a mostani szankcióoldással megfelelő gyorsasággal reagált a líbiai fejlemények alakulására.
Szaadi csatlakozna a felkelőkhöz
A felkelők és a nyugati, rendezésben érintett hatalmak dolgát segítheti, hogy feltehetően a Kadhafi család sem egységes már. Egy szerdán adásba került exkluzív interjúban Belháddzs azt mondta, hogy Szaadi szerdán megkereste őt telefonon, és kérte, hadd csatlakozzon a forradalomhoz. A harmadik Kadhafi-fiú cserébe garanciákat kért a felkelőktől, hogy nem kell elhagynia Líbiát, és visszatérhet a fővárosba, Tripoliba.
A líbiai felkelők hatóságai szerdán letartóztatták a Kadhafi-rezsim utolsó külügyminiszterét, Abdelati Obeidit – jelentette be a Mehdi Herati, a felkelők katonai tanácsának elnökhelyettese.
A felkelők politikai szervének, az Átmeneti Nemzeti Tanácsnak az egyik sajtófelelőse az AFP-nek megerősítette a hírt, és azt mondta: tudomásuk szerint Obeidit Tripoli Dzsanzúr nevű nyugati peremkerületében fogták el. Obeidi március 31-én került a Kadhafi-kormányzat diplomáciájának az élére, miután az addigi külügyminiszter, Musza Kusza Nagy-Britanniába dezertált.
Moammer Kadhafi szülővárosára, illetve jelenlegi feltételezett tartózkodási helyére – a tengerparti Szirtre és a Tripolitól délkeletre fekvő Bani-Valídra – összpontosította legutóbbi légi csapásait a NATO, szerdán Brüsszelben közzétett közleménye szerint. Uniós diplomaták eközben azt mondták, hogy pénteken feloldják azoknak a gazdasági szankcióknak egy részét, amelyeket az észak-afrikai ország kikötői és üzleti tevékenységet folytató jogi személyei ellen foganatosítottak korábban.
Szirt térségében az elmúlt 24 órában 19 célpont – köztük három páncélos, 12 fegyverrel ellátott jármű, egy radarberendezés, valamint katonai állások – ellen intézett támadást a NATO. Bani-Valíd térségében hat légi csapást hajtottak végre, egyebek közt föld-föld rakétaindító állás, valamint lőszer-, fegyver-, illetve harcjárműraktárak ellen.
Az észak-atlanti szervezet székhelyéről származó diplomáciai értesülések szerint a 28 NATO-országnak a szövetséghez akkreditált nagykövetéből álló Észak-atlanti Tanács megállapodott abban, hogy a NATO a líbiai katonai műveletek lezárulta után is kész fenntartani jelenlétét az ország tengerpartjához közeli vizeken, valamint akár az ország légterében is. NATO-diplomaták úgy vélik, az új líbiai vezetés erre irányuló kérése esetén a NATO egy ideig folytathatja a tengeri járőrözést, illetve a légi felderítő repüléseket.
Az atlanti szövetség Líbiával kapcsolatos lehetséges jövőbeli szerepét illetően azonban egyelőre pusztán az látszik biztosnak, hogy NATO-parancsnokság alá tartozó katonák nem fognak líbiai területre lépni. Ezt ugyanis minden érintett határozottan kizárja. Hogy azonban Tripoli új vezetése milyen nemzetközi jelenlétet tart majd kívánatosnak, ezt illetően a korábbi visszafogott feltételezésekre is rácáfolt Ian Martin líbiai ügyekben illetékes ENSZ-megbízott, aki New Yorkban kedden közölte: Líbia átmeneti vezetése elvetette azt a gondolatot, hogy az országba külföldről bármilyen jellegű katonai erőket, illetve megfigyelőket küldjenek. A brit diplomata ugyanakkor arra számít, hogy az Átmeneti Nemzeti Tanács segítséget kér majd az ENSZ-től a nemzeti rendőri erők felállításához.
Mindeközben az Európai Unió szankcióoldó lépésekkel készül a líbiai helyzet fokozatos normalizálására. A hírek szerint szerdán elvi egyetértés született, csütörtökön hivatalos megállapodás várható, pénteken pedig közzéteszik az EU közlönyében is azt a rendeletet, amely a hat érintett líbiai kereskedelmi kikötőt, valamint a szankcióval sújtott, mintegy 50 vállalkozás közül 22-t mentesít a korlátozó intézkedések hatálya alól. A tilalmi listáról lekerülő cégek közt állítólag három-négy olajvállalat is található.
Humanitárius katasztrófa fenyeget
Az ENSZ bejelentése szerint Tripoli kétmillió lakosa kisebb katasztrófával néz szembe, ugyanis egyre növekszik a hiány az alapvető élelmiszerek és vízellátás terén. Mindezt tetézi, hogy a lázadók bejelentése szerint az elmúlt hat hónapban körülbelül 50 ezer áldozatot követelhetett a polgárháború.
„Nem lehet eltúlozni, hogy mennyire sürgős segítségre van szükség”- hangsúlyozta az ENSZ főtitkára. Ban Ki-Mun elmondta, legfőbb célja az volt, hogy a nemzetközi szervezet munkatársai minél gyorsabban a helyszínre érkezzenek. A főtitkár elmondása alapján Tripoli hatvan százaléka van víz és alapvető higiéniás ellátás nélkül.
Elzárták a vízcsapokat
Az Európai Unió bejelentése szerint Kadhafi erői elzárták a vízcsapokat, miközben elhagyták a fővárost. Egy uniós szóvivő szerint a fő feladat most a víz utánpótlását megoldani Tripoliban. A szóvivő hozzátette, hogy annyira nem biztonságos a helyzet az állomások mentén, hogy lehetetlen megjósolni, mikorra tudják helyreállni a vízellátást.
Felhívás
Az EU ugyanakkor felhívta minden európai ország figyelmét, hogy legyenek készek a segítségre, amennyiben a helyzet súlyosabbá válik. Közben az ENSZ Gyermekjóléti Alapítványa 5 millió liter vizet ajánlott fel, melyet hajón juttatnak el Tripoliba, a szervezet Világélelmezési Programja pedig 600 tonnányi ételt juttat a Vöröskereszt segítségével a líbiai fővárosba.
A FrontPage magazin torontói szerkesztője, közel-kelet szakértő szerint Kadhafi azért vonult most háttérbe, mert vélhetően arra számít, hogy hamarosan belső ellentétek alakulhatnak ki a felkelők között. Ezt, mondta Steve Brown, Kadhafi arra használhatja fel, hogy a szövetséges törzsek élén visszatérjen a hatalomba.
„Tudják hol van Kadhafi”
A lázadók kedd este kijelentették: biztosak abban, hogy elfogják Kadhafit, aki jelenleg „csatornákban bujkál” menekül. Ali Tarhouni, a Nemzeti Átmeneti Tanács egy minisztere hozzátette: „szinte biztosan tudjuk, hol rejtőzik. Kétségtelen, hogy nemsokára elfogjuk.” Eddig csak homályos híresztelések jelentek meg arról, hol rejtőzködhet a líbiai diktátor. Voltak, akik szerint Szirtben, mások szerint Tripoliban, vagy már külföldön van. A keddi bejelentést megelőzően azonban újabb információhoz jutottak a lázadók: a brit Daily Mail értesülései szerint elfogták Kadhafi és fia, Hamisz egyik korábbi testőrét, aki szerint a 69 éves ezredes pénteken hagyta el Tripolit egy terepjárókból álló konvojban. A feltételezések szerint a konvoj Szabha felé vette az útját, amely a Kadhafihoz hű hátországban, a Szahara szélén fekszik. A város, ahol Kadhafi számos alkalommal megfordult az elmúlt időben, felkészült, hogy megvédje magát a lázadó támadásoktól.
„42 évet vártam, egy újabb hét meg se kottyan”
A Nemzeti Átmeneti Tanács gazdasági és olajminisztere, Ali Tarhúni osztja a líbiai felkelők optimizmusát, hogy a Kadhafi-rendszer napokon belül teljesen széthullik. „Úgy gondolom, hogy ez a gyilkos tudja, hogy nincs már hova futnia” – mondta Tarhúni. Hozzátette, hogy sokan úgy vélik, egy héten belül vége lesz Kadhafi rendszerének. „Igazán tudok várni még egy hetet. 42 évet vártam, ez meg se fog kottyanni” – közölte. Az egymásnak ellentmondó hírek ellenére azonban továbbra sem tudják biztosan, hol rejtőzött el Kadhafi, miután Tripoliban elfoglalták a líbiai diktátor főhadiszállását. Ráadásul a Kadhafihoz hű erők a brit Guardian szerint közölték, hogy a felkelők nyomása ellenére sem teszik le a fegyvert Szirtnél. Annak ellenére sem, hogy az al-Dzsazírának Szaadi Kadhafi korábban azt nyilatkozta, hogy hajlandó megadni magát.
50 ezer áldozat
A lázadók közben tömegsírokra bukkantak Tripoliban, a fővárost végül elfoglaló csapatokat vezető Hisám Buhagiar ezredes becslése szerint pedig mintegy 50 ezer ember vesztette életét a polgárháborúvá szélesedett felkelés kitörése óta.
A líbiai áldozatokra vonatkozó, minden eddiginél magasabb adatot a nyugati hegyvidékből Tripoli felé nyomuló, és a fővárost végül elfoglaló csapatokat vezető Hisám Buhagiar ezredes, az Átmeneti Nemzeti Tanács tagja közölte kedden. Miszrátában és Zlítenben szerinte 15-17 ezer ember halt meg, és sokan vesztek oda a Nafúsza-hegységben is, akárcsak Adzsdábijában és Bregában – mondta a brit hírügynökségnek. Az utóbbi városok többször is gazdát cseréltek a háború során. Az ezredes az eltűnteket is veszteségként írta le, így jön ki az ötvenezres szám.
Ultimátum, szombatig
Ultimátumot adtak a Kadhafihoz hű csapatoknak a lázadók – ennek értelmében szombatig letehetik a fegyvert, ezt követően azonban erőszakkal fogják megadásra kényszeríteni őket. Musztafa Abdel Dzsalíl, a Nemzeti Átmeneti Tanács végrehajtó bizottságának az elnöke közölte: az ultimátum Kadhafi szülővárosát, Szirtet, valamint az összes többi várost érinti.
A Nemzeti Átmeneti Tanács szerint „Kadhafinak le kell mondani, ezt követően tárgyalhatnak a biztonságáról, valamint arról, hogy Líbiában maradhat-e, vagy sem”.
A BBC Tripoliban tartózkodó riportere, Andrew Hosken időközben megerősítette a felkelők állításait, akik szerint több tömegsírt is feltártak a fővárosban. Három helyszínt akörül a raktárépület körül fedeztek fel, ahol korábban Hamisz Kadhafi egysége állomásozott, és ahol a múlt héten több tucat ember elégetett holttestét találták meg. A tömegsírok állítólag olyan tisztek holttesteit rejtették, akik megtagadták az engedelmességet Kadhafinak.
Három forgatókönyv Líbiára
Iszlamista erők komoly szerepet játszottak a Kadhafi ellenes líbiai felkelésben – most azonban egyre többen aggódnak amiatt, hogy milyen szerepet fognak ezek a csoportok betölteni Líbia jövőjében. Omár Asúr, az Exeter Egyetem oktatója, valamint a dohai Brooking Központ elemzője szerint Kadhafi távozásával a Nemzeti Átmeneti Tanács (NÁT) és a fegyveres iszlamisták számára három lehetséges forgatókönyv képzelhető el: az integráció, politikai koalíció illetve az összecsapás.
Az első forgatókönyv, vagyis az iszlamisták integrációja a katonai és biztonsági szervekbe a NÁT politikai rugalmasságán fog múlni, de összességében problémás lesz Líbia nyugati partnerei, valamint azok számára, akik nem szeretnék a korábbi terrorista elemekkel együtt dolgozni – véli az elemző.
A második forgatókönyv a politikai koalíció szintén problémás egy demokratikus Líbiában gondolkodó mozgalom számára, ugyanis olyan tagokat kell bevonniuk a demokratikus folyamatba, akik évtizedeken keresztül azt hallották, hogy a demokrácia iszlámellenes.
A harmadik, és talán legrosszabb forgatókönyv lehet a polgárháború. Még ha csak egy helyi, az iszlamisták háttérbe szorításáról szóló háború is lenne, az is katasztrofális következményekkel bírna az ingatag Líbiára, ahogy például ez Algériában is történt a kilencvenes években – véli Omár Asúr, aki szerint azonban sajnálatos módon ezt az eshetőséget sem lehet kizárni.
bpi.hu/atv.hu / CNN / BBC
