A BÁNK BÁNNAL ÉS MARTON ÉVÁVAL NYIT AZ OPERAHÁZ

Szeptember 4-én a Magyar Állami Operaház visszatér régi hagyományához: nemzeti operánkkal, Erkel Ferenc Bánk bánjával nyitja meg új évadját.

Erkel originális partitúrájának anyagát évtizedekig nem hallhatta a közönség, Bánk bán-operaként egy átdolgozás került be a köztudatba.

A dalszínház az elmúlt évadban, a szerző születésének 200. évfordulója alkalmából, félig szcenírozott, koncertszerű előadásban vitte színre az Erkel-mű ősváltozatát, amely több mint hetven év után csendült fel újra az Operaházban. Az ősváltozat teljes zenei anyagát az ünnepi előadás szereposztásában lemezre is rögzítették, a hanghordozó az Opera kiadásában jelent meg.

A Bánk bán 150 évvel ezelőtti ősbemutatójának emlékére, a 2011/2012-es szezon nyitóelőadásaként Káel Csaba 2002-es, nagy sikerű rendezésének újraértelmezésében kerül színre a Bánk bán ősváltozata. A mai színpadi követelményeknek megfelelően – Káel Csaba és Héja Domonkos által – kissé korszerűsített anyag néhány ponton tartalmaz csupán rövidítést, ám az Erkel által megálmodott zenei vonalat érintetlenül hagyja.

Káel Csaba, rendező: „A Magyar Állami Operaház szép hagyománya volt, hogy az évadot nemzeti operánkkal nyitotta. Az ilyen tradíciókat – nagy figyelmet szentelve az eseménynek – világszerte őrzik Angliától Németországig. Sajnálatos módon ez hazánkban nem így történt, mert pár szezonban ez a nemes tradíciót eltörölték. Szerencsére azonban ebben az évben folytatódik. A szereposztás szenzációja, hogy Gertrúd szerepében Marton Évát a film után ismét láthatja a közönség színpadon is, kiváló magyar énekeseink partnereként.”

Marton Éva a világ egyik legkiemelkedőbb drámai szopránja, de minden idők legismertebb magyar operaénekesnőjének is nevezhetjük. Széleskörű repertoárja szinte egyedülálló, a Verdi, Puccini, R. Strauss, Wagner szerepek mellett otthon van a verizmus világában is. Marton Éva több mint 30 éve a világ élvonalbeli operaénekeseihez tartozik. Az utóbbi években, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanszékvezető egyetemi tanáraként immár a felnövekvő énekes generáció szakmai felkészítésében is részt vesz.

Szeptember 4-én, pályafutása során először, egyik saját növendékével lép színpadra, s ezzel mintegy megkoronázza pályafutását, s szimbolikusan átadja a stafétabotot a jövő énekeseinek. Pataki Potyók Dániel a Bán bán Ottójának szerepét énekli egykori mesternője mellett.

A rendezés másik szereposztásában Gertrúdként ugyancsak nemzetközi hírű hazai énekesnőnket, Budai Líviát láthatja az Operaház közönsége.

Erkel Ferenc: Bánk bán

Magyar Állami Operaház, 2011. szeptember 4.

Rendező Káel Csaba

Díszlet Csikós Attila

Jelmez Velich Rita

Karmester Héja Domonkos
II. Endre Bakonyi Marcell, Kovács István
Gertrúd Marton Éva, Budai Lívia
Ottó Pataki Potyók Dániel
Bánk bán Bándi János, Kiss B. Atilla
Melinda Vígh Ibolya, Keszei Bori
Petúr bán Kálmándi Mihály, Massányi Viktor
Tiborc Perencz Béla, Busa Tamás
Biberach Geiger Lajos, Szegedi Csaba
Sólom mester Martin János

További előadások: szeptember 8., 11., 13., 16., 21., március 8., 11., 14., 22.

A Bánk bán szerepeiben a fiatal magyar énekes generáció képviselői:

Ottó szerepében: Pataki Potyók Dániel

A debreceni tenorista hat évesen kezdett hegedülni. A Debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskolában érettségizett. Hegedűtanári diplomáját a Miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Intézetben szerezte, Perényi Eszter növendékeként. Néhány hónapig a Debreceni Kodály Kórusban dolgozott, majd 2005-ben nyert felvételt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre, ahol Marton Éva növendéke lett. 2008-tól az Opera tanszak hallgatója. 2006-ban megnyerte a Nemzeti Kulturális Minisztérium Fischer Annie zenei előadóművészi ösztöndíját. 2007-ben a Kínában megrendezett „Magyar év” keretein belül a Zeneakadémia jóvoltából a Shanghai-i Zeneakadémia nagytermében lépett fel. 2008 májusában Moszkvában énekelhette Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricusát. Az Operaházban 2008-ban debütált, Ránki György: Pomádé király új ruhája c. operájának, Dani szerepében.

Melinda szerepében: Vígh Ibolya

1998 nyarán sikeresen felvételizett a Kolozsvári Magyar Opera énekkarába. A kolozsvári Opera egyaránt játszik operettet, és operát. Az első opera, amiben énekkari tagként részt vett, Erkel Ferenc Bánk bán-ja volt, az első operett pedig a Mágnás Miska. A sors úgy adta, hogy ez a két mű később is befolyásolta a pályafutását: magiszteri tanulmányai végeztével, államvizsga-előadásként a Bánk bán Melinda szerepét választotta, első operett szerepe pedig a Mágnás Miska Marcsája lett.

„Nagyon nagy megtiszteltetés ért, amikor felkérést kaptam a budapesti Operaháztól, hogy Melinda szerepét énekeljem. Ezzel a felkéréssel egyik álmom valósult meg: kolozsvári származású énekesként felléphetek a budapesti Opera „szent deszkáin”, méghozzá egy olyan zeneszerző művét énekelhetem, aki pályáját maga is Kolozsváron kezdte. Nagyon nehéz feladat, ugyanakkor nagyon szép és nemes.” – nyilatkozta Vígh Ibolya budapesti bemutatkozása előtt.

II. Endre zerepében: Bakonyi Marcell

Győrött született 1980-ban, ahol gimnazistaként Pintér Ferenc irányításával énekelni tanult. Ezután a Weiner Leó Konzervatóriumban folytatta tanulmányait Ercse Margitnál, majd 2002-től 2007-ig Hamari Júlia volt a mestere a stuttgarti Zeneakadémián, ahol 2007-ben kitüntetéssel diplomázott.
2007-ben nagy sikerrel lépett fel Pesaróban a Rossini Fesztiválon, ahol Lord Sidney-t alakította Rossini Reimsi utazásában, Alberto Zedda vezényletével. Tanulmányai elvégzése után a Heidelbergi színházhoz került, ahol Puccini Bohéméletében Benoit szerepét alakította, majd a rákövetkező évben a Zürichi Operstúdió szerződtette, ahol fellépett többek között Wagner Tristan és Izoldájában, mint Kormányos, a Wagner Gyerekeknek című produkcióban mint Fafner. Olyan neves karmesterekkel dolgozhatott együtt, mint Nello Santi, Carlo Rizzi, Ingo Metzmacher. Nagy kiugrás volt a karrierjében 2009 tavaszán a Schwetzingeni Ünnepi Játékok, ahol Günther Krämer rendezéseben Händel Ezio című operájában Varo szerepét alakította óriási sikerrel. A 2009/2010-es évadra a Salzburgi Landestheaterhez szerződött.

2008-ban és 2011–ben fellépett a Chiemsee Fesztiválon. Budapesti szereplése után visszatér Salzburgba, ahol Rossini Hamupipőke című operájában Alidoro szerepét énekli. 2012-ben bemutatkozik az oslói Operházban, majd egy amerikai fesztiválon, Coloradóban.

Biberach szerepében: Szegedi Csaba

A Bartók Béla Konzervatóriumban Fekete Mária, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem énekművész-énektanár szakán Sólyom-Nagy Sándor növendékenként végzett. Az Egyetem opera-tanszakán tanárai Kovalik Balázs, Oberfrank Péter, Pál Tamás és Medveczky Ádám voltak. 2004-ben és 2008-ban 2. díjat nyert a szegedi Simándy József Énekversenyen. 2005-ben debütált a kecskeméti Katona József Színházban, Kodály Háry Jánosának címszerepében. 2008 augusztusától a Magyar Állami Operaház legfiatalabb ösztöndíjasa volt, első főszerepe Rossini Sevillai borbélyának Figarója. Az egyik legfoglalkoztatottabb fiatal énekes.

2011. szeptember 4-étől:

„MUSICA E PAROLE”

Kamarakoncertek Kubik Annával

A szeptember 4-ei Bánk bán nyitóelőadást megelőzően, délelőtt 11 órától a Filharmóniai Társaság Zenekarának tagjai kamarakoncerttel várják a közönséget.

Az együttes történetében nagy hagyományai vannak a kamaramuzsikálásnak. Az Operaház következő szezonjában azonban rendhagyó sorozatot indítanak: a zene mellett költészetet is kínálnak a hallgatóságnak. A tíz hangversenyből álló program műsora az Operaház aktuális bemutatóihoz illeszkedik, a zenei kínálathoz pedig Lator László válogat verseket, amelyeket Kubik Anna színművésznő ad elő. Kubik Anna színművészeti főiskolásként a legendás Nádasdy Kálmán előadásait hallgatta az irodalom és a zene kapcsolatáról.

„Nádasdy varázslatos és mesteri képességgel bontotta ki a témát, engem ott ragadott meg a két művészeti ág közötti harmónia. Fontosnak tartom a kapcsolódást, ám nemcsak az irodalom és a zene tekintetében, hanem általában a művészeti ágak között. Ezért szeretem és támogatom ezt a programot.” – nyilatkozta a színművésznő.

Az első hangversenyen többek közt Szabó Lőrinc, Gulyás Pál és Nemes Nagy Ágnes verseiből hallhatnak válogatást. A program segítségével a nagy operák zeneszerzőit a közönség megismerheti az intimebb kamaraműfajban is, ám a magyar kultúra napja alkalmára készült összeállításban magyar szerzők: Dohnányi és Mosonyi Mihály darabjaiból hallhatnak összeállítást.

„A sorozat a zenekar fejlődése szempontjából rendkívül fontos, mert ezekkel a koncertekkel a zenészek is lehetőséget kapnak: más közegben, más műfajban is muzsikálhatnak, mint az operaelőadások alkalmával. Azt hiszem azonban, több küldetést teljesítünk egyszerre: a programban teret kapnak a hazai kortárs szerzők, és komoly szerep jut a dalkultúrának is. – emelte ki Győriványi Ráth György, a zenekar elnök-karnagya. – A dal műfajt több alkalommal is képviseljük: műsorra vettük Bartók Öt magyar népdalát, októberben Verdi-dalokat, A Rajna kincse bemutatója körül Wagner Wesendonck-dalait, Mosonyi Mihály-dalokat és De Falla énekhangra írt darabjait is hallhatja a közönség.„

A koncertsorozat első hangversenye, szeptember 4-én, Bartók műveivel már az évad első bemutatójára, A kékszakállú herceg vára című operára hangolja a nézőket. A koncertek moderátora Becze Szilvia, a Bartók Rádió műsorvezetője lesz.

A vasárnap délelőtti hangversenyek az Operaház jegypénztárában váltott, kétezer forintos jegyekkel látogathatók, helyszín: a Dalszínház Székely Bertalan terme.

A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának tervei a 2011/2012-es évadra

Az Operaház a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarával egy másik, régi hagyományt is feltámaszt. Az együttes visszatér azokhoz a dicső évekhez, amikor a dirigensi dobogón a legnagyobb karmesterek, a hangversenyek közreműködőiként neves szólisták váltották egymást.

„Szeretnénk, ha a zenekar meghatározó tényezővé válna a nemzetközi koncertéletben. Megtiszteltetés, hogy Christoph Eschenbach elvállalta a Magyar Állami Operaház vezető vendégkarmesteri tisztét, és ezzel évi egy–egy opera mellett két hangversenyprogramot is dirigál nálunk. Külön öröm októberi koncertünkön Christoph von Dohnányi üdvözölni, hisz ő Dohnányi Ernő leszármazottja, aki nemcsak a magyar zenekultúra egyik legnagyobb alakja, hanem évtizedeken át maga is vezette zenekarunkat.

Frühbeck de Burgos is egyike a legkiválóbb karmestereknek, ahogy Christopher Hogwood neve is ismerősen cseng a komolyzene kedvelőinek. Maestro Valcuha a fiatal generáció kiemelkedő egyénisége, ifjú kora ellenére máris az Olasz Rádió Zenekarának vezető karmestere.

A szólisták sora is imponáló: a rendkívüli tehetségű zeneakadémista növendéktől, Palojtay Jánostól egészen Kelemen Barnabásig.

Kórusunkat is bevonjuk a hangversenyeinkbe; Brahms Német Requiemjében és Rossini Stabat Materében fognak közreműködni. A következő évadra új kortárs mű bemutatását is tervezzük, hiszen szeretnénk visszatérni az együttes hagyományaihoz, de 20. századi modern klasszikusokat már műsorra tűztünk: Dohnányi Ernő művészetének reneszánszát például egyik fontos missziónknak tekintjük.

Évtizedek után végre sikerült az Operaházzal és a Nemzeti Erőforrás Minisztériumával is szoros szakmai együttműködést kiépíteni, hogy patinás együttesünk, amely joggal viseli „az első zenekar” nevet, visszanyerje régi hírnevét.”

Győriványi Ráth György

elnök-karnagy

A zenekar első két hangversenyének programja:

2011. szeptember 25. (vasárnap 11.00), 2011. szeptember 26. (hétfő 19.30)

Helyszín: Operaház

Műsor:

R. Strauss: Don Juan

Dohnányi: Konzertstück

S. Rachmaninov: II. szimfónia

Karmester: Győriványi Ráth György

Közreműködik: Varga Tamás (cselló)

2011. október 28. (péntek 19.30), 2011. október 29. (szombat 19.30)