„Kicsi állam – jó gazdaság, nagy állam – rossz gazdaság. Kicsi állam – kis korrupció, nagy állam – nagy korrupció” – összegezte az elmúlt 50 év gazdaságtörténelmén alapuló összefüggéseket Gere Ádám politikai elemző.Váratlanul elhalasztották a költségvetési egyensúlyi csomagról szóló szavazást az Egyesült Államok képviselőházában, így továbbra is kétséges, hogy a szövetségi állam tud-e újabb hitelekhez jutni. Az adósságplafon egy amerikai intézmény, ami jelenleg mintegy 14 ezermilliárd
dollárban állapítja meg a szövetségi állam adósságának felső határát, az összeg a 17 ezermilliárdos GDP mintegy 84 százaléka.

A plafon emeléséről zajló vita valójában nem arról szól, ami a hírekből kiviláglik, vagyis hogy csődbe
megy-e Amerika, ha augusztus 2-ig nem sikerül megegyezniük a demokratáknak és a
republikánusoknak, hanem arról, hogy milyen mértékben avatkozzon be a állam a
gazdaságba, az emberek életébe – mondta az ATV Start című műsorában Gere Ádám
bostoni politikai elemző.

A reagani időkben 19,6 százalékos volt a központi állam részesedése a teljes gazdaságban, jelenleg viszont megközelíti a 24 százalékot. Gere szerint a mostani vita lényege, hogy sokakban megszólaltak a
vészharangok, mert Amerikában „nagyon utálják az államot”, és azt ha az állam
beavatkozik a gazdaságba. Amerikában erkölcstelennek tartják az állami
szerepvállalást a gazdaságban, ha „valaki az államnak dolgozik, azt egy jobb
társaságban letagadja, mert az szégyennek számít, hiszen azt jelenti, hogy nem
tudja megállni a helyét versenyszférában” – állította Gere.

Az adósságplafon emelésével kapcsolatban az elemző leszögezte: pillanatnyilag senki
nem tudja, mi fog történni, így az sem tudható, milyen következményekkel járna,
ha nem sikerülne megegyezni. Ugyanakkor a sötét képet festő hírekkel szemben
Gere emlékeztetett: a tőzsdei indexek nem nagyon változnak, a kötvénypiaci
indexek meg sem mozdultak, pedig a kötvénypiaci hozamgörbe írja le a hosszú távú
adósság mértékét.

Amerika leminősítésének természetesen lennének
következményei – a legrosszabb esetben például 1 százalékkal megemelkedne az
államadósság kamata -, de „hová fektetnék be az emberek a pénzüket, ha nem az
amerikai piacra, amely egyedülállóan likvid” – tette fel a kérdést az elemző.

Amerikát Görögországgal párhuzamba állítani azért szakmaiatlan, mert az
USA GDP arányos adóssága messze nem olyan tragikus, mint Görögországé. Míg
utóbbiak 17 százalékos kamattal kapnak kölcsönt, addig az USA 1 százalékos
kamattal jut pénzhez – mondta Gere, és emlékeztette rá, hogy miközben az USA a
világ legfejlettebb gazdasága, „a görögökről évek óta tudható, hogy hamisítják a
statisztikákat”.

A vita tehát nem az USA adósságáról szól valójában,
hanem az állam gazdasági szerepvállalásának mértékéről. „Kicsi állam – jó
gazdaság, nagy állam – rossz gazdaság. Kicsi állam – kis korrupció, nagy állam –
nagy korrupció” – összegezte az elmúlt 50 év gazdaságtörténelmén alapuló
összefüggéseket Gere.

A beszélgetés során szóba került, hogy miközben az
USA-ban sokan a kisebb államot sírják vissza, hazánkban egyre nagyobb mértékű az
állami szerepvállalás. Gere ezzel kapcsolatban azt mondta, Magyarországon az a
probléma, hogy azok az emberek, akik „elrabolták 3 millió ember megtakarítását”
– azaz a nyugdíját – szabadlábon vannak. Gere szerint a magánnyugdíjpénztári
megtakarítások „elrablása” Srebrenica óta a legnagyobb bűncselekmény volt
Európában.