Martonyi János szerint az elmúlt félévben megmutatkozott, hogy Európa – ha néha lassan és döcögve is,
Martonyi János szerint az elmúlt félévben megmutatkozott, hogy Európa – ha néha lassan és döcögve is, de – működik, megfelelően képes reagálni a kihívásokra.
A külügyminiszter hétfőn Brüsszelben nemzetközi sajtóértekezleten
összegezte a magyar EU-elnökség tapasztalatait és eredményeit.
Hangsúlyozta, hogy az átfogó gazdasági csomag ügyében jelentős
sikerek születtek, hiszen lezajlott az első „európai szemeszter”, a
tagállamok költségvetési terveinek uniós szintű egyeztetése.
„Az európai szemeszter működik, a gyakorlat megkezdődött” –
fogalmazott a miniszter. Az uniós országok gazdaság- és pénzügyi
politikájának jobb összehangolását célzó hat jogszabály tervezetéről
szólva elmondta, hogy a csomag csaknem teljes egészében elkészült.
Áttörésként értékelte az energiapolitika területén a magyar elnökség
alatt született megállapodásokat.
A magyar elnökség elkönyvelhette azt is, hogy politikai döntés
született a horvát EU-csatlakozási tárgyalások eredményes
lezárásáról – emelte ki Martonyi János. A magyar elnökségnek e
tekintetben még június utolsó napján is lesz feladata: akkor zárják
majd le Brüsszelben miniszteri szinten az egyelőre nyitott három
utolsó tárgyalási fejezetet. Ezt a múlt heti EU-csúcson született
döntéssel szabták az elnökség feladatául. Martonyi János szerint ez
a teendő már csupán technikai jellegű finomhangolásnak nevezhető.
Martonyi kitért arra is, hogy éppen ezen a napon nyitottak meg négy
témafejezetet az Izlanddal folytatott EU-csatlakozási tárgyalásokon,
és e négyből kettőt – vitás pontok hiányában – rögtön le is zártak.
Az EU bővítésének kérdését a magyar külügyek irányítója a
„befogadás” gyűjtőszóval jellemezhető magyar célkitűzések között
helyezte el. További „befogadási” jellegű sikerként említette a
romák társadalmi integrációját célzó uniós keretstratégia
elfogadását, valamint a Duna-térség fejlesztésére vonatkozó
stratégia jóváhagyását. Ez utóbbi ugyanis – jegyezte meg – nyolc
uniós tagállam mellett hat, jelenleg EU-n kívüli országot is átfog.
Szintén a „befogadás” témaköréhez tartozik a belső
határellenőrzéstől mentes schengeni övezet Romániával és a
Bulgáriával történő kibővítésének az ügye. E tekintetben ugyan nem
sikerült végigvinni a folyamatot, de a magyar elnökség végére azt
kimondták a belügyminiszterek, hogy technikai értelemben mindkét
ország eleget tett a csatlakozás előfeltételeinek. A tagországok
szeptemberben térnek vissza a témára.
A miniszter utalt arra, hogy a magyar elnökségi időszakban több
olyan nagy kihívás érte az uniót, mint az euroövezetben előállt
helyzet, a fukusimai katasztrófa vagy éppenséggel az „arab tavasz”
eseménysorozata. Ez utóbbival kapcsolatban azonban megjegyezte, hogy
ő inkább lehetőséget lát az észak-afrikai változásokban, mint
kihívást. Elismerte mindenesetre, hogy ezt a helyzetet is kezelnie
kellett az uniónak. A migrációs problémakört illetően Martonyi János
felhívta a figyelmet arra, hogy az unió döntött a külső határ
védelmét segítő ügynökség, a Frontex megerősítéséről.
A sajtóértekezleten többen felvetettek olyan kérdéseket, amelyek
sok figyelmet vontak el a magyar elnökség érdemi tevékenységéről: a
médiatörvény és az új alkotmány ügyét. Martonyi János hangsúlyozta:
a magyar kormányzat nem hagyta eltéríteni magát elnökségi
feladataitól, és kizárólag a szolgálattal járó teendőkre
összpontosított. Ami a felvetett ügyeket illeti, ezekkel
kapcsolatban egyfelől emlékeztetett arra, hogy a médiatörvény
Brüsszel által kifogásolt pontjait Magyarország megváltoztatta.
Másfelől idézett a Velencei Bizottságnak a magyar alkotmányról
alkotott véleményéből, amely elismerte, hogy az alaptörvény a
jogállamiság és az emberi jogok európai normáit követi.
Martonyi szerint ugyanakkor néhány kérdésben soha nem lesz teljes
egyetértés, hiszen például van, akinek tetszik, van, akinek nem
tetszik a keresztény gyökerek említése az alkotmányban.
A külügyminiszter elismerte: a magyar kormányzat kezdetben nem
számolt azzal, hogy milyen nagy mértékben jelenhet meg a
pártpolitikai szembenállás európai szinten is. Utalt az Európai
Parlamentnek a magyar médiatörvénnyel kapcsolatos állásfoglalására,
ahol az EP-képviselők kifejezetten párthovatartozás alapján
nyilvánítottak véleményt.
Martonyi János a sajtóértekezletet követően részt vett az Európai
Parlamentben azon a kerekasztalvitán, amelynek résztvevői – Gál
Kinga fideszes EP-képviselő kezdeményezésére – azt tekintették át,
hogy mi újat hozhat az EU jelenleg hatályos alapszerződése, a
Lisszaboni Szerződés a nemzeti és nyelvi kisebbségek számára.
E vitán a külügyminiszter hangsúlyozta: Európa kreativitása a
sokféleségben gyökerezik, ezért ezt a sokféleséget nem csupán
megőrizni, hanem erősíteni is kell. Martonyi szerint a lényegről
eltereli a figyelmet, amikor arról vitáznak, hogy a közösségek,
illetve kisebbségek rendelkeznek-e kollektív jogokkal, vagy csupán
egyéni jogosultságok összességéről van szó.
Szerinte ugyanis e kettő nem választható el élesen egymástól,
bizonyos egyéni jogok csak közösségi közegben érvényesülhetnek.
A külügyminiszter kiemelte, hogy a sokszínűség alapfeltétele a
különböző identitások megőrzése, ehhez pedig meg kell találni a
különböző identitásokat megjelenítő közösségeket.
A magyar elnökség – jegyezte meg Martonyi János – tudatában volt
annak, hogy az uniónak kevés hatásköre van a kisebbségi kollektív
jogok érvényesítésében, az ilyen jogok biztosítását nem írja elő
kötelező európai norma. Igaz, nem is tiltja – tette hozzá.
A kerekasztalvitán Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke
egyebek közt azt szorgalmazta, hogy vezessenek be egységes uniós
kisebbségvédelmi rendszert, uniós szinten támogassák a többség és
kisebbség megegyezése alapján kialakítandó kulturális és területi
autonómiákat.
