Magyarország és Kína tizenkét megállapodást kötött egymással, konkrét programokról,
Kínai kormányfő – Magyarország és Kína tizenkét megállapodást kötött – Magyarország és Kína tizenkét megállapodást kötött egymással, konkrét programokról, befektetési alapokról és pénzügyi keretekről Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai kormányfő kétnapos hivatalos budapesti látogatásának második napján, szombaton.
Orbán Viktor miniszterelnök a megállapodásokat rendkívül fontos
mérföldkőként és sikerként értékelte Magyarország megújulása
szempontjából.
Ven Csia-pao azt mondta: Kína hajlandó „bizonyos összegű” magyar
államkötvényt vásárolni, a kínai állami fejlesztési bank pedig
egymilliárd eurós különhitelt fog biztosítani a magyar félnek a
kölcsönös befektetések előmozdítására. Elmondta, kitűzték azt a
célt, hogy a kínai-magyar kereskedelmi forgalom mértékét 2015-ig a
jelenleginek több mint kétszeresére, húszmilliárd dollárra
növelik.
Orbán Viktor kijelentette: ahhoz, hogy a Magyarországon most zajló
átalakulás sikeres legyen, végre lehessen hajtani a teljes gazdasági
fordulatot, az országnak új típusú szövetségekre és szövetségesekre
is szüksége van. „Ma úgy zártuk le a tárgyalásokat, hogy Kína és
Magyarország ilyen új szövetségesei lehetnek egymásnak” – mondta a
miniszterelnök.
„Történelmi segítséget kaptunk Kínától” – mondta Orbán Viktor, és
kiemelte: Magyarország számára fontos, hogy Kína hajlandó magyar
államkötvényeket vásárolni.
Magyarország képes finanszírozni magát a pénzügyi piacokról –
szögezte le, a kínai kötvényvásárlással kapcsolatban pedig
megjegyezte: „ezzel a magam részéről az ország finanszírozásának
középtávú bizonytalanságát eltűnni látom”. Azt mondta,
Magyarországnak ez a biztonság kell ahhoz, hogy bátran végig tudjon
menni a gazdaság újjászervezésének útján.
A magyar és a kínai kormányfő jelenlétében tizenkét, főként
gazdasági jellegű kétoldalú megállapodást írtak alá
szombaton.
Egyetértési nyilatkozat született a légi, a vasúti és a folyami
közlekedés fejlesztéséről, továbbá a befektetésösztönzésről.
Szándéknyilatkozatot írtak alá a kulturális együttműködésről és
kulturális központok kölcsönös létesítéséről.
A Huawei informatikai óriáscég európai ellátó központ
létrehozásáról kötött stratégiai megállapodást.
A többségi kínai tulajdonú BorsodChem Zrt 1,1 milliárd euró összegű
pénzügyi együttműködési megállapodást kötött a Bank of Chinával.
Szolnokon egy évi 60 ezer tonna kapacitású citromsavgyárat
szándékoznak létrehozni a kínaiak.
A világítótestek gyártásával foglalkozó CANYI New Lighting pedig
európai termelési bázisról írt alá megállapodást.
A légiközlekedési cégeket egyesítő és más ágazatokban is érdekelt
HNA-csoport stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Magyar
Tőketársaság Zrt.-vel.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és a Kínai
Kereskedelmi Kamara között együttműködési nyilatkozat jött létre a
bilaterális üzleti tanács felállításáról.
Schmitt Pál köztársasági elnök támogatásáról biztosította a
kétoldalú egyezményeket; meggyőződése, hogy ez az együttműködés
mindkét fél számára jelentős előnyökkel jár.
Az államfő udvariassági látogatáson fogadta Ven Csia-pao
miniszterelnököt a Sándor-palotában. Schmitt Pál a találkozó után az
MTI-nek nyilatkozva hangsúlyozta: a gazdasági együttműködés mellett
fejleszteni kell a két ország közötti kulturális, oktatási,
tudományos és sportkapcsolatokat is, ezért különösen üdvözli a kínai
és magyar fővárosba szánt kulturális intézet, továbbá a több száz
tanulmányi ösztöndíj tervét.
Az államfő az udvariassági látogatáson rendkívül szorgalmas és
vállalkozó szellemű közösségnek nevezte a Magyarországon élő kínai
nemzetiségű polgárokat, akik – mint mondta – értékteremtő munkát
végeznek, és kiválóan integrálódtak a magyar társadalomba.
Ven Csia-pao szombaton részt vett a Kína-Kelet-Közép-Európa
Gazdasági és Üzleti Fórumon, a Magyar Tudományos Akadémián, ahol azt
mondta: Kelet-Közép-Európa hídfőszerepet játszik Kína és Európa
gazdasági-kereskedelmi együttműködésében. Hangsúlyozta, hogy Kína
nagyra értékeli a kelet-közép-európai országokhoz fűződő hagyományos
baráti viszonyt, és fontos partnereknek tekinti a térség országait.
Kijelentette, a kínai kormány támogatja a kínai nagyvállalatok
kelet-közép-európai befektetéseit, egyúttal reményét fejezte ki,
hogy a régió enyhíti a piaci korlátozásokat, és politikai támogatást
nyújt a kínai vállalatok megjelenéséhez.
A fórum levezető elnöke, Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési
miniszter kijelentette: a kínai tőke magyarországi megjelenése eddig
még nem tapasztalt lendületet adhat a magyar gazdaságnak. A
kínai-magyar kapcsolattartásért felelős kormánybiztos azt mondta, a
kormány továbbra is eltökélt abban, hogy a kínai beruházások
erőteljes ösztönzésével, valamint a kulturális és oktatási
kapcsolatok fejlesztésével több ezer új munkahely jöhessen létre.
A nemzeti fejlesztési miniszter szerint most először reális esély
nyílik arra, hogy a hagyományos kereskedelmi kapcsolatokon túl
Magyarország Kína gazdasági, pénzügyi és logisztikai-stratégiai
partnerévé váljon Európában és Közép-Európa térségében.
Ven Csia-pao az Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott kétoldalú
tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy Kína
őszinte eszmecserét akar folytatni Európával az adósságválság
megoldásáról, és bízik az európai gazdaság fejlődésében.
Kifejezte meggyőződését, hogy Európa leküzdi az adósságproblémákat,
egyúttal közölte, Kína hosszú távon is jelen kíván maradni
befektetőként az európai adósságpiacon. „Következetesen támogatjuk
Európát és az eurót” – jelentette ki, és elmondta, hogy országa az
utóbbi években jelentős mennyiségű eurókötvényt vásárolt.
