A kínai miniszterelnök magyarországi látogatása üzleti eredményekkel kecsegtető diplomáciai siker,
Üzleti eredményekkel is kecsegtet a kínai miniszterelnök útja
A kínai miniszterelnök magyarországi látogatása üzleti eredményekkel kecsegtető diplomáciai siker, amely működő tőkét, munkahelyeket, a beruházásokkal fejlesztést és fejlődést hozhat Magyarországnak – így értékelik megfigyelők az eseményt.
Orbán Viktor szerint a magyar nemzetgazdaságnak és a magyarországi
embereknek az az érdekük, hogy a világgazdaság leendő centrumával,
Kínával mély, kiegyensúlyozott és baráti kapcsolatokat ápoljunk. Ezt
Orbán 2009 decemberében, az akkor még ellenzékben lévő Fidesz
elnökeként mondta az MTI-nek Pekingben, ahol pártja akkor
hivatalosan is felvette a kapcsolatot a Kínai Kommunista Párttal
(KKP). Orbán azután a Fidesz kormányra kerülését követően a magyar
külkapcsolatok egyik prioritásaként nevezte meg Kínát.
Az elmúlt hónapok aktív diplomáciáját, a partnerség komolyságának
bizonyítását, az EU-elnökség során a kínai-európai viszony
javítására mutatott szándékot Pekingben úgy értékelték, hogy
Magyarország részéről „erős óhaj fogalmazódott meg Kínához fűződő
kapcsolatainak javítására”, s ez a kínai vezetés egyetértésével
találkozott. Ezt Fu Jing (Fu Ying) kínai külügyminiszter-helyettes
mondta egy sajtótájékoztatón, amelyet Ven Csia-pao (Wein Jiabao)
miniszterelnök mostani európai útja alkalmából tartottak.
Fu Jing hangoztatta, hogy a magyarországi látogatással, illetve az
ott kelet-közép-európai országok számára rendezendő gazdasági
fórummal Kína is pozitív jelet kíván adni a térség országainak a
kapcsolatok szorosabbra fűzéséhez. A tájékoztatón Magyarországot a
régióból Kína egyik legfontosabb – harmadik legnagyobb –
kereskedelmi partnerének nevezték, s azt is elmondták: a kínai és a
magyar kormányfő jelen lesz egy sor üzleti megállapodás aláírásán.
Elhangzott az is, hogy Magyarország Közép-Kelet-Európa országai
közül Kína legnagyobb importforrása, s hogy 2010-ben a két ország
közötti kereskedelmi forgalom rekord összeget – 8,72 milliárd
dollárt – ért el, ami közel 30 százalékos növekedésnek felel meg az
egy évvel korábbihoz képest. A kínai import ebből 2,2 milliárd dollár volt.
Magyarország szándéka a mérleg arányának javítása, s elvben ebben
Kína is partner, de a magyar termékek, szolgáltatások egyelőre
nehezen találnak utat a kínai piacra. A Központi Statisztikai
Hivatal (KSH) idei első negyedéves adatai szerint míg a Kínából
származó import 20 százalékot meghaladóan nőtt, addig a magyar
export 4,5 százalékkal csökkent.
Kao Csien (Gao Jian), Kína magyarországi nagykövete nemrégiben
arról beszélt, hogy Kína összesen 2,5 milliárd dollár értékben
hajtott végre beruházásokat Magyarországon, míg a kínai-magyar
vegyesvállalatok körülbelül 10 ezer fővel növelték alkalmazottaik számát. A magyar vállalatok által Kínában elindított projektek száma 2010-ben meghaladta a 670-et.
A kínai kormányfő társaságában több mint 300 üzletember van, és száztíz fős a médiakísérete, amelyben 16 tévéstáb is van.
