Jóváhagyták az EU-csúcson az uniós Duna-stratégiát

Jóváhagyták az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői pénteken Brüsszelben

 


Jóváhagyták az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői pénteken Brüsszelben a Duna menti régió fejlesztésére vonatkozó uniós stratégiát.

 Ezt Orbán Viktor kormányfő jelentette be a csúcstalálkozó után
Herman Van Rompuy európai tanácsi elnökkel és José Manuel Durao
Barroso európai bizottsági elnökkel közösen tartott
sajtótájékoztatóján.
 Mint mondta, olyan térségről van szó, amelyet a történelem során
sokszor konfliktusok jellemeztek. Most viszont egy nagy,
makrotérségbeli együttműködéssel hosszú távon is konszolidálni
fogják a viszonyokat.
 A kormányfők arra is felszólították az érintetteket, hogy
haladéktalanul kezdjék meg a stratégia végrehajtását.
 Egyúttal jelezték, hogy más makroregionális stratégiák kimunkálásán
is dolgoznak. Konkrétan említették az Adriai-tenger körzetét,
valamint a Jón-tenger térségét.
 Külön üdvözölte a pénteki döntést az Európai Bizottság is. Johannes
Hahn regionális politikai biztos egyebek között azt hangsúlyozta,
hogy a makrotérségi megközelítés új típusú együttműködést jelent az
érintett országok között.
 A Duna-térség nyolc uniós tagállamot (Németország, Ausztria,
Magyarország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Bulgária és Románia)
és hat, az EU-n kívüli országot (Horvátország, Szerbia,
Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Ukrajna és Moldova) foglal magában,
mintegy 800 ezer négyzetkilométernyi területtel. A stratégia
hangsúlyos célja az érintett államok együttműködésének, fenntartható
gazdaságfejlesztésének segítése.
 A mos jóváhagyott Duna-stratégia legfontosabb feladatai közé
tartozik a vízkészletek védelme, takarékos használata, a természeti
környezet megóvása, a Duna közlekedésének javítása, a turizmus
ösztönzése, a kulturális örökség megőrzése. Az unió szerint a
területfejlesztés, a környezetvédelem, a közlekedési hálózatok
fejlesztésének összehangolása erősítheti a térség vonzóképességét és
a Duna integráló szerepét.
 A makrorégióban élő mintegy 115 millió embert – ha megvalósulnak a
tervek – azért is érinti kedvezően a stratégia, mert gyorsabbá válik
a közúti és a vasúti közlekedés, javulnak a vízi közlekedés
lehetőségei, olcsóbbá válik az energia a jobb hozzáférhetőség és az
alternatív energiaforrások révén, továbbá a hatékonyabb
együttműködés következtében fejlődik a gazdaság, az oktatás és a
kutatás.