Moszkva és Peking álláspontja az „arab forradalmak” kérdésében

A  Közel-Kelet és Észak-Afrika országainak belügyeibe külső erőknek nem szabad beavatkozniuk,

 

 

 

 


Moszkva és Peking óv a líbiai beavatkozás eszkalációjától Oroszország és Kína óvta a líbiai konfliktusba bekapcsolódott erőket az erőszak eszkalálódásától, és felszólított az ENSZ BT 1970. és 1973. számú határozatainak maradéktalan betartására abban a közös nyilatkozatban, amelyet Hu Csin-tao kínai elnök látogatása alkalmából csütörtökön írtak alá Moszkvában.

 HU Csin-tao és Dmitrij Medvegyev orosz államfő megerősítette, hogy
Moszkva és Peking álláspontja az „arab forradalmak” kérdésében közel
áll egymáshoz. A két elnök a dokumentumban hangsúlyozta: a
Közel-Kelet és Észak-Afrika országainak belügyeibe külső erőknek nem
szabad beavatkozniuk, az ottani konfliktusok megoldását békés, jogi
úton, esetleg a nemzetközi közösség konstruktív segítségével kell
keresni.
 A Koreai-félsziget nukleáris problémájáról a nyilatkozat
megállapította, hogy az csakis politikai úton oldható meg.
 A dokumentum rámutatott: Moszkva és Peking a globális egyensúly
megőrzéséért lép fel. Nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a
rakétavédelem terén folytatandó együttműködés kérdéseiben
elmélyüljön a kölcsönös megértés, és hangsúlyozza hogy a kihívások
és a fenyegetések elleni fellépésben a politikai-diplomáciai
eszközöknek kell prioritást biztosítani. 
 Hu Csin-taot és feleségét az állami látogatások protokolljának
megfelelően a Medvegyev házaspár és katonai tiszteletadás fogadta a
Kremlben.
 A megbeszélések elején a vendéglátó orosz államfő hangsúlyozta,
hogy a kétoldalú kapcsolatok jó ütemben fejlődnek, és fontosnak
minősítette, hogy e kapcsolatok stratégiai partnerséget juttassanak
kifejezésre.
 A tárgyalásokon jelentős teret foglaltak el az orosz kőolaj és
földgáz Kínába szállításának kérdései, de a várakozások ellenére nem
született megállapodás. A Gazprom és a kínai CNPC társaság között
nemrég zajlott le a gázszállításokról szóló, régóta húzódó
tárgyalások legutóbbi fordulója. Akkor a Gazprom jelezte, hogy az
álláspontok közeledtek ugyan, de a tárgyalásokat még folytatni kell.
Hu Csin-tao állami látogatásán szándékoztak aláírni egy 30 évre
szóló szerződést arról, hogy Oroszország a nyugat-szibériai
lelőhelyekről az Altáj-vezetéken földgázt szállít Kínának. A jelek
szerint azonban az árról továbbra sem sikerült megállapodni, ezért a
találkozót követően Medvegyev is csak annyit tudott mondani, hogy a
tárgyalások folytatódnak.
 Igor Szecsin energetikai kérdésekben illetékes orosz
miniszterelnök-helyettes elmondta: a Rosneft (Rosznyefty) vállalat a
kínai féllel  tárgyalásokat kezd a Kínának szállított kőolaj
mennyiségének növeléséről: ez egy kínai finomítóba kerül majd,
amelyben a Rosneft tulajdonrészt kap.  Emlékeztetett rá, hogy év
eleje óta a Kelet-Szibéria-Csendes-óceán- vezetéken évente 15 millió
tonna kőolaj áramlik Kínába, és a kínai fél részt vesz a
munkálatokban több oroszországi lelőhelyen. Ezen felül megállapodás
született arról, hogy az úgynevezett nyugati útvonalon évi 30, a
keletin évi 38 milliárd köbméter gázt szállítanak Kínába. Mindezen
túl Oroszország idén 1,4 milliárd kilowatt/óra elektromos áramot szállít Kínának.