Orbán Viktor azt mondta, olyan új világ alakult ki szédítő sebességgel a globális pénzügyi és gazdasági verseny következtében,
Közös biztonsági kihívások és érdekek kötik össze Európát és Ázsiát Európa és Ázsia sok közös biztonsági kihívással szembesül, és sok a közös érdekük, nem szabad alábecsülni a segítségnyújtás, az együttműködés lehetőségét természeti csapás vagy más jellegű kihívás esetén – mondta Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője az Ázsia-Európa találkozó (ASEM) külügyminiszteri tanácskozásán hétfőn Gödöllőn.
Orbán Viktor miniszterelnök a világ jövője szempontjából kulcskérdésnek nevezte, hogy Ázsia és az Európai Unió milyen kooperációt tud kialakítani. A találkozó menetrendjét felborította, és többórás csúszást okozott, hogy villámcsapás megrongálta a kastély elektromos hálózatát, és a konferenciának helyet adó egykori
lovardában nem volt a hangosítás.
A tanácskozást megnyitó beszédében Orbán Viktor azt mondta, olyan
új világ alakult ki szédítő sebességgel a globális pénzügyi és
gazdasági verseny következtében, amely megerősített együttműködést
kíván, „többé nem lehetnek sikeresek a magányos harcosok”. Az
előttünk álló éveket az együttműködési formák és szövetségek
keresése jellemzi majd, Európa keresi a gazdasági és politikai
együttműködés leghatékonyabb formáit Ázsiával. „Európa és Ázsia
együttműködése lehet az egyik kiindulópontja a gazdasági válság
utáni világ megújulásának” – hangsúlyozta.
A miniszterelnök három percig beszélt; félbe kellett szakítania
megnyitó üdvözletét, mert villámcsapás érte a kastély elektromos
hálózatát, emiatt elromlott a hangosítás. A résztvevők 20 perces
várakozás után elhagyták a termet, és több mint két óra múlva,
munkaebéd után tértek vissza, amikorra már helyreállították a
villamos hálózatot.
Orbán Viktor az értekezlet folytatásán, a konferenciának helyet adó
egykori lovardában már nem volt jelen. A kormányfő parlamenti
elfoglaltsága miatt távozott Gödöllőről, félbeszakadt beszédét a
munkaebéd alatt megtartotta a külügyminisztereknek. A tervezett
többi nyitóbeszéd elmaradt.
A féléves soros magyar EU-elnökség legnépesebb, kétnapos
rendezvényén a 27 uniós ország, két szervezet – az Európai Unió és a
Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége (ASEAN) -, valamint 19 ázsiai
állam képviselteti magát.
Sosem szabad alábecsülni az Európa és Ázsia közötti
segítségnyújtás, együttműködés lehetőségét, ha természeti csapás
vagy más jellegű kihívás leküzdéséről van szó – emelte ki Catherine
Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője.
A tanácskozás első napját záró sajtóértekezleten Catherine Ashton
azt hangoztatta, hogy Európa és Ázsia sok közös biztonsági
kihívással szembesül, és sok a közös érdekük; a nem hagyományos
biztonsági kihívások, közöttük a klímaváltozás, az élelmiszer- és
energiabiztonság, valamint a kalózkodás elleni küzdelem olyan
kérdések, amelyeket egyedül lehetetlen megoldani.
Az ASEM egyedülálló fórum, amennyiben a részt vevő államok
együttesen a világ népességének több mint 60 százalékát képviselik,
négymilliárd emberről van szó, ezenkívül a világ hazai
össztermékének felét és a nemzetközi kereskedelem több mint 60
százalékát adják – mutatott rá.
Ashton elmondta, az Európa és Ázsia közötti párbeszéd napirendjén
először szerepelt a nem hagyományos biztonsági kihívások témája.
Kifejtette, a tanácskozáson elismerték annak fontosságát, hogy
együttesen kell felkészülni a válságok és a katasztrófák
kezelésére.
Martonyi János külügyminiszter a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy
a nyitás Ázsia felé a magyar külpolitika része, s ez egyben európai
érdek, az ASEM-egyeztetés Magyarország, Közép-Európa és az egész
világ számára egyaránt fontos.
Macumoto Takeaki japán külügyminiszter szerint – aki az
ASEM-találkozó egyik ázsiai koordinátora – a nem hagyományos
biztonsági kihívások globális problémát jelentenek, hatékony
kezelésük az országok közös érdeke. A japán tárcavezető példaként
említette a terrorizmus elhárítását, a katasztrófahelyzetek
kezelését, a nukleáris biztonság kérdését, továbbá az
éghajlatváltozást és a nukleáris fegyverek leszerelését. Külön
hangsúlyozta az Ázsia északkeleti részét érintő kihívásokat, az
emberi jogok kérdését Észak-Koreában és a japán Fukusima
atomerőműben bekövetkezett baleset kezelését.
Thonglun Sziszulit laoszi külügyminiszter, a másik ázsiai
ASEM-koordinátor szintén azt emelte ki: össze kell hangolni Európa
és Ázsia erőfeszítéseit a globális kihívások, a nem hagyományos
biztonságpolitikai kérdések kezeléséért. E tekintetben egyetértés
uralkodik az Ázsia-Európa találkozón részt vevő delegációk között –
mondta, és hozzátette, a két régiónak egyaránt fontos feladata a
sokféle kihívás kezelése és azok következményeinek
enyhítése.
Orbán Viktor kormányfő tárgyalt az ASEM-találkozón részt vevő kínai
külügyminiszterrel, Jang Csie-csével (Yang Jiechi). Magyarországnak
elementáris fontosságú a jó stratégiai kapcsolat az ázsiai
országokkal, így Kínával is – hangsúlyozta a találkozó után
Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője. Bejelentette, hogy
június 24-én kétnapos hivatalos látogatásra Magyarországra érkezik
Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai miniszterelnök.
Martonyi János a nap folyamán több kollégájával is találkozott,
mások mellett a dél-koreai külügyminiszterrel, Kim Szung Hvannal,
aki országa nevében érdeklődését fejezte ki a paksi atomerőmű
bővítése iránt. A külügyi tárca tájékoztatása szerint a Koreai
Köztársaság még az idén kulturális központot létesítene Budapesten.
Az ASEM-találkozóhoz kapcsolódva megbeszélést folytattak a visegrádi
országok és Japán külügyminiszterei is, többi között az
energiabiztonsági és a válságkezelési együttműködést tekintették
át.
