Ezek: Magyar Katolikus Egyház, Magyarországi Református Egyház, Magyarországi Evangélikus Egyház, izraelita hitfelekezet, ortodox egyházak
Az új egyházi törvény munkaanyaga kilenc egyházat nevesít kiemelkedő szerepéért
Az új egyházi törvény munkaanyaga, amelyet még nem tárgyalt meg a kormány, kilenc egyházat külön nevesít mint amelyek Magyarország történelmében és kultúrájában folyamatosan jelentős szerepet játszanak;alapján a történelmi egyházak.
Ezek: Magyar Katolikus Egyház, Magyarországi Református Egyház,
Magyarországi Evangélikus Egyház, izraelita hitfelekezet, ortodox
egyházak (ezek Magyarországon öt különböző felekezetet alkotnak),
unitárius, baptista, metodista, pünkösdi egyházak.
Emellett megemlít a törvénytervezet ugyanebben a felsorolásban egy
általános, „más kisebb protestáns egyházak” megjelölést is. (Mivel a
Hit Gyülekezete úgynevezett újprotestáns egyházként definiálja
magát, őket is lehet ideérteni.)
A tervezetben vannak táblázatok a magyarországi egyházak,
vallásfelekezetek és vallási közösségek felsorolására, de ezeket még
nem töltötték ki. Ilyenek az Országgyűlés által elismert további
vallási közösségek, valamint a Jelentős közcélú tevékenységet ellátó
egyházak, amelyek a kormánnyal megállapodást köthetnek című
táblázatok.
A munkaanyag hét kritériumot fogalmaz meg általában véve az
egyházakkal szemben, ha ezeknek megfelelnek, a Fővárosi Bíróságon
bejegyzik őket: a szervezet elsődlegesen vallási tevékenységet
végez; tanításának lényegét tartalmazó hitvallással és rítussal
rendelkezik; legalább 20 éve honos Magyarországon; legalább ezer
természetes személy tagja van; az alapszabályát, létesítő okiratát,
belső törvényét, szervezeti és működési szabályzatát vagy azoknak
megfelelő más szabályzatot elfogadta; a szervezet az ügyintéző és
képviseleti szerveit megválasztotta; tagjai nyilatkoznak arról, hogy
az általuk létrehozott szervezet tevékenysége nem ellentétes az
alaptörvénnyel, jogszabályba nem ütközik, valamint nem sérti más
jogait és szabadságát.
A koncepció szerint a bíróság legkésőbb a kérelem beérkezésétől
számított hatvan napon belül köteles dönteni a nyilvántartásba
vételről vagy a kérelem elutasításáról. Elutasítás esetén a kérelem
egy éven belül ismételten nem terjeszthető elő. Az elsőfokú
határozattal szembeni jogorvoslat elbírálására a Fővárosi Ítélőtábla
jogosult. Az egyházak nyilvántartásba vett adatainak változását be
kell jelenteni a változástól számított 15 napon belül. A bíróság az
egyházi nyilvántartás adatairól évente adatot szolgáltat az
egyházakkal való kapcsolattartásért felelős miniszternek.
Az átmeneti rendelkezések között szerepel, hogy azok az eddigi
egyházak, amelyek a fenti kritériumoknak nem tudnak eleget tenni,
vallási tevékenységet is végző egyesületté alakulnak át, ezzel civil
szervezeteknek tekintendők a továbbiakban, így a civil
szervezeteknek felajánlható személyi jövedelem egy százalékára
jogosultak lesznek, feltéve, hogy „a civil szervezetekre vonatkozó
törvény által támasztott feltételeket 2012. június 30-ig teljesítik”.
A gondolat-, a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint
az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogi státusáról
címet viselő törvénytervezet preambulumában szerepel: az
Országgyűlés elismeri „a hazai vallási sokszínűséget és a történelmi
hagyományokkal rendelkező vallási türelmet, amely Magyarország
történelmében mindig meghatározó szerepet játszott”.
A gondolat-, a lelkiismereti és vallásszabadság joga című
fejezetben szerepel, hogy ez a jog megillet minden természetes
személyt, illetve „a gondolat, a lelkiismereti és vallásszabadság
jogának gyakorlását az oktatási, egészségügyi, szociális, család-,
gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben ellátott, valamint a
büntetés-végrehajtási intézetben fogva tartott számára egyéni és
közösségi szinten is lehetővé kell tenni”, csakúgy, mint a
rendészeti és honvédelmi szervezeteknél szolgálatban állók számára is.
Ezt az alapjogot „csak törvényben meghatározott, olyan
korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus
társadalomban a közbiztonság, a közrend, a közegészség vagy az
erkölcsök, illetőleg mások jogainak és szabadságainak védelme
érdekében szükségesek”.
A munkaanyag leszögezi: nem tekinthető vallási tevékenységnek az
adatkezelési, a politikai és érdekérvényesítő, a pszichikai vagy
parapszichikai, a gyógyító és a gazdasági-vállalkozási tevékenység,
továbbá önmagában a nevelési, oktatási, felsőoktatási, egészségügyi,
karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi,
kulturális, sport, illetve állat-, környezet- és természetvédelmi tevékenység sem.
A tervezet pontosan definiálja a vallási tevékenység, az egyház, az
egyházi jogi személy, a származtatott egyházi szervezet, az egyházi
intézmény, a vallási tevékenységet is végző egyesület, a közcélú
tevékenység, a gazdasági-vállalkozási tevékenység, valamint az egyházi személy fogalmát.
Külön kitér a koncepció arra, hogy „Magyarországon az állam az
egyházak irányítására, felügyeletére szervet nem hozhat létre”.
Az egyházak működéséről szóló rész kiemeli: az egyházak közcélú
tevékenységének finanszírozása az állami, önkormányzati
intézményekkel azonos mértékben történik; az egyházak
adókedvezményben és azzal egy tekintet alá eső más kedvezményekben
részesíthetők; az egyházak költségvetési támogatása felhasználásának
ellenőrzését az Állami Számvevőszék látja el; az egyházak és az
egyházi személyek fokozott szabálysértési- és büntetőjogi védelemben
részesíthetők; az egyház elnevezése, jelképrendszere,
szertartásrendje, valamint közismerten használt neve fokozott
jogvédelemben részesül; az egyház saját ünnepnapjának megtartására jogosult.
Arról is szól a munkaanyag, hogy az egyház jogutód nélküli
megszűnése esetén vagyona – a hitelezők követeléseinek kielégítése
után – a magyar állam tulajdonába kerül, és közcélra kell fordítani.
