Az Egyesült Államok elvi alapon továbbra is támogatni fogja a gazdasági reformot és a demokratikus átmenetet
Az Egyesült Államok elvi alapon továbbra is támogatni fogja a gazdasági reformot és a demokratikus átmenetet a Közel-Keleten és Észak-Afrikában – jelentette ki csütörtökön a washingtoni külügyminisztériumban az amerikai elnök.
„Két vezető félreállt. Továbbiak követhetik őket” – mondta az
elmúlt hat hónapban bekövetkezett változásokkal kapcsolatban Barack bama.
A régióban követendő új amerikai stratégia alapelveit ismertetve
Barack Obama kijelentette: „Az üzenet egyszerű: ha (a térség
országai) vállalják annak a kockázatát, amit a reform von maga után,
élvezni fogják az Egyesült Államok teljes támogatását”. Ezzel
összefüggésben az egyiptomi és a tunéziai gazdaság stabilizálására
és modernizálására irányuló, az IMF és a Világbank bevonásával
biztosítandó csomagtervet ismertetett.
Az ENSZ két szakosodott szervezete által Egyiptomra és Tunéziára
kidolgozott programot a jövő heti G-8 csúcs elé fogják terjeszteni.
Amerika emellett elenged 1 milliárd dollárt az egyiptomi adósságból
és további 1 milliárdos hitellel támogatja az ország infrastruktúra-
és munkahely-teremtését. A Fehér Ház emellett, a kongresszussal
együtt egyiptomi és tunéziai beruházási alapok létrehozásába kezdett.
„Ezek modelljéül azok az alapok szolgálnak, amelyek támogatták a
kelet-európai átmenetet a berlini fal leomlása után” – mondta Obama.
Az amerikai kormány Külföldi Magán Beruházási Részvénytársasága
(OPIC) 2 milliárd dolláros alapot hoz létre a térségbeli privát
befektetések ösztönzésére. Emellett Washington a szövetségeseivel
együttműködik az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD)
abban, hogy a demokratikus átmenet és a gazdasági modernizálása
Észak-Afrikában és a Közel-Keleten ugyanolyan támogatásban
részesüljön, mint Európában. Az Egyesült Államok az EU-val
összefogva átfogó kereskedelemfejlesztési és beruházási
kezdeményezésbe is kezd, mert a 400 milliós térség exportja – az
olaj nélkül – a svájcival egyenértékű.
Az izraeli-palesztin békével kapcsolatban Obama leszögezte: annak
az az alapja, hogy két nép számára két állam jöjjön létre, egy
életképes Palesztina és egy biztonságban élő Izrael, az
önrendelkezés, a kölcsönös elismerés és a béke alapján. „A
demokratikus zsidó államról szóló álom nem válhat valóra tartós
megszállás közepette” – szögezte le az elnök.
Izrael és Palesztina határainak az 1967-es vonalakra kell épülniük,
amelyeket kölcsönösen elfogadott területcserék által módosítanak –
jelentette ki az amerikai elnök. A palesztin államnak szuverénnek,
demilitarizáltnak és egybefüggőnek kell lennie, a zsidó államnak
pedig képesnek kell lennie – önállóan – megvédeni önmagát.
Obama figyelmeztetett, hogy Izraelnek az ENSZ-ben való
elszigetelésére irányuló, szeptemberre tervezett palesztin kísérlet
kudarcra van ítélve és ezáltal nem teremti meg a független államot.
Hangsúlyozta: a palesztinok sohasem teremthetik meg a békét és a
jólétet, ha a Hamász nem mond le a terrorról és nem lesznek
függetlenek, ha nem ismerik el Izrael létjogosultságát.
Az elnök szerint Amerika az elmúlt évtizedben olyan alapvető
érdekeket képviselt a régióban, mint a terrorizmus elleni harc és a
nukleáris fegyverek elterjedése, a szabad kereskedelem biztosítása,
a térség és Izrael biztonságának biztosítása és az arab-izraeli
megbékélés. Washington továbbra ezek szellemében fog eljárni, de
egyben élni kíván az elmúlt hat hónap változásai által megteremtett
történelmi lehetőséggel. Obama az új helyzetre nyújtandó amerikai
válasz alapelvei a következők:
Amerika ellenzi a lakosság ellen alkalmazott erőszakot és
elnyomást, s ugyanakkor támogatja az egyetemes jogok érvényesítését.
Ezek magukba foglalják a szólás és a békés gyülekezés szabadságát, a
vallásszabadságot, a férfiak és nők közötti jogállami egyenlőséget
és a vezetők megválasztásának jogát. Amerika mindemellett támogatja
a közel-keleti és az észak-afrikai politikai és gazdasági reformot.
„Legitimnek és hitelesnek” nevezte a líbiai ellenzéki Átmeneti
Tanácsot, és kifejezte meggyőződését, hogy Moammer Kadhafi líbiai
vezetőnek a hatalomból való „elkerülhetetlen” távozása után a
demokratikus átmenet folytatódhat az országban.
Obama kijelentette, hogy Szíriában Bassár el-Aszad elnök
választhat: vagy az átmenet élére áll, vagy utat kell engednie
annak. Hangsúlyozta, hogy Damaszkusznak véget kell vetnie az
erőszaknak, szabadon kell engednie a politikai foglyokat, be kell
bocsátania az országba az emberjogi megfigyelőket és meg kell
kezdenie az érdemi párbeszédet.
Sürgette, hogy Ali Abdalla Száleh jemeni elnök tegyen eleget a
hatalom átadásával kapcsolatos kötelezettségének és hogy a bahreini
kormány teremtse meg a komoly tárgyalások feltételeit. Iránról
elmondta, hogy Washington régóta ellenzi az ottani rendszer
intoleranciáját, törvénytelen nukleáris programját és azt, hogy
támogatja a terrorizmust.
Irakkal kapcsolatban egy etnikai és vallási értelemben sokszínű
demokrácia létrejöttének „ígéretéről” szólt, valamint arról, hogy
azt országnak, amennyiben nem tér el a békétől, kulcsszerepe lehet a régióban.
Obama ígéretet tett a demokratikus átmenet útjára lépett
országoknak a tudományos-technikai és egészségügyi együttműködésre,
a civil társadalomnak nyújtott segítségre és az internethez való nyílt hozzáféréshez.
Úgy fogalmazott, hogy Amerika tiszteletben tart minden békés és
törvénytisztelő véleményt, még akkor is, ha nem ért velük egyet, s
kész mindenkivel együttműködni, akinek célja a valódi és a
kirekesztéstől mentes demokrácia. Ugyanakkor ellenzi azt, hogy egyes csoportok korlátozzák mások jogait és hogy megegyezés helyett kényszerrel tartsák meg a hatalmat.
