Óvnak a schengeni belső határellenőrzés helyreállításától

Számos felszólaló óvott az  (EP)  strasbourgi plenáris ülésén attól, hogy az észak-afrikai menekülthullám miatt


Számos felszólaló óvott az Európai Parlament (EP) keddi strasbourgi plenáris ülésén attól, hogy az észak-afrikai menekülthullám miatt felszámolják a schengeni vívmányokat, visszaállítsák a rendszerhez tartozó országok belső határain az ellenőrzést.

 A vitát annak nyomán tartották, hogy Olaszország a közelmúltban
tartózkodási engedélyt adott az április 4. előtt érkezett
észak-afrikai menekülteknek, mire válaszul a francia hatóságok újra
ellenőrizni kezdték a közös határt átlépőket. Az Európai Bizottság a
minap olyan javaslatokkal állt elő, miszerint abban az esetben, ha
rendkívül nagy menekültnyomás nehezedik valamelyik tagállamra, akkor
ideiglenesen vissza lehessen állítani az ellenőrzést a schengeni
rendszerhez tartozó országok egymás közti, belső határain.
 A legélesebb hangon Martin Schulz szocialista, Guy Verhofstadt
liberális és Daniel Cohn-Bendit zöldpárti frakcióvezető bírálta az
olasz kormányfő és a francia köztársasági elnök magatartását, és
óvta az uniós intézményeket attól, hogy e két vezető nyomására
feladják a szabad mozgást biztosító schengeni vívmányokat. Kétségbe
vonták, hogy a mintegy húszezres nagyságrendű menekültlétszám akkora
válsághelyzetet okozna, ami indokolhatja a belső határellenőrzés visszaállítását.
 Az uniós végrehajtó testület javaslatairól csütörtökön rendkívüli
tanácskozást tartanak Brüsszelben az uniós tagállamok
belügyminiszterei. A keddi EP-vitában Győri Enikő, a
külügyminisztérium EU-ügyi államtitkára hangsúlyozta: a soros magyar
EU-elnökség nem lesz partner ahhoz, hogy bárki megpróbálja lebontani
a schengeni rendszert és a szabad mozgást, „de ez nem jelenti azt,
hogy a rendszert nem kell tökéletesíteni”. Szerinte a belső
határellenőrzés visszaállítása „csak rendkívüli helyzetben, óriási
kihívás esetén, meghatározott időre, és közösségi döntéshozatallal” lehetséges.
 Az államtitkár egyúttal felhívta a figyelmet arra: Románia és
Bulgária rengeteg energiát ölt abba, hogy megfeleljen a schengeni
rendszerhez való csatlakozás feltételeinek. Győri Enikő szerint
ezeket az erőfeszítéseket nem szabad negligálni és tönkretenni
azzal, hogy a Schengen-bővítéshez „most nem megfelelő a hangulat”.
Közölte, hogy Románia után immár Bulgária is „elvégezte a házi
feladatát”, és reményének adott hangot, hogy még a magyar elnökségi
időszak lezárulta előtt megállapítható lesz: a két ország technikai
értelemben felkészült a Schengen-tagságra.
 A vitában Gáli Kinga fideszes EP-képviselő hangsúlyozta: miként a
politikai menekülteket nem szabad összekeverni a gazdasági
migránsokkal, ugyanúgy a schengeni bővítést sem a menekültügy
kezelésével. Kiemelte emellett a külső határok őrizetéhez segítséget
nyújtó Frontex ügynökség megerősítésének szükségességét.
 „A menekülthullámra nem a belső határellenőrzés visszaállítása a
válasz. Az Európai Unió tagállamainak szolidaritást kell mutatniuk
egymás és az érkező menekültek iránt” – fejtette ki Göncz Kinga
szocialista EP-képviselő a vitához benyújtott írásos
hozzászólásában. Szerinte a határellenőrzés visszaállítása – ha
átmeneti is – az EU egyik jelképértékű vívmányát kezdi ki, akadályt
állítva a polgárok szabad mozgásának útjába. A fölmerülő problémákra
– tette hozzá – együtt kell választ találni, „nem szabad engedni a
látszatmegoldást kínáló populista és külön utas hangoknak”.