Ne történjen senkivel jogtalanság mássága, mentalitása, gondolkodásmódja okán vagy bármilyen mondvacsinált ürüggyel – hangsúlyozta Ormos Mária történész, akadémikus a fővárosi Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban tartott megemlékezésen.
A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapjához kapcsolódó rendezvényen a zsúfolásig telt zsinagógaépületben a történész azt mondta: ma is akadnak, akik azt szeretnék, hogy ez a jogtalanság megtörténjen.
Ormos Mária arról is beszélt, hogy a vészkorszak idején Magyarország nem volt szuverén állam, ezért a vezetők egy részének „a keze meg volt kötve”, de „mégsem léphetünk ki a felelősök köréből. Ráadásul jóvá sem tehetünk semmit, mert a múltat lehet esetleg tagadni, de megsemmisíteni nem lehet.”
A történész megemlítette: a magyar hatóságok eleget tettek „a berlini óhajoknak”, és „túlbuzgóan teljesítette is” őket. Kitért arra is, hogy Horthy Miklós kormányzó Sztójay Döme személyében olyan miniszterelnököt nevezett ki, akinél jobb hívet „lámpással sem találhattak volna”, a közigazgatási gépezetet pedig a nácik rendelkezésére bocsátották.
Elmondása szerint a koncentrációs táborok létrehozatalával „a mészárszékhálózat kiépült”, és „amíg csak tudott, működött”. A cigány emberektől nem volt mit irigyelni egzisztenciális értelemben sem, ezért – noha az ő elfogásukért is megtettek sok mindent – de „velük szemben az elszántság és a buzgalom mindenesetre lanyhább maradt” – tette hozzá.
Ormos Mária szólt arról: Magyarországon és Japánban volt az egész világon a legmagasabb a polgári áldozatok aránya a második világháborúban, a magyarországi adatok ilyetén alakulásához pedig hozzájárult az, hogy Magyarországon a zsidóság nagy részét kiirtották.
A náci rendszer mindent megtett, hogy a zsidó és cigány embereket szelektálja, majd megsemmisítse Norvégiától, Franciaországon és Közép-Európán át Ukrajnáig – mutatott rá.
Megfogalmazása szerint a nemzetiszocialista világszemlélet „fabrikált a zsidókból biológiai fajt”, holott „zsidó faj biológiai értelemben nincs is”. Mint közölte, a náci hatalom azt hangoztatta, hogy a zsidóságot a mentalitása miatt kell kiirtani, és a szélsőjobboldali diktatúra azzal vádolta a zsidó embereket, hogy elfoglalták a társadalom vezető pozícióit és minduntalan bajt okoznak, ráadásul karrieristák.
A megemlékezésen fellépett Kocsis Zoltán zongoraművész. A rendezvény végén Iványi Gábor, a Wesley János Lelkészképző Főiskola rektora és Fekete László, a Dohány utcai zsinagóga főkántora mondtak gyászimát, majd a résztvevők kavicsokat és mécseseket helyeztek el az Áldozatok Emlékfalánál.
Az eseményen megjelent mások mellett Greg Dorey brit és Roman Kowalski lengyel nagykövet, Steiner Pál és Horváth Csaba szocialista országgyűlési képviselők, Karácsony Gergely, az LMP parlamenti frakcióvezető-helyettese, Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek és Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke.
