Az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem néhai vezetője emlékére
Átadták az idei Scheiber Sándor-díjakat
Átadták a Scheiber Sándor-díjakat csütörtökön Budapesten; az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem néhai vezetője emlékére alapított elismerést Perczel Anna építész, Pavle Sosberger újvidéki művelődéstörténész és Erdélyi Lajos fotóriporter, újságíró vehette át.
A díjakat a közigazgatási és igazságügyi miniszter nevében
Szászfalvi László egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi
kapcsolatokért felelős államtitkár adta át a Magyarországi Zsidó
Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) székházában.
Szászfalvi László ünnepi beszédében kiemelte: a professzor emlékére
létrehozott díjat minden évben „olyan emberi és szakmai
kvalitásokkal rendelkező kiváló személyek kapják, akik méltóak a
scheiberi örökség folytatására”. Az államtitkár a díjazottaknak
gratulálva azt mondta: szeretné tolmácsolni a magyar kormány
eltökéltségét „a tolerancia és a szellemi értékek tiszteletben
tartása területén”.
Szászfalvi László emlékeztetett: az ünnepséggel az 1985. március
3-én elhunyt Scheiber Sándorra, a XX. század egyik legjelentősebb
hebraistájára, az egyik legnagyobb magyar filológus életére és
munkáságára emlékezünk.
A róla elnevezett díjjal az utókor arról az elkötelezettségről is
megemlékezik, amely a magyar nemzeti kultúrát gazdagította – tette
hozzá.
Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi, a díj
kuratóriumának elnöke köszöntő beszédében azt mondta: Scheiber
Sándor emberi nagysága a bátorságról, az önfeláldozásról szól, és
számukra a segítő rabbi példaképévé emelkedett.
Perczel Anna munkásságáról Komoróczy Géza történész elmondta, hogy
az építész több mint másfél évtizede Erzsébetváros zsidók által
lakott, épített és tervezett épületeivel foglalkozik. Munkássága
jelentősen hozzájárult Budapest zsidónegyedének ismertté válásához,
épületeinek fennmaradásához és megóvásához.
Perczel Annának, az Óvás! egyesület egyik kezdeményezőjének és
vezetőjének erélyes fellépése hozzájárult ahhoz, hogy
Erzsébetvárosnak egy része megmeneküljön az átépítésektől – mondta
Komoróczy Géza.
Pavle Sosberger munkásságát Voigt Vilmos néprajzprofesszor
méltatta. Elmondta, az 1920-as születésű, eredetileg építész
végzettségű művelődéstörténész a vajdasági zsidó hagyományok kiváló
kutatója. Pavle Sosberger – aki „egyszemélyes kutatóintézet és
adatbázis” – kitüntetésével régi adósságot törlesztenek – jegyezte
meg Voigt Vilmos.
Erdélyi Lajos munkáságáról Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke
beszélt. Laudációjában kitért arra: az 1929-ben Marosvásárhelyen
született Erdélyi Lajos olyan ember, akit tudományos precizitással
gyűjti a magyar és zsidó emlékeket egy olyan területen, ahol több
okból is szerették volna azokat elfelejteni. Szerették volna
elfelejteni, mert magyar emlékek, és azt bizonyították, hogy itt
magyarok éltek; szerették volna elfelejteni azért, mert zsidó
emlékek, és ez arra emlékezette a kisebbségben élő, de a megmaradt
zsidósághoz képest többséget alkotó erdélyi magyar társadalmat, hogy
elpusztították az ott élő zsidó emberek többségét – mondta Feldmájer
Péter.
Mint megjegyezte, csaknem negyven év alatt készített fotói nagy
gazdagsággal dokumentálják Erdély közelmúltjának történetét.
A rendezvényen megjelent Scheiber Sándor lánya, Scheiber Mária.
A Scheiber Sándor-díjat 1995-ben alapították, és első ízben
1996-ban adták át. Az elismerést minden évben azoknak adják át, akik
a „magyar nemzeti kultúra szolgálatában” a hebraisztika, a
judaisztika, a zsidó vallás és az oktatás, valamint a zsidók és nem
zsidók közötti párbeszéd, illetve tolerancia előmozdítása területén
végeztek kimagasló munkát.
A Scheiber Sándor-díjhoz félmillió forint pénzjutalom
jár.
Scheiber Sándor (1913-1985) a nyelvtudomány nagydoktora, a Magyar
Izraeliták Országos Rabbitestületének elnöke, 1950-től az Országos
Rabbiképző Intézet igazgatója volt.
Kutatói munkássága során héber kéziratokkal, az úgynevezett
genizákkal foglalkozott, és a Magyar Tudományos Akadémia
tulajdonában lévő dokumentumok teljes feldolgozására
vállalkozott.
