mondta Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója A Reagan-korszak hagyatéka című konferencián
Schmidt Mária: Ronald Reagan felülemelkedett a jobb- és baloldal ellentétén
Ronald Reagan amerikai elnök (1981-1989) felülemelkedett a politikai jobb- és
baloldal ellentétén, egyik fő célkitűzése pedig az állam addigi túlzott szerepének csökkentése volt – mondta Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója A Reagan-korszak hagyatéka című konferencián csütörtökön Budapesten.
A KDNP, a Ronald Reagan Emlékbizottság és a Pázmány Péter Katolikus
Egyetem (PPKE) konferenciáján – amelyen közreműködött a Károli
Gáspár Református Egyetem Kremlinológiai Intézete, az ELTE és a
Corvinus Egyetem – a PPKE professzora kiemelte: a néhai elnök kiállt
az Egyesült Államokat „alapító atyák eszméi mellett”, valamint a
kisebb hatáskörű állam, az adócsökkentés és a kommunizmus elleni
harc mellett.
Az állam szerepének csökkentése jegyében szlogenné vált egyik
mondása, mely szerint „a probléma a kormány maga” – idézte az elnök
korabeli szavait.
Schmidt Mária elmondta: Reagan olyan szituációban került egy
világhatalom élére, amikor „a politikai liberalizmushoz kötött
ígéretlufik kipukkantak”, s nem sikerült az oktatás színvonalát sem
növelni – noha sokkal többet fordítottak rá -, így a kapitalizmus
vonzereje világszerte drasztikusan csökkent.
Akkor, amikor „a hidegháború a világ minden részére kiterjedt” és
megkérdőjeleződött Amerika világszintű hegemóniája, 1980-ban először
küzdött meg két déli szövetségi állam képviselője az elnöki
posztért. Ennek során elsöprő győzelmet aratott a republikánus
Reagan, aki közérthetően kommunikált, szerette a médiát és a média
is szerette őt – hívta fel a figyelmet.
Közlése szerint Reagan – aki korábban két cikluson keresztül
Kalifornia kormányzója volt – a Fehér Házban az akkori közélet
legalkalmasabbjaiból állította össze csapatát, ezt még politikai
ellenfelei is elismertek; ugyanakkor a döntéseket mindig ő hozta.
Elnöksége idején a komputeripar és – a felfokozott fegyverkezésnek
megfelelően – a hadiipar vált húzóágazattá.
Reagan annak a meggyőződésének is hangot adott, hogy „a kommunizmus
történelemkönyvének utolsó oldalait elnöksége alatt írják”, ezért
titkosszolgálati akciókat rendelt el a Szovjetunió ellen, a
Szovjetunió által megszállt Afganisztánba fegyvert szállított, és
elérte, hogy a 120 ezer szovjet katona nem tudta végérvényesen
elfoglalni Afganisztánt – emlékeztetett.
Mint mondta, az elnök kiállt a lengyel szabadságmozgalom mellett,
amikor 1981-ben statáriumot hirdettek ki Lengyelországban. Ekkor
vált világossá: a Szovjetunió nem bízott magában annyira, hogy az
1956-os magyar forradalomhoz hasonlóan fegyverrel verje le a
mozgalmat.
Reagan a Szovjetuniót a „Gonosz birodalmának” nevezte, Gorbacsov
szovjet pártfőtitkárt pedig felszólította, hogy bontassa le a
berlini falat. 1983-ban meghirdette csillagháborús programját, ezzel
a védelmi rendszerrel egyszersmind feleslegessé tette a szovjet
katonai potenciált – tette hozzá.
Kun Miklós, a Károli Gáspár Református Egyetem Kremlinológiai
Intézetének igazgatója rámutatott: a hetvenes évek második felében
még sokan a politikai élvonalban voltak Sztálin korábbi pártfőtitkár
munkatársai közül, például Koszigin, aki politikai bizottsági tag
volt Sztálin idején, továbbá Gromiko, Usztyinov és
Szuszlov.
„Brezsnyev és társai nem nagyon tudtak mit kezdeni Reagannel” –
hiába működött aktívan Washingtonban a szovjet hírszerzés -, nem
készültek fel a reagani adminisztráció fellépésére, amely támogatta
a Szabad Európa Rádiót és a lengyel Szolidaritást. A Szovjetunió
ugyanakkor klasszikusan imperialista módon terjeszkedett Afrikában,
csak ezt „marxista mázzal öntötte le” – fogalmazott.
Amikor Reagan meghirdette a csillagháborús tervet, a szovjet
hadsereg már nem volt fejlődőképes. Az új amerikai fegyverekkel és a
csillagháborús tervekkel szemben vízalatti pajzsot akartak
létrehozni, sikertelenül – fűzte hozzá.
Elmondása szerint Reagan nyíltan felvállalta, hogy segítette a
demokratikus erőket Kelet-Európában. Moszkvából az arab világot
szerették volna fellázítani az Egyesült Államok ellen, de erre már
nem volt pénzük, és ugyanígy jártak a harmadik világ
országaiban.
BreuerPress-media info
