Az öt napja tartó tüntetések hatására lemondott szombaton az egyiptomi kormány,
A tiltakozások folytatódtak, mert Hoszni Mubarak elnök nem jelentett be konkrét
reformokat, és nem ígérte meg, hogy belátható időn belül maga is távozik a hatalomból.
A kormány lemondását az elnök már a hajnali televíziós beszédében
kilátásba helyezte, de ez, és az általánosságban több demokráciára
és nagyobb szabadságra, politikai, gazdasági és szociális reformokra
vonatkozó ígéretei kevésnek bizonyultak a mindeddig példátlan
tiltakozó megmozdulások leszerelésére.
Kairóban délelőtt és délután is több tízezren tüntettek Mubarak
ellen, és több esetben sor került összecsapásokra a rendőrséggel. A
hadsereg a jelentések szerint még nem lépett fel nagy erővel a tömeg
ellen. Az al-Dzsazíra arab hírtelevízió így is 95-re teszi a halálos
áldozatok összesített számát. A tüntetők szombaton kísérletet tettek
a belügyminisztérium elfoglalására, de a lőfegyverüket használó
rendőrök visszaverték őket. Tüntetések és halálos áldozatokat
követelő összecsapások voltak Alexandriában és Rafahban is.
A hatóságok szombaton három nagyvárosban – Kairóban, Alexandriában
és Szuezben – meghosszabbították a kijárási tilalmat, amely így két
órával korábban, délután négykor kezdődött, de a kairói tüntetők nem
vettek róla tudomást.
Mubarak elnöknek „távoznia kell” – jelentette ki Mohammed
el-Baradei ellenzéki vezető, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség volt
főigazgatója a France 24 műholdas televíziónak nyilatkozva. „Az
elnök nem értette meg az egyiptomi nép üzenetét. Beszéde teljes
mértékben kiábrándító volt. A tiltakozások teljes intenzitással
folytatódni fognak a rezsim bukásáig” – jósolta.
Egy vezető muzulmán pap nyugalomra intett a kairói állami tv
adásában, mondván, hogy az iszlám tiltja a vérontást. Felszólítása
hatástalannak bizonyult. Nyíltan színre lépett a legnagyobb
ellenzéki erő, a betiltott iszlamista Muzulmán Testvériség is, amely
békés hatalomátadásra szólított fel.
A CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozó elemzők szerint a
hadseregnek döntő szerepe lehet. A hadsereg eddig lojális volt
Mubarakhoz, de egyáltalán nem biztos, hogy a tüntetések folytatódása
esetén is az államfő mellett és a nép ellen lép fel. Mindennek
kapcsán az elemzők utaltak azokra az értesülésekre is, hogy a
hadsereg egyáltalán nem egységes, több frakcióra bomlik, és ezek
közül néhány kritikus az elnökkel szemben.
A politikai feszültséget és a zűrzavaros helyzetet bűnözők a saját
céljaikra igyekeznek kihasználni. Egy szemtanú elbeszélése szerint a
hadsereg harckocsizói a levegőbe leadott lövésekkel akadályozták
meg, hogy egy kairói külvárosban a tömegből több százan berontsanak
egy, a központi bankhoz tartozó épületbe, ahol pénzt nyomtatnak.
Egyiptom vezető muzeológusa szerint fosztogatók törtek be az
óegyiptomi kincsek nagyszabású gyűjteményét őrző Egyiptomi Múzeumba
péntek éjszaka, és megsemmisítettek két fáraókori múmiát, és a
jegypénztárat sikerült kifosztaniuk, a több tízezres
műkincsgyűjteményben nem esett kár. A gízai piramisokhoz vezető utat
az egyiptomi katonaság tankokkal és páncélozott személyszállító
harcjárművekkel lezárta.
A kairói repülőtéren szombat dél körül mintegy másfél-két ezren
próbáltak meg helyet találni bármely távozó járatra előzetes
helyfoglalás nélkül, de a helyzetüket jócskán megnehezíti, hogy több
európai és amerikai légitársaság is elkezdte felfüggeszteni vagy
törölni kairói járatait, az egyiptomi légitársaság gépei pedig
nagyon sokat késnek.
A külföld elsősorban az erőszak megfékezését és a párbeszéd
eredményeként elindított reformokat szeretné látni Egyiptomban.
Az Egyesült Államok kiáll az egyiptomiak jogai mellett és
felszólítja a kairói kormányt, hogy tartózkodjon az erő
alkalmazásától – jelentette ki Barack Obama amerikai elnök. „Az új
arab nemzedéknek joga van ahhoz, hogy hallathassa hangját” –
mondta.
Sürgette az egyiptomi vezetőt, hogy „tegyen konkrét lépéseket az
emberi jogoknak az arab országon belüli kiterjesztése érdekében, s
hogy tartózkodjon a tüntetők elleni erőszaktól, egyúttal
felszólította a demonstrálókat, hogy békés formában fejezzék ki
elégedetlenségüket.
Önmérsékletre intette az amerikai védelmi minisztérium az egyiptomi
hadsereg Washingtonban tárgyaló vezérkari főnökét, mielőtt Szami
Anan tábornok az egyiptomi kormányellenes lázadás miatt kénytelen
volt látogatását megszakítva hazautazni.
Az erőszak és a vérontás beszüntetésére szólított fel Herman Van
Rompuy, az Európai Tanács elnöke. „Mélyen aggódom az erőszak
spirálja miatt, amely a párbeszédet még nehezebbé tevő helyzethez
vezethet”… „Az alapvető emberi jogok, köztük a szólásszabadság, a
tájékoztatás és a gyülekezés szabadsága, valamint a társadalmat
megillető jogok lényeges alkotóelemei annak a demokráciának,
amelyért az egyiptomi nép, főként a fiatalok küzdenek” – írta
nyilatkozatában.
Irán szombaton „az iszlám ébredés hullámának” nevezte a
kormányellenes tüntetéseket. Az ultrakonzervatív Ahmad Hatami
ajatolláh még a pénteki ima alkalmával kijelentette, hogy „az új
Közel-Kelet tengelye hamarosan az iszlám vezetés és egy, a valláson
alapuló demokrácia lesz”.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szigorú útmutatást adott
a kormányzat tagjainak, hogy tartózkodjanak a jelenlegi egyiptomi
helyzet kommentálásától, mert Izraelnek semmiféle érdeke nem fűződik
ahhoz, hogy beleavatkozzon Egyiptom ügyeibe. Izraeli illetékesek az
AP hírügynökség szerint arra számítanak, hogy Hoszni Mubarak
egyiptomi elnök túléli a zavargásokat, de az árthat az arab ország
és Izrael kapcsolatainak, ha a népszerű ellenzéki csoport, a
Muzulmán Testvériség teret nyer.
BreuerPress/MTI/Reuters/AFP/AP