Al-Dzsazíra– Az eredeti palesztin álláspont: menekültek korlátlan visszatérési joga, Kelet-Jeruzsálem az 1967-es határok szerint
Szombaton felhívta telefonon Hoszni Mubarak egyiptomi elnököt és szolidaritásáról
biztosította őt Mahmúd Abbász palesztin elnök, remélve, hogy az ország úrrá lesz a napok óta tartó megmozdulásokon.
Az erről kiadott közlemény tanúsága szerint Abbász „isten áldását kérte Egyiptomra és népére, amelyek mindig is a palesztin nép mellett álltak”.
A Gázai övezettel szomszédos Egyiptom fontos szerepet töltött be a
palesztin-izraeli béketárgyalásokban, mint ahogy igyekezett
megbékíteni egymással a szembenálló palesztin feleket – a Gázában
uralkodó iszlám fundamentalista Hamászt és a világi Fatahot, amely
Ciszjordánia számottevő részét ellenőrzi.
A palesztin tárgyalók 2010. júniusi álláspontja szerint a menekültek visszatéréshez való korlátlan joga „nem veszélyezteti Izrael létét”, Kelet-Jeruzsálem pedig az 1967-es határoknak megfelelően a leendő Palesztin államhoz tartozik – írta az AFP francia hírügynökség
„Ezek az eredeti dokumentumok, amelyeket Izrael és az Egyesült
Államok is megkapott” – hangsúlyozta a papírokat az AFP-hez
eljuttató magas rangú palesztin tisztségviselő.
A hivatalos palesztin álláspontot ismertető, arab és angol nyelven
megszövegezett tervezetet a szeptember 2-án újrakezdett közvetlen
tárgyalások előtt átadták Amr Múszának, az Arab Liga főtitkárának,
illetve a békefolyamattal foglalkozó arab bizottság elnökének. A
dokumentumok a végső rendezés kulcskérdéseit – menekültek,
Jeruzsálem, biztonság, határok, víz, zsidó telepek, foglyok, illetve
a mártírok holttestének sorsa – tárgyalják – mondta a
tisztségviselő.
Az AFP birtokában lévő tervezet alapján a palesztin menekülteknek
több választási lehetősége lenne: visszatérhetnének Izraelbe vagy a
leendő palesztin állam területére, valamint beilleszkedhetnének a
befogadó országba vagy egy harmadik államba.
A palesztin fél szerint a menekültek jogainak elismerése „nem írja
át egyik napról a másikra a Közel-Kelet társadalmi-gazdasági
valóságát”, így „nem jelent veszélyt Izrael létére”. A zsidó állam
vezetői demográfiai megfontolásokból határozottan elutasítják a
menekültek visszatérési jogát, mivel annak elismerése szerintük
Izrael „zsidó és demokratikus jellegét” fenyegetné.
A 2010-es palesztin álláspont két ország fővárosaként tekint
Jeruzsálemre: Kelet-Jeruzsálem Palesztinához, míg Nyugat-Jeruzsálem
Izraelhez kerülne. Kelet-Jeruzsálem és a többi palesztin terület
közötti kapcsolat helyreállna, és a város teljesen beolvadna a
palesztin államba.
A fentiekből egy, az al-Dzsazíra katari hírtelevízió által
ismertetett kiszivárogtatásoknál kevésbé békülékeny palesztin
álláspont körvonalazódik. Az al-Dzsazíra szerint 2008-ban a
palesztinok és az izraeliek is nagyobb hajlandóságot mutattak az
engedékenységre. A menekültkérdésben például arról volt szó, hogy az
5 millióból mindössze egy töredék, 100 ezer palesztin kap jogot az
Izraelbe való visszatéréshez, míg Kelet-Jeruzsálemnek néhány negyede
Izraelhez került volna.
BreuerPress/MTI/ Reuters/AFP
