Martonyi: a magyarok osztoznak a zsidóság fájdalmában,

izraeli nagykövet: az oktatás segíthet a tanulságok megértésében

 


 Holokauszt-emléknap – Martonyi: a magyarok osztoznak a zsidóság fájdalmában, izraeli nagykövet: az oktatás segíthet a tanulságok megértésében

A magyar nép osztozik a zsidóság fájdalmában, együtt érez az áldozatok
hozzátartozóival – mondta Martonyi János külügyminiszter csütörtökön
Budapesten, a holokauszt nemzetközi emléknapján tartott
rendezvényen. Aliza Bin-Noun magyarországi izraeli nagykövet szerint
úgy érthetik meg leginkább az emberek Auschwitz tanulságát, ha a
gyermekekkel megismertetik a holokauszt tragédiáját és arra tanítják
őket, hogy tiszteljék egymást.

 A külügyi tárca vezetője az auschwitz-birkenaui haláltábor
felszabadításának 66. évfordulóján kiemelte: a magyar holokauszt „az
egész magyar nemzet tragédiája”, az állam „nem tudta megvédeni saját
állampolgárait egy idegen hatalomtól”, sőt elpusztításukhoz ugyan
kényszer hatására, de segítséget nyújtott.
1990-ig nem lehetett
„kibeszélni” a történteket, így a feldolgozás, a szembenézés egy
olyan nemzedékre maradt, amely részben csak elbeszélésből ismeri az
eseményeket – mondta.
 A miniszter hangsúlyozta a tolerancia fontosságát. Szólt arról is,
hogy az unió alapjogi chartájában felsorolt jogokat változtatás
nélkül átemelik a készülő magyar alkotmányba.
 Felidézte, hogy nemrég Izraelben járt, ahol találkozott a „népes
magyar kolónia” tagjaival. A közösség fiataljai közül sokan
folyamodnak a magyar állampolgárságért – tette hozzá. A miniszter
szerint Magyarország és Izrael között „elmélyült, őszinte partneri
együttműködés alakult ki”, ebben a magyarországi zsidóságnak és a
Magyarországról származó izraelieknek is meghatározó a szerepük.
 Aliza Bin-Noun budapesti izraeli nagykövet szerint úgy érthetik meg
leginkább az emberek Auschwitz tanulságát, ha a gyermekekkel
megismertetik a holokauszt tragédiáját és arra tanítják őket, hogy
tiszteljék egymást.
 A nagykövet kiemelte: a magyarországi zsidók – mások mellett a
zsidó filozófusok, tudósok, katonák, írók, költők – jelentősen
hozzájárultak a társadalom fejlődéséhez.
 A diplomata szerint gyakran úgy emlegetik a holokauszt áldozatait,
mint „akik nem jöttek vissza”, nem szólnak azonban a tettesekről,
akik igyekeztek módszeresen meggyilkolni a zsidó embereket.
 Gordon Gábor, a magyarországi Élet Menete Alapítvány elnöke
beszédében rámutatott: a holokauszt nemcsak milliókat elpusztító
sötét, kegyetlen történeti esemény, hanem olyan tragédia, amely után
minden megváltozott, és amelyről időről-időre beszélni kell.
 Az alapítvány vezetője „elmondhatatlannak, megérthetetlennek,
felfoghatatlannak”, a pusztító, kirekesztő, gyilkos gyűlölet
megnyilvánulásának nevezte a vészkorszakot, amelynek végállomása és
jelképe Auschwitz lett.
 Kardos Péter főrabbi arról beszélt, hogy az emlékezés a túlélők
privilégiuma, kötelessége, és ezt „át kell plántálni” az utódokra.
Mint mondta, „Auschwitzról beszélni nehéz, nehéz elmondani az
elmondhatatlant”, mégis meg kell tenni.
 Meglátása szerint a fennmaradás záloga, hogy a vészkorszak
szörnyűségeit nemzedékről nemzedékre tovább adják a következő
nemzedékeknek, hogy aztán ők is elmondhassák az utódaiknak. A
holokauszt nemzetközi emléknapján zsidó, roma és keresztény
emberekre, valamint az embermentőkre egyaránt emlékeznek – mutatott rá.
 A holokauszt hatmillió áldozatára emlékező hat gyertyalángot
Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és
igazságügyi miniszter, Martonyi János, Aliza Bin-Noun, Roman
Kowalski
lengyel nagykövet, Timothy Betts amerikai követtanácsos és
Gottfried Koefner, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának regionális
képviselője is meggyújtotta.
 Ugyancsak gyertyát gyújtott Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó
Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és a Budapesti Zsidó Hitközség
(BZSH) ügyvezető igazgatója, Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke,
Streit Sándor, a BZSH elnöke, Kardos Péter, Sugár András, a Hit
Gyülekezetének lelkésze (Németh Sándor, a gyülekezet vezető
lelkészének képviseletében), Iványi Gábor, a Magyarországi
Evangéliumi Testvérközösség elnöke, valamint a vészkorszak
túlélőinek képviselői, illetve zsidó diákok.
 Az ENSZ-közgyűlés 2005. november 1-jén nyilvánította a holokauszt
áldozatainak nemzetközi emléknapjává január 27-ét. Az egyhangúlag
elfogadott határozat hangsúlyozza „az emlékezés és a tanítás
kötelességét”, hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió,
túlnyomórészt zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok
történetét.

 

BreuerPress-media info