A kopt keresztények, noha csaknem kétezer éve élnek Egyiptomban, az utóbbi években egyre inkább hátrányos megkülönböztetésnek vannak kitéve a legnépesebb arab országban.
-A szilveszter éjszakáján egy alexandriai kopt templom ellen elkövetett véres merénylet nem az első erőszakos cselekmény egy muzulmán ország keresztény kisebbsége ellen, ami a radikális iszlám terjedésére utal.
A kopt elnevezés görög eredetű, és annyit jelent: egyiptomi. Az
ottani keresztények története a Krisztus utáni I. századig nyúlik
vissza, amikor Márk apostol (későbbi vértanú) megkezdte a keresztény
hit terjesztését Alexandriában. Emiatt a kopt keresztények
szervezetét alexandrinus egyháznak is szokták nevezni. Utóbbi
451-ben szakadt el a római egyháztól, miután a két felekezet nem
tudta összeegyeztetni Jézus természetéről vallott nézeteit. A kopt
keresztények feje kezdettől fogva az alexandriai pátriárka, aki a
római pápával és a konstantinápolyi ortodox pátriárkával együtt a
keresztények legfőbb vallási méltóságának számít. A jelenlegi kopt
pátriárka, III. Anba Senuda pápa 1971 óta van hivatalban; őt
tekintik Szent Márk 117. utódának.
A koptok a III. századtól kezdve saját nyelvet beszéltek, ám ezt a
VIII. században az arab nyelv váltotta fel. Azóta a kopt nyelvet
csak szakrális célokra használják. Írásjelei a görög ábécéből
származnak, kiegészítve néhány saját betűvel – írta a Berliner
Zeitung.
A koptok hátrányos megkülönböztetése még az Oszmán Birodalom idején
kezdődött Egyiptomban. Egy akkor kiadott szultáni rendelet képezi a
jogelődjét annak a ma is hatályos előírásnak, amelynek értelmében
személyesen az államfőnek kell engedélyeznie, ha egy kopt
egyházközség renováltatni akarja a templomát, vagy újat akar
építtetni. A kérvénynek el kell jutnia az elnök asztalára. Ám még ha
aláírja is azt, később nem ritkán a helyi hatóság vagy a rendőrség
akadályozza meg a terv megvalósítását.
A diszkriminációnak sok formája létezik, kezdve a számos
foglalkozásból való kizárással a vallásnak a személyi igazolványban
történő feltüntetéséig. Ez utóbbi nem kifejezetten segíti elő a
muzulmán polgárokkal való egyenlő bánásmódot a hivatalokban. Az
egyiptomi hivatalos statisztika szerint az ország lakosságának
egytizede kopt keresztény – ám e felekezet tagjai ezt az arányt túl
alacsonynak tartják, és a hétköznapi diszkrimináció részének
tekintik.
Az egyiptomi állam – az elnöktől a belügyminiszteren át Alexandria
kormányzójáig és a híres Al-Azhar egyetem sejkjéig, Egyiptom legfőbb
iszlám méltóságáig – elítélte ugyan a szilveszteri merényletet, ám a
koptok nagy része szemforgatásnak tartja ezt. Elvégre az egyiptomi
állam fizeti, és az Al-Azhar egyetem képezi ki azokat az
előimádkozókat, akik pénteki prédikációikban arra szólítják fel a
muzulmánokat, hogy kerüljék a keresztényeket, mert azok
„hitetlenek”.
Nagy nyugtalanságot váltott ki, amikor Szalim al-Avva teológus, az
iszlám vallástudósok nemzetközi egyesületének főtitkára azt
állította: a koptok fegyvereket halmoznak fel templomaikban azzal a
céllal, hogy saját köztársaságot hozzanak létre Egyiptom földjén.
Egyszerű muzulmánok ilyen uszító kijelentések hallatán, ha bemennek
a munkahelyükre, ahol kopt honfitársaik kérvénye kerül a kezükbe,
gyaníthatóan nem ugyanazzal a műgonddal intézik azokat, mint egy
muzulmán egyiptomi kérvényét.
Mint a Frankfurter Allgemeine Zeitung emlékeztetett rá, a kopt
keresztények helyzete Anvar Szadat államfő hivatali ideje (1970-81)
alatt kezdett el romlani. Azokban az években az állam polgári
alapjai egyre inkább vallási irányba tolódtak el. Megerősíti ezt az
Al-Azhar egyetem fejének nemrég elhangzott kijelentése is, miszerint
Egyiptom nem világi, hanem iszlám állam. Ennek konkrét
következményeként a koptok alulreprezentáltak az államban. A
hadseregben nem tölthetnek be tábornoki rangot, az államigazgatásban
nem lehetnek kormányzók, egyetemeken pedig dékánok. A rendőrség
kötelékében nem szolgál egyetlen kopt sem, és a parlamentben is egy
kézen meg lehet számlálni a kopt képviselőket.
Kritikusan vélekednek a koptok hazájuk igazságszolgáltatásáról is,
szerintük a hatóságok túl sok esetben nem torolják meg a sérelmükre
elkövetett túlkapásokat. 2000. január 2-án a felső-egyiptomi Kuseh
faluban iszlamista szélsőségesek 21 koptot mészároltak le. A bíróság
azonban mind a 89 vádlottat szabadlábra helyezte. III. Senuda pápa
élesen bírálta a döntést – eredmény nélkül. Koptok és muzulmánok
összetűzései után az állam gyakran szervez „békítő fórumokat”. A
koptok azonban ezt kozmetikának tartják, és nem vesznek rajtuk
részt, mégpedig azért, mert a szervezők egy kalap alá veszik a
tetteseket és az áldozatokat.
Tetten érhető a hátrányos megkülönböztetés az áttérésben is. A
legfelsőbb közigazgatási bíróság 2008-ban úgy határozott, hogy a
muzulmánokat nem illeti meg a más vallásra való áttérés joga. Egy
másik döntése értelmében azoknak a keresztényeknek a személyi
igazolványába, akik előbb áttértek az iszlám vallásra, majd
visszatértek a keresztény hitre, be kell jegyezni a „korábban
muzulmán” szöveget. Diszkriminatív az a törvény is, amely előírja,
hogy az iszlámra áttérők gyermekei automatikusan muzulmánnak
minősülnek – akkor is, ha már nagykorúak.
Elképedés lett úrrá a koptokon, amikor Hoszni Mubarak elnök a
sertésinfluenza 2009. évi kitörésekor elrendelte: 24 órán belül le
kell ölni az összes disznót Egyiptomban. Ez az intézkedés több mint
százezer koptot érintett, akik a Mukattam hegy környékén Kairó
kommunális hulladékán hizlaltak sertéseket – és az elnöki rendelet
nyomán máról holnapra elszegényedtek. Kártalanításra a mai napig
hiába várnak.
