Első lépésként januártól megyei szinten, majd a későbbiekben járási szinten összefogottabb, olcsóbb, hatékonyabb lesz az államigazgatás,
Bővülnek az emberek ügyintézési lehetőségei 2011. január 3-tól, az államigazgatási
szervek már működő ügyfélszolgálati irodái mellett ugyanis megnyílnak a fővárosban és a megyei jogú városokban a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodái, az úgynevezett
kormányablakok, ahol egyszerre több ügy is intézhető lesz – minderről Navracsics Tibor beszélt év végi interjúban.
A miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter
kifejtette: az államigazgatás most megkezdődő átalakításának célja,
hogy a ciklus végére könnyebben kezelhetővé váljon az állam a
polgárok számára. Ez az ügyfélszolgálati irodák átalakításától
kezdve egészen a háttérintézmény-rendszer átszervezéséig húzódik
majd.
Első lépésként januártól megyei szinten, majd a későbbiekben járási
szinten összefogottabb, olcsóbb, hatékonyabb lesz az államigazgatás,
és egy polgárbarátabb, az ügyfelekhez közelebb jutó állam áll majd
rendelkezésre – mondta Navracsics Tibor, úgy összegezve az
elindított intézkedések célját: „az ügyintézés megy majd az
állampolgárokhoz”.
Kifejtette: 2011. január 3-tól az állampolgárok az ügyintézési
lehetőségek fokozatos bővülését fogják tapasztalni, hiszen –
miközben az államigazgatási szervek jelenlegi ügyfélszolgálati
irodái is megmaradnak – Budapesten és a megyei jogú városokban olyan
ügyfélszolgálati irodák nyílnak majd, amelyekben – egyre bővülő
ügykörben – egyszerre több ügyet is el lehet majd intézni. Ezek
lesznek a kormányhivatalok integrált ügyfélszolgálatai, a
kormányablakok, amelyek lényege, hogy az embereknek csak egy helyre
kell bemenniük, egy helyet kell megjegyezniük. A „régi” és az új
ügyfélszolgálati irodák közötti párhuzamosság mindaddig fennmarad,
amíg igény van a „régi” irodákra.
A kormányablakok helyszíneiül igyekeztek olyan, jelenleg állami
tulajdonban lévő épületeket kiválasztani, amelyek kisebb-nagyobb
átalakításokkal alkalmassá tehetők az új célokra. Ezek hiányában már
meglévő ügyfélszolgálati irodákat bővítenek ki.
A cél az, hogy önálló arculattal rendelkező ügyfélszolgálati pontok
legyenek – emelte ki Navracsics Tibor, aki szólt arról is, hogy a
Belügyminisztériummal közösen egy olyan vitaindító anyagon
dolgoznak, amely alapján tárgyalásokba kezdenek majd önkormányzati
szervezetekkel, vezetőkkel arról, hogy mely önkormányzati feladatok
kerülhetnének át a kormányablakokhoz.
A kormányhivatalokról elmondta: az úgynevezett dekoncentrált
szervek nagy részénél január 1-jével szervezeti integráció zajlik
majd le. Sok esetben azonban ez költözéssel sem fog együtt járni a
megfelelő, szabad ingatlanok hiányában.
Az Országgyűlés november 16-án fogadta el azt a törvényjavaslatot,
amely szerint 2011. január 1-jétől a fővárosi és a megyei
közigazgatási hivatalok jogutódaiként létrejönnek a
kormányhivatalok, ahová integrálódik a területi államigazgatási
szervek egy része.
A Magyar Közlöny szeptember 14-i számában jelent meg az a
kormányhatározat, amely felsorolja az érintett hivatalokat. Eszerint
a szervezeti integrációban részt vesznek a területi igazságügyi
hivatalok, a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatalok, a
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal kirendeltségei, a
földhivatalok, a regionális egészségbiztosítási pénztárak, a
regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságok, a regionális munkaügyi
központok, a regionális munkaügyi felügyelőségek, a regionális
munkavédelmi felügyelőségek, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság
regionális felügyelőségei, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal
regionális irodái, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi
Szolgálat regionális intézetei, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési
Hivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságai, a Nemzeti
Közlekedési Hatóság regionális igazgatóságai, valamint az Oktatási
Hivatal regionális igazgatóságai. (Később a Közigazgatási és
Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért és választásokért
felelős államtitkársága közölte: az eredetileg szervezetileg
bevonandó Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal területi szervei
kimaradnak a teljes integrációból, és csak a koordinációs-működési
integráció körébe kerülnek bele.)
A hivatalokat kormánymegbízottak vezetik majd, akik olyan büntetlen
előéletű személyek lehetnek, akik az országgyűlési képviselők
választásán választójoggal rendelkeznek. Nem lehet kormánymegbízott
azonban helyi önkormányzati képviselő, fővárosi, megyei közgyűlés
tagja, polgármester, megyei közgyűlés elnöke, főpolgármester,
alpolgármester, megyei közgyűlés alelnöke, főpolgármester-helyettes,
kisebbségi önkormányzat elnöke és kisebbségi önkormányzati
képviselő.
A kormánymegbízottakat december 23-án nevezte ki Orbán Viktor
miniszterelnök.
A fővárosi és 19 megyei kormányhivatal hivatali szervezetét
főigazgató vezeti, aki helyettesíti a kormánymegbízottat távolléte
vagy akadályoztatása esetén.
BreuerPress media info
