maradnak, vagy belépnek az állami rendszerbe.
A döntésről nyilatkozniuk azoknak kell, akik a maradást választják, ezt
személyesen kell megtenniük nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél.
Az átlépők adómentesen vehetik ki az infláció feletti hozamukat.
Az Országgyűlés 250 igen, 58 nem, valamint 43 tartózkodás
mellett fogadta el nyugdíjreform és adósságcsökkentő alapról, és a
szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő törvényt
hétfőn. A Fidesz és a KDNP szavazott igennel, nemmel voksoltak a
szocialisták és az LMP-sek, a jobbikosok pedig tartózkodtak.
A képviselők döntöttek arról is, hogy a törvény sürgős
kihirdetését kérik a köztársasági elnöktől.
A jogszabály szerint a visszalépők a befizetett, a
hozamgarantált tőke feletti összeget, illetve a pénztártagság ideje
alatt befizetett tagdíj-kiegészítés összegét felvehetik, vagy
önkéntes pénztárba helyezhetik, de jóváírtathatják az állami
pillérben egyéni számlán is.
Aki magán-nyugdíjpénztári tag akar maradni, arról személyesen, a
nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél kell nyilatkoznia, január
31-ig. Aki nem nyilatkozik, annak tagviszonya automatikusan
megszűnik március elsején.
A nyilatkozattételre rendelkezésre álló időtartam alatt tartósan
külföldön foglalkoztatott, tartós külföldi szolgálatot teljesítő,
vagy külföldi tanulmányokat folytató magán-nyugdíjpénztári tag
nyilatkozatát személyesen a magyar külképviseletén is megteheti;
nekik február 28-ig kell nyilatkozniuk.
Az állami rendszerbe visszalépő tagi kifizetések – a korábban
befizetett tagdíj-kiegészítések és a reálhozam – adómentesen
felvehetők lesznek.
Aki továbbra is magán-nyugdíjpénztári tag marad, az 2011.
december 1-jé után megszerzett járulékalapot képező jövedelmei után
10 százalék tagdíjat fizet a pénztárnak, és nem lesz számára
kötelező, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe
nyugdíjjárulékot fizessen; és ettől az időponttól kezdően nem szerez
további szolgálati időt az állami rendszerben. A munkáltató viszont
ennek ellenére tovább fizeti az állami pillérbe a foglalkoztatott
után a 24 százalékos nyugdíj-hozzájárulást.
Az elhunyt biztosított társadalombiztosítási egyéni számláján
nyilvántartott nyugdíjcélú befizetéseinek összege alapján a
Nyugdíjbiztosítási Alap az özvegyi nyugdíjra jogosultnak özvegyi
járadékot fizet, amennyiben annak összege magasabb, mint az özvegyi
nyugdíj összege. Özvegyi járadék fizetése esetén azonban az özvegyi
nyugdíj nem folyósítható.
A törvény létrehozza a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapot,
amelynek vagyonát az állami rendszerbe visszalépő
magán-nyugdíjpénztári tagok portfóliója adja; a vagyon csak az
államadósság csökkentésére, illetve költségvetési befizetésre
fordítható.
Az alap bevétele a vagyonba tartozó eszközök értékesítéséből,
illetve hozamából származik, ezek után sem adót, sem illetéket nem
kell fizetnie.
Az alap kezelője az Államadósság Kezelő Központ Zrt. lesz, az
alap vagyona felett pedig a legfőbb döntéshozó szerv, az öttagú
irányító testület rendelkezhet, amelynek elnökét és egy tagját az
államháztartásért felelős miniszter, további egy-egy tagját a
nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, valamint a kormányzati
tevékenység összehangolásáért felelős miniszter jelöli ki. A
testület tagja továbbá a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős
nyugdíjbiztosítási szerv vezetője.
Az elnök és a miniszterek által jelölt tag kijelölése
határozatlan időre szól. Az elnök és a tagok tiszteletdíjra,
költségtérítésre vagy más juttatásra nem jogosultak.
A testület az államháztartás helyzetének kiegyensúlyozása
érdekében dönthet az eszközök értékesítéséről. Az alap vagyonát
képező eszközök értékesítéséből származó bevételt vagy az
államadósság csökkentésére kell fordítani, vagy a Nyugdíjbiztosítási
Alap, illetve a központi költségvetés előirányzata javára kell
befizetni.
Az állampapírokat az átadást követően be kell vonni, azokat
tovább nem lehet forgatni.
A törvény szabályozza a magánpénztárak költségeit is: fedezeti
tartalék javára 2009. évtől a pénztár a tagdíj, illetve tagdíjcélú
támogatás legalább 95,5 százalékát, 2011. évtől 99,1 százalékát
köteles jóváírni.
A záróvitában egyetlen felszólalóként beszélt az LMP-s Scheiring
Gábor, aki azt mondta: a törvénnyel lelepleződött a kormány
álszentsége, dilettantizmusa, felelőtlensége. Azt kérte, hogy a
kormánytöbbség gondolja meg magát és vonja vissza a tervezetet.
A felszólalás közben az LMP-s képviselők egy korábbi – a tavaszi
országgyűlési választásokra készült – fideszes plakátot mutattak
fel, amelyen az felirat szerepelt, hogy párt a megőrzi a nyugdíjak
értékét, és megvédi a nyugdíjpénztárakat.
A Fidesz és a KDNP mellett igennel szavazott a szocialista Nyakó
István és a jobbikos Rozgonyi Ernő, valamint két független: Molnár
Oszkár, Pősze Lajos. A tartózkodok között volt még Ivády Gábor és
Szili Katalin független képviselő.
Az MSZP november 29-én, a törvényjavaslat általános vitájának
kezdetekor kivonult az ülésteremből azzal az indokkal, hogy a párt
nem asszisztál az emberek megzsarolásához.
