Orbán Viktor Párizsban Francois Fillon francia kormányfővel.

A 2011 első felében esedékes soros magyar uniós elnökség teendőiről egyeztetett csütörtökön Orbán Viktor Párizsban Francois Fillon francia kormányfővel.

 A közel egyórás megbeszélés után Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője arról tájékoztatta a médiát, hogy Orbán Viktor és Fillon egyetértett abban, hogy a világgazdasági kihívások és a jövő évi EU-költségvetés körül kialakult probléma következtében Magyarország nehéz időszakban veszi át az uniós elnökséget.
 A szóvivő elmondta, hogy a találkozón megfogalmazódott: ugyanakkor
azért is lehet számítani Magyarország tekintetében sikeres
elnökségre, mert semmilyen belpolitikai tényező nem befolyásolja azt
negatívan. „Az elkövetkező három évben nem lesznek választások és a
kormány mögött áll Európa legstabilabb parlamenti többsége.
Ezenkívül az ország megkezdi a kilábalást az adósságcsapdából” tette hozzá.
 A megbeszélésen Szijjártó elmondása szerint szóba került
Horvátország uniós csatlakozása is, amiről a tárgyalásokat
Magyarország szeretné lezárni még a magyar elnökség idején, valamint
Románia és Bulgária csatlakozásának kérdése a schengeni övezethez.
Magyarország teljesen elkötelezett mindkét bővítés mellett –
hangsúlyozta a szóvivő.
 Orbán Viktor Bernard Accoyer-val, a francia nemzetgyűlési elnökével
is találkozott. A megbeszélésen Szijjártó Péter szerint elhangzott,
hogy az elkövetkezendő fél év soros EU-elnöksége komoly feladatokat
ró Magyarországra. Az elkövetkező időszakban a globális politika
egyik legfontosabb kérdése a világ élelmezése lesz, ezért az Európai
Unió mezőgazdasági felelőssége is jelentősen megnő, ami miatt
rendkívül fontos a közös agrárpolitika fenntartása és
fejlesztése.
 A miniszterelnök délelőtt a Nemzetközi Kapcsolatok Francia
Intézetében (IFRI) tartott előadásában hangsúlyozta: ahhoz, hogy
Magyarország támogatni tudja az Európa Unió és Oroszország között
küszöbön álló nagy történelmi kiegyezést, Közép-Európának speciális
bánásmódot és garanciákat kell kapnia a következő években.
Megemlítette, hogy november 30-án találkozik Vlagyimir Putyin orosz
miniszterelnökkel.
 Orbán úgy vélte, hogy nincs messze az EU és Oroszország közti
történelmi kiegyezés pillanata. Annak ellenére, hogy a pontos
időpont még nem ismert, „az események logikája” ezen irányba mutat.
Ebben a nagy történelmi folyamatban pedig véleménye szerint
Közép-Európának garanciákat kell kapnia, például az
energiafüggetlenség, a katonai biztonság, a közlekedési
infrastruktúra vagy a gazdasági átláthatóság tekintetében, mert –
mint hangsúlyozta – a kiegyezésnek a térség nem lehet csupán
elszenvedője.
 Orbán meglátása szerint a gazdasági válság előtti tapasztalatok azt
mutatják, hogy Közép-Európa „az európai versenyképesség egyik
kulcstérsége” és az Európai Unió „egyik legperspektivikusabb”
régiója. A gazdasági válság után is feltehetően ez a térség lesz a
gazdasági növekedés motorja, s kétszer akkora növekedést fog
produkálni, mint a nyugat-európai országok.
 A belpolitikai helyzetről szólva a kormányfő azt mondta, hogy
sajnos a Fidesz nem hitegetheti magát azzal, hogy a programja
minősége és a kínált alternatíva nagyszerűsége ragadta magával a
magyarokat. „Bár reménykedünk, hogy ilyesmi is történt” – tette
hozzá.
 „Valójában a düh, az elkeseredés, a süllyedés miatti elégedetlenség
dobott felszínre bennünket olyan mértékben, hogy ma kétharmados
parlamenti többségünk van” – hangsúlyozta Orbán Viktor.
 A miniszterelnök kiemelte, hogy Magyarország az egyetlen olyan
uniós tagállam, amely a csatlakozása óta nem tudta emelni a
gazdasági növekedését, s az államadósság az 50 százalék körüli
szintről 80 százalékos szintre emelkedett, miközben az életszínvonal
zuhant. Orbán megfogalmazása szerint a gazdasági süllyedést züllés
is kísérte, amely a magas korrupcióval, a nem ritka hatalmi
visszaélésekkel, valamint a közéletben a civilizált közbeszéd, a
megbízhatóság és a korrektség hiányával jellemezhető.
 A legnagyobb gond, amivel egész Európához hasonlóan Magyarország is
jelenleg küszködik, az eladósodottság, ezért minden erőnket az
államadósság szintjének csökkentésére kell mozgósítanunk – mondta
Orbán Viktor Angel Gurríával, a Gazdasági Fejlesztési és
Együttműködési Szervezet (OECD) főtitkárával elköltött munkaebédjét
követő sajtótájékoztatóján.
 A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az elemzőknek nincsen könnyű
dolga a speciális magyar helyzetre szabott szokatlan
gazdaságpolitikai kísérlettel, mert annak egyes részei egyértelműen
tetszenek a piacnak (az alacsony költségvetési hiány, az
államadósság csökkentése), más részeit, mint például a bankadót, a
válságadót vagy a nyugdíjrendszer két pillérének egyesítését viszont
„gyűlöli” a piac.
 Orbán szerint ezért a magyar kormány által készített
„gazdaságpolitikai mixtúra” csak gondos elemzéssel fejthető meg. A
kormányfő számít az OECD rendszeres időközi értékeléseire annak
érdekében, hogy a szokatlan gazdaságpolitika állása mindig
felmérhető legyen.   
 Orbán elismerte, hogy „nem lehet megmondani előre, hogy beválik-e
vagy sem” ez az újfajta gazdaságpolitika, s „a kudarc esélye is
mindig benne van egy ilyen kísérletben”. „De mi a siker esélyét
akarjuk valóra váltani” – hangsúlyozta.
 Véleménye szerint ennek a kísérletnek vannak olyan elemei, amelyek
később nemzetközi érdeklődésre is igényt tarthatnak. Példaként
említette a családtámogatási rendszert, az államadósság csökkentése
érdekében tett lépéseket vagy az egykulcsos adórendszert.
 A miniszterelnököt péntek délelőtt fogadja hivatalában Nicolas
Sarkozy francia államfő. Ezt követően Lisszabonba utazik Orbán
Viktor, ahol részt vesz a NATO-csúcson.

BreuerPress-info