A Fidesz frakcióvezetője azt javasolja, emeljék fel a 98 százalékos különadó összeghatárát 3,5 millió forintra, amelybe a szabadságmegváltás nem tartozna bele.
Az állami és önkormányzati vezetők, valamint az állami és
önkormányzati cégek vezetői esetében azonban megmaradna a különadó 2
millió forintos összeghatára a szabadságmegváltással együtt. A
különadót öt évre visszamenőleg kellene megfizetni. A munkavállalói
oldal azt kérte, a felmentési időre se vonatkozzon a különadó.
A módosítási javaslat a 2005-től számított adóévre vonatkozna –
jelentette be Lázár János az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető
Tanács hétfői ülésén, a fővárosban. Ezzel összefüggésben közölte,
erre több más párt is javaslatot tett, és szerinte e visszamenőleges
hatály a képviselőtársai és a társadalom többségének támogatását is
bírni fogja. Hozzáfűzte, adóügyekben öt év az elévülési idő, és ha a
különadót adónak tekintik, akkor ötéves elévüléssel érdemes
számolni.
A továbbra is kétmillió forintos összeghatárral érintettek közé
tartoznak az állami vezetők, a polgármesterek, a jegyzők, a
főjegyzők, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető
tisztségviselői, felügyelőbizottságának tagjai – sorolta kérdésre
válaszolva.
A 3,5 millió forintos összeghatárral kapcsolatban a politikus
megjegyezte, mérlegelés tárgya lehet hosszú távon, hogy az éves
átlagbérhez kapcsolódjon az összeghatár kiszámítása.
A frakcióvezető bejelentette, azt is kezdeményezi, hogy azokra,
akik nyugdíjba vonulnak, ne terjedjen ki a 98 százalékos különadóról
szóló jogszabály hatálya.
Lázár János közölte, ha javaslata elnyeri az érdekképviseletek
támogatását, akkor indítványozza, hogy az Országgyűlés költségvetési
bizottsága módosító javaslatként még hétfőn terjessze azt a
parlament elé.
Hozzáfűzte, az állami cégekben érdekelt szakszervezeteknek azt
tudja felajánlani, hogy a következő hetekben – a költségvetési
vitával párhuzamosan – kész leülni velük tárgyalni, és kormánypárti
frakcióvezetőként minden befolyását latba veti, hogy az állami cégek
bérrendezési és bérezési struktúráját áttekintsék, szerinte ugyanis
anomáliák vannak az egyes cégek között.
További problémának nevezte, hogy az elmúlt években több olyan
oktatási, szociális és egészségügyi intézmény jött létre újonnan,
amelyeket kiszerveztek az állam világából. „Az állam akkor jár el
méltányosan, hogy ha ezek adott esetben újra állami érdekkörbe
kerülhetnek más megoldás hiányában” – mondta, példaként említve a
nem működő kórházi gazdasági társaságok dolgozóinak sorsát. Ha ilyen
intézmények visszakerülnek az állam fenntartása alá, akkor a
dolgozóikra vonatkozó „védőszabályokat” újra kell gondolni –
jegyezte meg, hozzáfűzve, hogy akár tízezres nagyságrendű
munkavállalói körről is szó lehet.
A bejelentések előtt a képviselőcsoport vezetője emlékeztetett, az
áprilisi parlamenti választás kampányában a Fidesz és szövetségesei
megígérték, ha nyernek, akkor a pofátlanul kifizetett, jó erkölcsbe
ütköző, ízléstelen mértékű végkielégítéseket visszaszerzik. Erre a
választási ígéretre hárommillió ember adta a szavazatát – tette
hozzá, hangsúlyozva, hogy egy országban a demokráciát nem gyengíti,
hanem erősíti a választási ígéret betartása. Megjegyezte, a
társadalom és az érdekképviseletek véleményének figyelembe vétele
szerinte nem szégyen, hanem erény.
A különadóval kapcsolatos vitát a politikus az elmúlt húsz év egyik
legfontosabb vitájának nevezte.
Lázár János felszólalása után tárgyalási szünetet kértek az
érdekképviseletek, hogy megvitassák a frakcióvezető frissen
bejelentett javaslatait.
A tanácskozást folytatva az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető
Tanács munkavállalói oldala nevében Fehér József közölte,
álláspontjuk szerint a szabadságmegváltás mellett a felmentési időre
járó juttatásoknak is ki kellene kerülniük a 98 százalékos különadó
hatálya alól. Az oldal az öt évre visszamenőleges hatályt
elutasította. Változatlanul maradtak kérdések, fenntartások –
jelentette ki Fehér József Lázár János bejelentése után.
Hozzátette ugyanakkor, azt az elhatározást egyöntetűen támogatják,
hogy azokra, akik nyugdíjba vonulnak, ne terjedjen ki a különadóról
szóló jogszabály hatálya.
Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának vezetője
azt mondta, a bejelentett változások nem oldják meg az
alkotmányossági problémát, az összeghatárt pedig – végszámtól
függetlenül – alkotmányellenesnek, megbélyegzőnek, diszkriminatívnak tartják.
Gaskó István, a Liga elnöke azt indítványozta, hogy a különadó
kérdését tárgyalják meg az Országos Érdekegyeztető Tanácsban is.
Kónya Péter, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi
Szövetségének elnöke ugyancsak arra hívta fel a figyelmet, hogy a
felmentési időre járó juttatásoknak ki kellene kerülniük a különadó hatálya alól.
A Fidesz frakcióvezetője azt ígérte, megfontolja az érdekképviseletek jelzéseit.
Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács önkormányzati
oldala támogatta a különadóról szóló törvényjavaslatot a módosítani
javasolt formában.
A tanács ülését követően Lázár János Schmitt Pál államfővel
találkozik, akit tájékoztat a különadó és az alkotmánymódosítás
ügyében. Ezután összeül a Fidesz-KDNP-frakciószövetség.
Délután a kormánypárti képviselőcsoport vezetője részt vesz a
parlament alkotmányügyi bizottságának tanácskozásán, ahol egyebek
mellett téma lesz az Alkotmánybíróság hatáskörét érintő, Lázár János
által jegyzett alkotmánymódosítási javaslat „finomítása”.
BreuerPress
