FELFÜGGESZTETTÉK A MEGKÖVEZÉSRE ÍTÉLT IRÁNI NŐ BÜNTETÉSÉT

KÜLFÖLDI HÍREK RÖVIDEN


ISZLÁMÁBÁDI NAGYKÖVET: KÉRDÉSES A TÁLIB FENYEGETÉS
VALÓSZERŰSÉGE
 Budapest/Iszlámábád – Magyarország iszlámábádi nagykövete szerint
kérdéses a valószerűsége és a forrása annak a fenyegetésnek, amelyet
egy tálib szóvivő fogalmazott meg a magyar kormánnyal szemben, és
amely egy pakisztáni újság honlapján jelent meg. Darvasi István
nagykövet az MTI érdeklődésére szerdán elmondta: a külképviselethez
nem juttattak el fenyegetést, a szóban forgó üzenetet csak egyetlen
pakisztáni újság, a The Frontier Post című lap hozta le. A
nagykövetség úgy véli, ha komoly fenyegetésről lenne szó, akkor
nagyobb visszhangja lett volna Pakisztánban is – közölte Darvasi
István.
 
 NEM LÁT OKOT AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG A MÉDIASZABADSÁG MEGSÉRTÉSE
MIATTI FELLÉPÉSRE
 Brüsszel – Az Európai Bizottság jelenleg nem lát okot arra, hogy
eljárást indítson bármely EU-tagállam ellen az alapvető jogokhoz
tartozó szólás- és sajtószabadság megsértése miatt – mondta Neelie
Kroes, az uniós végrehajtó testület médiaügyi biztosa az Európai
Parlament (EP) strasbourgi vitájában. A késő estébe nyúlt keddi
vitát annak nyomán tartották, hogy egy beadvány szerint súlyos
fenyegetés éri az információ szabadságát és a médiaszabadságot több
EU-tagállamban. A beadvány szerint „a Cseh Köztársaság és
Olaszország után Magyarország, Észtország és Románia is az
információ és a média szabadságát súlyosan korlátozó tervezeteket
vitat meg, amelyek olyan hatáskörökkel kívánják felruházni a
kormányokat, amelyek birtokában meghatározhatnák a média által
közölt tartalmakat, cenzúrázhatnák az ellenük irányuló bírálatokat,
és növelhetnék a média kormányzati ellenőrzését”.

 A ROMÁK KIUTASÍTÁSÁNAK FELFÜGGESZTÉSÉT KÉRI PÁRIZSTÓL AZ EP NÉGY
FRAKCIÓJA
 Strasbourg – A romák tömeges kiutasításának felfüggesztését fogja
kérni Párizstól közösen az Európai Parlament négy frakciója, ha az
erről szóló határozati javaslatot megszavazzák csütörtökön. A közös
tervezetet a szocialisták, a liberálisok, a zöldek és a kommunisták
készítették. „Mély aggodalmukat” fejezik ki benne a francia kormány
intézkedései miatt, és kérik ezek végrehajtásának „azonnali
felfüggesztését”. Felszólítják az Európai Bizottságot is, hogy
világosan nyilvánítsa ki, hogy legálisnak tartja-e a francia
eljárást.A legnagyobb parlamenti frakció, a néppárti külön
tervezetet fogalmazott meg, amely szintén foglalkozik a cigányok
európai helyzetével, de nem utal Franciaországra név szerint.
 
   FELTEHETŐEN TOVÁBBRA SINCS MEGÁLLAPODÁS AZ EU ÉS BELGRÁD KÖZÖTT
KOSZOVÓRÓL
 Belgrád – Majdnem két órát tárgyalt egymással Brüsszelben
Koszovóról az Európai Unió külpolitikai főképviselője és a szerb
elnök, de megfigyelők szerint valószínűleg továbbra sincs
megállapodás a felek között. Catherine Ashton és Boris Tadic
munkavacsorán egyeztettek kedden késő estig az Európai Bizottság
székhelyén, de a megbeszélés után egyikük sem állt ki az újságírók
elé; mindkét fél csak rendkívül szűkszavú közleményt adott ki, amely
szerint „folytatják a párbeszédet”, és szerdán is kapcsolatban
maradnak egymással. A Beta hírügynökség úgy tudja, Tadic kedd éjjel
hazautazott Brüsszelből. A megbeszélés fő témája a csütörtökön az
ENSZ Közgyűlése elé benyújtandó, Koszovóval foglalkozó szerb
határozattervezet volt, amelynek szövegét az EU túl konfrontatívnak
találta, és figyelmeztette Belgrádot: lelassulhat Szerbia európai
integrációja, ha a határozatot változtatás nélkül terjesztik be a
világszervezet elé.

  BURNS MOSZKVÁBAN: A GYÜLEKEZÉSI JOG MINDEN DEMOKRATIKUS
TÁRSADALOMNAK FONTOS
 Moszkva – William Burns amerikai külügyi államtitkár
sajnálkozásának adott hangot szerdán Moszkvában amiatt, hogy az
orosz jogvédőkkel tartott találkozóján nem lehetett jelen Lev
Ponomarjov, Az emberi jogokért szervezet vezetője, aki éppen néhány
napos elzárását tölti egy augusztusi tüntetésen való részvétele
miatt. Az Interfax hírügynökségnek nyilatkozva Burns hangsúlyozta,
mennyire fontos az Egyesült Államok és minden demokratikus
társadalom számára a gyülekezési jog. Az amerikai diplomata
elmondta, hogy találkozott az orosz civil társadalom képviselőivel,
s hogy ez rendszeresen megtörténik.
 
 ELÍTÉLIK A TERVEZETT KORÁNÉGETÉST AZ AMERIKAI KORMÁNY ÉS VALLÁSI
VEZETŐK
 Washington – A washingtoni kormány és több amerikai vallási vezető
egybehangzóan elítélte kedden, hogy egy floridai kis keresztény
csoport az iszlám szent könyvének, a Koránnak a példányait akarja
elégetni szeptember 11-én. Terry Jones, a gainesville-i baptista
Dove Outreach World Center lelkésze aznap megerősítette: csoportja
nem mond le arról a szándékáról, hogy az Egyesült Államok elleni
2001-es terrormerénylet évfordulóján nyilvánosan koránokat égessen.
A külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy ez provokáció, egy
ilyen tett teljesen ellentétes volna az amerikai szellemiséggel.
Amerikai keresztény, muzulmán és zsidó vallási vezetők is
csatlakoztak kedden a koránégetés tervének elítéléséhez. David
Petraeus, az Afganisztánban harcoló amerikai csapatok parancsnoka
már hétfőn bírálta a koránégetés tervét. A tábornok szerint a
csoport által bejelentett szándék „jelentős gondot” okozhat a
külföldön állomásozó katonáknak.

 

 FELFÜGGESZTETTÉK A MEGKÖVEZÉSRE ÍTÉLT IRÁNI NŐ BÜNTETÉSÉT
 Teherán – Az iráni hatóságok felfüggesztették a házasságtörés és
gyilkosság miatt megkövezésre ítélt iráni nő büntetését. „A
házasságtörés vádja felülvizsgálatra kerül, s egyelőre pedig
leállítottuk a végrehajtást” – jelentette be az iráni
külügyminisztérium szóvivője. Az iráni bejelentést megelőzően,
kedden José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke azt mondta,
a büntetést kimondhatatlanul barbárnak tartja. Az ítélet komoly
felháborodást keltett számos nyugati országban, amit többek között
az is mutat, hogy Európai Parlament szerdán 658-1 arányban szavazta
meg a Teheránt ebben az ügyben elítélő indítványt.
 
  OMAR MOLLA: KÖZEL A GYŐZELEM
 Kabul – A tálibok mozgalmának a vezetője, Omar molla szerdán
kijelentette: harcosai közel állnak a győzelemhez, hamarosan kiűzik
a külföldi erőket Afganisztánból. A médiának elküldött
e-mail-üzenetében a tálibok vezetője felszólította Barack Obama
amerikai elnököt: feltétel nélkül és mielőbb vonja ki az amerikai
csapatokat Afganisztánból. A kiterjedt, lendületbe jött és sikeres
ellenállás közel került célkitűzéséhez – fogalmazott Omar
molla.

 PEKING ERÉLYESEN TILTAKOZIK TOKIÓNÁL A LEGUTÓBBI TENGERI INCIDENS
MIATT
 Peking – Kína erélyes tiltakozásának adott hangot szerdán egy kínai
halászhajó a Kelet-kínai-tengeren történt elfogása miatt –
jelentette a Hszinhua hírügynökség. Peking 24 órán belül másodszor
kérette be a külügyminisztériumba a japán nagykövetet, Uicsiro
Nivát. Szerdán Hu Cseng-jüe (Hu Zhengyue) területileg illetékes
külügyminiszter-helyettes követelte, hogy a japánok azonnal engedjék
szabadon a kínai halászhajót és legénységét, garantálva azok
biztonságát. Kedden Szong Tao (Song Tao) külügyminiszter-helyettes
emelt „komoly kifogást” a vitatott hovatartozású Tiaojü
(Diaoyu)-szigetek – japánul Szenkaku-szigetek – közelében történt
incidens miatt, s figyelmeztette a japán őrhajókat, hogy fejezzék be
a kínai halászhajók törvénytelen feltartóztatását. A keddi híradások
még arról számoltak be, hogy két japán őrhajó összeütközött egy
kínai halászhajóval. Személyi sérülés nem történt. Japán
 
 HU: STRATÉGIAI SZEMSZÖGBŐL KELL NÉZNI A KÍNAI-AMERIKAI
VISZONYT
 Peking – Kínának és az Egyesült Államoknak globális és stratégiai
szemszögből kell kétoldalú kapcsolataikra tekinteni – vélte Hu
Csin-tao (Hu Jintao) kínai államelnök, amikor magas rangú amerikai
delegációt fogadott szerdán, Pekingben. Egy pozitív, együttműködő és
átfogó kínai-amerikai viszony előmozdítása Hu szerint soha nem volt
annyira fontos, mint most, a bizonytalan világgazdasági helyreállás
és néhány feltűnő kihívás megjelenésének időszakában. Ezt akkor
fejtette ki, amikor fogadta Lawrence Summerst, az amerikai elnök
Nemzeti Gazdasági Tanácsának elnökét és Thomas Donilon helyettes
nemzetbiztonsági tanácsadót.

 ŐRIZETBE VETTÉK A ZSIDÓ TELEPESEK ELLENI MERÉNYLETEK
GYANÚSÍTOTTJAIT
 Rámalláh – A Palesztin Hatóság őrizetbe vette a ciszjordániai zsidó
telepesek ellen egy héttel ezelőtt elkövetett két merénylet
feltételezett tetteseit, a Hamász radikális palesztin szervezet két
csoportját – közölte kedd este a palesztin biztonsági erők egy magas
rangú tisztségviselője. Az első, augusztus 31-i támadásban két
telepes házaspárt lőttek le, akik egy gépkocsiban utaztak Hebron
közelében. A másnap történt támadásban két telepes megsebesült. A
merényleteket különálló csoportok hajtották végre. Elfogták a
szervezőket és a végrehajtókat is, de a név nélkül nyilatkozó forrás
nem árulta el, hogy hány embert. Mindkét támadás elkövetőjeként
szinte azonnal jelentkezett a Hamász, és átfogó harcot hirdetett
Izrael, illetve az izraeli-palesztin megbékélés ellen, egy időben
azzal, hogy Washingtonban közvetlen tárgyalások kezdődtek Izrael és
a palesztinok között.

  BAN KI MUN: RUANDA FOLYTASSA BÉKEFENNTARTÓ TEVÉKENYSÉGÉT
SZUDÁNBAN
 Kigali – Az ENSZ főtitkára szerdán Kigaliban igyekezett rávenni a
ruandai elnököt arra, hogy ne vonja ki országa békefenntartó erőit a
polgárháború dúlta szudáni Dárfúr tartományból. Ban Ki Mun elutazása
előtt a kigali repülőtéren hangoztatta: kérte Paul Kagamé elnököt,
hogy Ruanda járuljon hozzá továbbra is a szudáni békefenntartáshoz,
amit fontosnak nevezett. Ruanda azért helyezte kilátásba csapatai
kivonását, mert egy készülő ENSZ-jelentés a kiszivárogtatások
szerint azt állítja: a kilencvenes években ruandai katonák népirtást
folytattak a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Ban kijelentette,
hogy őt magát és Kagamét is elkeserítette, hogy a jelentésben
foglaltak idő előtt napvilágra kerültek. A dokumentumot a tervek
szerint október 1-jén hozzák nyilvánosságra, miután az érintett
felek véleményének figyelembevételével végső formába öntik a
jelentés tervezetét.

 BŐRBETEGSÉGEKET KAPTAK A MÉLYBEN REKEDT CHILEI BÁNYÁSZOK
 San José bánya – A meleg, párás levegő hatására bőrbetegségeket
kaptak a mélyben rekedt chilei bányászok, ezért a mentők
antibiotikumokat és gyógykenőcsöket küldtek le nekik kedden, és
hűvös, száraz levegőt fújtak a kürtőkbe, amelyek levezetnek
hozzájuk. Mind a 33 bányász szenved valamilyen bőrbetegségben vagy
többfélében is a 30 Celsius-fokos hőmérséklet és a 88 százalékos
páratartalom miatt. A fertőzések veszélyessé válhatnak, tekintve,
hogy legkorábban november végén tudják őket felhozni a 700 méteres
mélységből.