A náci Németországban kisajátított sok műkincs eredetét még napjainkban is homály fedi, de egy új internetes adatbank most megkönnyítheti a kutatók dolgát.
Az online adattárból heinemann.gnm.de a müncheni Heinemann Galéria digitalizált levéltára hívható le ingyenesen, beleértve a kartotékokat és az üzleti könyveket is, amelyet 1939-ig a világ legjelentősebb művészeti gyűjteményei között tartottak számon. Az adatbank mintegy 43 ezer, XIX. és XX. századi festményről tartalmaz információkat.
A galériát 1872-ben alapította Münchenben David Heinemann, majd nemzetközi fiókhálózattal és számos külföldi kapcsolattal tovább fejlesztette. A ház a XIX. századi és később a korai XX. századi német festészetre szakosodott – mondta el Birgit Jooss, a galéria levéltárát kezelő Deutsche Kunstarchiv (német művészeti archívum) vezetője. Heinemann és családja többek között Franz von Lenbach, Carl Spitzberg vagy Max Liebermann alkotásaival kereskedett. A ház vevőköréhez az 1933-tól üldözött zsidóságból is sokan tartoztak.
A Heinemann család a zsidó üzletek kényszerárjásítása alatt elvesztette a galériát és kivándorolt az Egyesült Államokba. A cégalapító unokája, Fritz Heinemann a II. világháború után visszatért Münchenbe, később visszakapta a galéria üzleti
dokumentumait. Az iratokat 1974-ben a nürnbergi Germanisches Nationalmuseumhoz tartozó Deutsche Kunstarchivnak adományozta.
Mindenekelőtt azokról a képekről szerezhetők be adatok, amelyeket felkínáltak a galériának, eladtak, továbbadtak vagy bizományba átvettek. Az eladókból és a vevőkből, az eladási és vételi árakból és más üzleti adatokból vissza lehet következtetni a festmények eredetére. Az adattárba mintegy 13 ezer múzeum, műgyűjtő, kereskedő és magánszemély is bekerült.
Egy műtárgy eredetének felkutatása minden múzeum számára fontos – jelentette ki Ulrich Grossmann, a Germanisches Nationalmuseum igazgatója. Még azoknál a műkincseknél is, amelyekhez a náci időkben jutottak, kutatni kell, hogy a beszerzés „komolyan” történt-e – tette hozzá.
MTI/dpa/BreuerPress
