– A Júdeai-sivatagban található történelmi Maszada erődítmény lábánál vitte színpadra a hétvégén az izraeli operaház Giuseppe Verdi Nabucco című híres operáját, amelyet most először igazi történelmi közegben, a Holt-tenger partján csodálhatott meg a nagyközönség.
A Maszada-hegynél felállított szabadtéri operaház persze nem kevés
munkájukba került a szervezőknek. „Tudjuk, hogy miként kell színre
vinni egy darabot egy hagyományos operaházban, hiszen ezt tesszük
immár 25 éve. Egészen más kategóriába tartozik azonban felépíteni
egy egész operavárost a sivatag kellős közepén. Egy érintetlen
sivatagba érkeztünk, és mindenről magunknak kellett gondoskodni: az
úthálózatról, a göröngyös talaj lesimításáról, az elektromosságról,
a színpadról és a mintegy 6500 embert befogadó lelátóról” – mondta
Hanna Munitz, az Izraeli Opera igazgatója a Reuters
hírügynökségnek.
Az UNESCO világörökségi helyszínei közé tartozó Maszada egy lapos
tetejű hegy a Júdeai-sivatagban, amelyre Nagy Heródes király
építtetett magának egy erődítményt még Kr.e. 37 és 31 között. Az
első zsidó-római háború kirobbanása után azonban az építményt zsidó
lázadók, az úgynevezett Sicariik foglalták el. Az ókori történetíró,
Josephus Flavius beszámolói szerint az erődöt később a rómaiak
vették ostrom alá, amelynek végül az időszámításunk szerinti 73-ban
vetettek véget, mikor az építményben lévő több ezer zsidó lázadó
tömeges öngyilkosságot követett el.
A sicariik történelmi örökségét őrző hely éppen ezért kiváló
helyszínéül szolgál az olasz zeneszerző operájának, amelynek
története a bibliai Nabukodonozor babiloni uralkodó jeruzsálemi
fogságát és elbocsátását, valamint a zsidók Babilonba száműzetését
meséli el. „A Verdi-operák közül valószínűleg a Nabucco kötődik
leginkább a zsidó néphez, és a terület szimbolikus jelentőségű a
zsidó történelemben. Ezért úgy véltük, hogy ennek a két dolognak az
ötvözése plusz értéket ad ahhoz, amit csinálunk” – magyarázta
Munitz.
A szabadtéri opera ötlete persze hatalmas turisztikai lehetőségeket
is rejt magában. „Soha még ennyi turista nem érkezett Izraelbe egy
kulturális eseményre, mintegy négyezren jöttek emiatt az országba
szerte a világból” – mondta Munitz, hozzátéve, hogy az egyhetes
rendezvényt három évnyi szervezés előzte meg, és összesen 7 millió
dollárba (1,6 milliárd forintba) került, amelynek jelentős részét a
jegyek árából fedezték.
A június 3. és 6. között megtartott öt teljes előadásra és a híres
amerikai szoprán énekes, Jessye Norman közreműködésével megrendezett
gálakoncertre szinte azonnal elkelt az összes jegy. Az előzetes
tervek szerint jövőre Verdi egyik másik operáját, az Aidát is színre
viszik a sivatagi közegben, remélve, hogy ez a különleges helyszín
bekerül a világ operafesztiváljai közé.
A szabadtéri operaelőadások „szakértője”, Daniel Oren karmester
által vezényelt előadást 120 fős kórus, ugyanennyi színész, lovak,
tevék, látványos világítás és pirotechnikai elemek tették
emlékezetes élménnyé. Persze nem mindenki volt teljesen megelégedve
a hallottakkal. Omer Somroni, az Izraeli Rádió zenekritikusa például
az izgalmat hiányolta a felcsendülő dallamokból. „A
legszívmelengetőbb és legfinomabb áriák nem tudtak teljesen
érvényesülni” – utalt a hangerősítők hiányára, illetve arra, hogy a
sivatagi szél sokat rontott a hangminőségen.
BreuerPress/MTI/Reuters
