A fesztivál sikere, a könyvek szeretete határozott válasz a sokat hangoztatott általános
értékvesztésre – jelentette ki Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság
elnöke, aki a díszvendég ország, Izrael budapesti nagykövete, Aliza
Bin-Noun társaságában csütörtökön megnyitotta a XVII. Budapesti
Nemzetközi Könyvfesztivált.
Mint Paczolay Péter fogalmazott, a fesztiválon a könyvek
létrejöttéhez szükséges valamennyi szereplő jelen van, a budapesti
rendezvény középpontjában azonban „a könyv csodája áll”.
„Kevés nép életében játszik olyan fontos szerepet a könyv, mint
Izraelben, amely a Biblia, a könyvek könyve hazája” – fejtette ki.
Az Alkotmánybíróság elnöke méltatta a könyvfesztiválon Budapest
Nagydíjat kapó Ámosz Oz írót, regényeit, valamint közéleti
szerepvállalását, amellyel a palesztin és a zsidó nép közötti
békéért, a két nép önálló államáért küzd. Ozt idézve azt mondta, a
zsidóknak a könyv volt a hazájuk.
Aliza Bin-Noun Ámosz Ozt Izrael legismertebb szerzőjének nevezte.
Megemlítette, hogy Szeretetről, sötétségről című munkája arabul is
megjelent, sőt a kötet népszerű Libanonban is. Mint felidézte,
tavaly Magyarország volt a Jeruzsálemi Könyvfesztivál vendége, és
örömét fejezte ki, hogy ezúttal Izrael mutathatja be a kultúráját,
történelmét, társadalmát az izraeli nemzeti standra került mintegy
ötszáz angol, héber és magyar nyelvű könyv segítségével.
A nagykövet Izrael létrejöttét a XX. század „legnagyobb
sikertörténetének nevezte”, ugyanakkor azt mondta, hogy 65 évvel a
holokauszt borzalmai után ismét „az antiszemitizmus árnyait” látják.
Aliza Bin-Noun méltatta a magyar zsidó közösséget, valamint
kiválónak nevezte a két ország közötti kapcsolatokat, amelyeket
szerinte a budapesti könyvfesztivál tovább erősít.
Pódiumbeszélgetés Ámosz Ozzal
Izraelben az emberek iránymutatást és vigasztalást is várnak az irodalomtól – mondta a
XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége, Ámosz Oz
izraeli író a Budapest Nagydíj átadása előtt rendezett csütörtöki
pódiumbeszélgetésen a fesztiválnak helyet adó Millenárison.
A fesztivál nagydíjasa a Váradi Júlia újságíró által vezetett
beszélgetés során elárulta, már gyerekkorában nagyon szeretett
történeteket mesélni.
„Nem voltam sem jó sportoló, sem jó tanuló, ezért ezzel tudtam
kitűnni” – emlékezett Ámosz Oz. Mint hozzátette, amikor 15 évesen
fellázadt irodalomtudós apja ellen, a Klausner helyett felvette az
Oz (bátorság) nevet, és egy kibucban traktorosnak állt, ám végül
mégis az írás mellett döntött.
A Szeretetről, sötétségről írója egy sivatagi kisvárosban, Aradban
él, ahol kávéházba vagy taxiba ülve az emberek kérdés nélkül is
elmondják véleményüket könyveiről vagy regényhőseiről.
Izraelben a könyveknek más szerepe van, mint Nyugaton: az emberek
nemcsak szórakozást, de iránymutatást és vigasztalást is várnak az
irodalomtól – fogalmazott az író, és hozzáfűzte: választ adni
sohasem könnyű, de mindig törekszik arra, hogy műveinek morális
töltete is legyen.
„Persze nehéz is két embert közös nevezőre hozni Izraelben; nekünk
7,5 millió prófétánk, zsenink és messiásunk van. Gyakran csak azért
kérdeznek, hogy ők mondhassák meg a választ” – fogalmazott
szülőhazája kapcsán Ámosz Oz. Szerinte azonban minden hang mögött
egy-egy igazi történet áll, azért az író legfontosabb tulajdonsága a
kíváncsiság.
Ámosz Oz műveit eddig 41 nyelvre fordították le, magyarul kilenc
kötete jelent meg. Az író azonban nem várja el fordítóitól a
feltétlen hűséget, mint fogalmazott, mindegyik nyelv más
hangszer.
Cionista apjával szemben Ámosz Oz a baloldalt választotta, és
évtizedek óta a zsidó-palesztin megbékélésért harcol. Izrael
jövőjéről szólva az író hangsúlyozta: elkerülhetetlen egy önálló
palesztin állam létrehozása, amihez „fájdalmas kompromisszumokra
lesz szükség”.
A magyar választásokról szóló kérdésre válaszolva Ámosz Oz úgy
vélte, „sok dolog van, ami aggasztó”, ugyanakkor figyelmeztetett
arra, hogy sokan, akik a szélsőjobbra szavaztak, nem fanatikusok,
csupán frusztráltak.
Készülő könyvéről az író nem kívánt beszélni, de elmondta, tavaly
új kötettel, a Falusi élet című novellafüzérrel jelentkezett.
Ámosz Oz átvette a Budapest Nagydíjat
Ámosz Oz világhírű Izraeli író, a XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége
csütörtökön Demszky Gábor főpolgármestertől átvette a Budapest
Nagydíjat a Millenáris Teátrumban.
A díjazottat Konrád György író nevében Barna Imre, a Magyar
Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke köszöntette.
Konrád – aki az izlandi vulkánkitörés miatt nem tudott jelen lenni a
díjátadón – laudációjában kiemelte, hogy először 1985-ben, Eörsi
István lakásán találkozott az izraeli íróval.
„Másnap megkezdődött az illegális kulturális fórum a cenzúráról,
Izrael egyik leghíresebb írója a többi résztvevő között ült a
parkettán Jeles András filmrendező lakásában” – írta a magyar író,
aki szerint „Susan Sontag, Hans Magnus Enzensberger, Danilo Kis,
Pavel Kohout, Mészöly Miklós, Csoóri Sándor és más írók társaságában
Ámosz a helyén volt”.
Konrád György méltatta Ámosz Oz bölcs hazafiságát, valamint
felidézte, hogy az író – szakítva művelt apjával – kibucba vonult.
„Erő, büszkeség, közösség, önfeláldozás lettek új jelszavai” –
fogalmazott, és „civil szerzetesnek” nevezte a díszvendéget,
kiemelve a Szeretetről, sötétségről című önéletrajzi regényét, amit
egy gazdag házhoz hasonlított, ahová „jó volt újra és újra
betérni”.
Demszky Gábor szintén ismerősként köszöntötte az írót, utalva arra,
hogy ő is részt vett a laudációban említett fórumon. A
főpolgármester elmondta: az antiszemita propagandával szemben a
leghatásosabb fegyver a zsidó szellem gazdagságának és tágasságának
bemutatása, amelynek „legméltóbb megszemélyesítőjeként” jellemezte
az írót. Demszky Gábor Oz regényeit lebilincselőnek tartotta,
valamint méltatta közérhetőségüket. A díjazottat a „Biblia népe
modern írójának”, a judaizmus és a humanizmus képviselőjének
nevezte, ugyanakkor párhuzamot vont a magyar nyelvújítás kora és az
izraeli irodalom jelen állapota között, emlékeztetve: az izraeli
irodalomnak a régi nyelvet kell most a modern világhoz
adaptálnia.
Ámosz Oz megköszönte azt a szeretetet, amelyet a magyar közönség
részéről tapasztal. Az író felidézte a magyar és a zsidó történelmi
kapcsolatokat, amelyeket szerinte érdemes tovább erősíteni, és
kölcsönösen az irodalmi művek fordítására bíztatott.
