A holokauszt magyarországi emléknapja


2010. április 16. péntek és április 18. vasárnap

A holokauszt magyarországi emléknapja: Simon Wiesenthal-díjak átadása, kiállítások, szabadtéri koncert és az Élet Menete

Budapesten, három helyszínen emlékeznek meg a magyarországi zsidóság gettókba zárásának 66. évfordulójára. Április 16-án pénteken, a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban Simon Wiesenthal-díjakat adnak át és képzőművészeti kiállítást nyitnak meg. Április 18-án vasárnap, a Terror Háza szabadtéri koncerttel emlékezik meg, majd a hagyományos Élet Menete felvonulást tartják a fővárosban.



Programok a Holokauszt Emlékközpontban, 14:00 órától

Április 16-án, pénteken a Simon Wiesenthal-díjak átadásán Székely Gábor, a díjat odaítélő, a Holokauszt Emlékközpontot is fenntartó közalapítvány kuratóriumának elnöke méltatja majd a kitüntetetteket, és Iványi Gábor lelkész, a Wesley János Lelkészképző Főiskola rektora mond emlékbeszédet.
A díjátadáson a 125 éve született Weiner Leó zeneszerző Fisz-moll vonósnégyesét adják elő a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatói, majd megnyitják a Weiner Leó életét és műveit bemutató kamara kiállítást.
Szintén április 16-án nyílik meg a Késői hazatérés című képzőművészeti kiállítás. A tárlat izgalmas válogatást nyújt a két világháború között zsidó származásuk miatt külföldre menekült festőművészek, Bán Kiss Edit, Mészöly Munkás Béla, Wittmann Zsigmond alkotásaiból. Az eseményen az egybegyűlteket René Roudaut, Franciaország budapesti nagykövete köszönti, nyitóbeszédet pedig Sándor Iván Kossuth-díjas író mond.

(Pontos cím: Budapest IX. ker., Páva u. 39.)

A részletes program ide kattintva tekinthető meg


Programok a Terror Háza múzeumban, április 18-án, vasárnap 16:00 órától:

Ha nincsenek, akik kockáztatnak, minden ügy el fog veszni” (Slachta Margit, 1942)
A Terror Háza Múzeum szabadtéri megemlékezést és koncertet szervez április 18-án, vasárnap délután 4 órától.

A megemlékezésen a résztvevőket Schmidt Mária a Terror Háza Múzeum főigazgatója köszönti és Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-Budapesti érsek mond emlékbeszédet.
Majd a Liszt Ferenc Művészeti Egyetem hallgatói és a Parafónia Zenekar hangversenyét hallgathatja meg az emlékező közönség.

(Pontos cím: Budapest VI. ker., Andrássy út 60.)

A meghívó ide kattintva tekinthető meg


Az Élet Menete, 2010. április 18. vasárnap, 17:30 órától:

A holokauszt magyarországi emléknapjához kapcsolódóan április 18-án vasárnap, 17:30 órától az Élet Menetét tartják az Élet Menete Alapítvány, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), a Miniszterelnöki Hivatal, Budapest Főváros Polgármesteri Hivatala, civil szervezetek, zsidó és nem zsidó ifjúsági szervezetek szervezésében. A menet Horváth Csaba (MSZP) és Rogán Antal (Fidesz) beszéde után indul.
Ennek keretében fáklyás felvonulással emlékeznek az áldozatokra, zsidó és roma emberekre, másságukért üldözöttekre, ellenállókra és azokra is, akik mentették az üldözötteket. A megemlékezés az Újpesti rakpart 11. előtt kezdődik, majd a hagyományoknak megfelelően fáklyákkal vonulnak a Duna-parton a vizafogói mártíremlékműig; ott azokra az emberekre emlékeznek, akiket 1944-1945 telén a nyilasok meggyilkoltak.

Az emlékműnél felállított színpadon beszédet mond és közreműködik:

Magna Cum Laude együttes, Kálloy Molnár Péter színművész, Sivarama Szvámi, a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közösségének vezetője, Hernádi Judit és Gerendás Péter, Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz és a BZSH ügyvezető igazgatója, Prof. dr. Schőner Alfréd rektor, főrabbi, Németh Sándor, a Hit Gyülekezetének vezető lelkésze, Petrovics Péter kántor.

A közel 600 000 magyar áldozat emlékére 6 óriás meteorológiai léggömböt eresztünk az égbe az áldozatok neveivel

(A menet az Újpesti rakpart 11. szám elől indul)
A részletes program ide kattintva tekinthető meg

A Magyar Országgyűlés 2000. évi döntése szerint 2001-től minden évben április 16-án tartják meg a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapját.
A magyarországi zsidók gettókba zárása 1944. április 16-án kezdődött Kárpátalján, az akkori Magyarország területén. Ezt követte az ausztriai, németországi és lengyelországi haláltáborokba hurcolásuk. Néhány hónap alatt több százezer vidéki magyarországi zsidó embert gyilkoltak meg a haláltáborokban.
Az 1941-es népszámlálás 725 ezer izraelitát mutatott ki a revíziós lépések következtében megnövekedett területű országban. Mintegy kétharmadukat legyilkolták. A vidéki zsidóságot gyakorlatilag kiirtották, a Budapesten élők közül mintegy 100 ezren menekültek meg.