Új Holokauszt-múzeum épül Berlinben

A német főváros egy olyan új múzeum felavatására készül, amely a náci terrorgépezetet fogja bemutatni.

 


Új Holokauszt-múzeum épül Berlinben

 Öt évvel azután, hogy Berlin központjában felavatták a Holokauszt-emlékművet, a német főváros egy olyan új múzeum felavatására készül, amely a náci terrorgépezetet fogja bemutatni. 

A terror topográfiája nevű dokumentációs központ a nemzetiszocialista elnyomó államapparátus könyörtelenül hatékony működéséről kíván tájékoztatást nyújtani a Gestapo (titkos államrendőrség) és az SS (a náci párt katonai és védelmi szervezete) vezérkarának egykori székhelyén. A májustól díjtalanul látogatható intézmény a jelenlegi szabadtéri kiállítást váltja fel, amelyet évente félmillióan tekintettek meg.
 Igaz, az eredeti épületből, amely Adolf Hitler titkosrendőrségének és elitegységének központja volt, mára csak néhány cella és oszlop maradt fenn. „Itt nem a Vezúv által betemetett Pompeji romjairól van
szó, ide nem azért jönnek az emberek, hogy egy hajdani építészet maradványait megcsodálják – mondja Andreas Nachama, a múzeum igazgatója. – Itt elsősorban az a cél, hogy megértessük, mi indult
ki erről a helyről: nevezetesen a náci terror, amely aztán kiterjedt egész Németországra, majd egész Európára, és embermilliók életét övetelte”.
 A központot május 6-án, a II. világháború végének 65. évfordulója
előestéjén tervezik felavatni, de maga az épület már készen áll. A
sima kockára emlékeztető múzeumot Ursula Wims német építésznő
tervezte, a beruházás költsége 25 millió euró (csaknem 7 milliárd
forint) volt. Az acél- és üvegstruktúra, amely mintegy lebegteti a
látogatót az eredeti építmény maradványai fölött, az állandó
kiállításnak, a könyvtárnak és egy multimédiás konferenciaközpontnak
is otthont ad. „Nem emlékhely, hanem olyan hely lesz, ahol tanulni
lehet” – magyarázza Andreas Nachama.
 Az állam által finanszírozott új létesítmény két utcányira
található a Holokauszt-emlékmű mintegy 2700 betonoszlopától, amely a
nácizmus mintegy hatmillió zsidó áldozatának állít emléket egy
magánkezdeményezés eredményeként.
 Az új múzeumban magyarázó fotók, pannók, dokumentumok, túlélőkkel
készített hangfelvételek és számítógépes szimulációk mutatják majd
be, miként zuhant Németország egy törékeny demokráciából a fasiszta
diktatúrába, amelyet az állami terrorizmus gépezete tett teljessé.
Ezen a helyen állították össze a III. Birodalom ellenségeinek listáit, és itt tervezte meg a hitleri rezsim az európai zsidók megsemmisítését.
 Nachama, aki egy személyben rabbi, történész és a berlini zsidó
közösség volt vezetője is, az 1970-es években bukkant rá az akkor
elhagyatott helyre. A kancellária épületétől egy kőhajításnyira a
náci hatalom itt összpontosította a Gestapo, az SS, valamint a
rendőrségi és biztonsági erők tevékenységét 1939 és 1945 között
koordináló birodalmi biztonsági hivatal vezetőit és irodáikat.

 Mintegy tizenötezer ember senyvedt ezen a helyen a Gestapo
börtönében, ahol a rabokat rendszeresen brutális kihallgatásoknak
vetették alá. Sok foglyot öngyilkosságba kergettek kínzóik. Sok más
rab számára ez a börtön csak átmeneti állomás volt, mielőtt
valamelyik koncentrációs táborba szállították. A múzeum látogatói
láthatják a börtön rabjairól előállításuk pillanatában készített
fekete-fehér személyazonossági fotókat is.
 Az 1980-as évektől számos terv készült egy hasonló múzeum
létrehozására az akkor még a várost megosztó berlini fal mellett
lévő romok helyén, de egy sem valósult meg. Nachama szemében, aki
munkatársaival ebben a hónapban kezdi meg az épület végleges
berendezését, ezúttal új kezdetről van szó.
 „Olyan architektúrát hoztunk létre, amely lehetővé teszi, hogy a
hely új életre keljen” – vélekedik az igazgató.

 

 

BreuerPress/MTI/AFP