Radnóti Miklós emlékére avattak szobrot hétfőn Budapesten a nevét viselő színház előtt.
Szobrot avattak Radnóti Miklós emlékére Budapesten
Radnóti Miklós emlékére avattak szobrot hétfőn Budapesten a nevét viselő színház előtt.
A száz éve született költőt ábrázoló egészalakos alkotást, Varga Imre
szobrászművész munkáját Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere
avatta fel a Nagymező utcában.
Az ünnepségen Bálint András, a Radnóti Színház igazgatója
felidézte, hogy régóta készültek a szoboravatásra. Mint elmondta,
ebben az évben, a Radnóti-évben emlékeztek a költőre, az életműre,
„a gyalázatos halálra”. Előadói esteket rendeztek, könyvek jelentek
meg, kiállítások nyíltak és elhangzottak a versek, talán ez a
legfontosabb – hangsúlyozta az igazgató.
Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere úgy vélte, hogy egy száz
éve született nagy magyar költő szobrának leleplezése a magyar
kultúra ünnepe.
„Normális esetben ez éppen elég nagy esemény önmagában. A mai
abnormális magyarországi viszonyok között Radnóti Miklós szobrának
felállítása azonban etikai kiállás is a humanizmus mellett. Sőt,
sajnos újra aktuálissá vált antifasiszta politikai gesztus és üzenet
is” – fogalmazott a főpolgármester.
Demszky Gábor párhuzamot vont a két mártírköltő, Petőfi és Radnóti
sorsa között: Petőfit Sándor a számára adatott rövid néhány
békeévben alkotott életműve már klasszikussá tette, Radnóti Miklós
(1909-1944) életművét viszont „valóban utolsó versei formálták
kivételessé.”
Kiemelte: Varga Imre évtizedekkel ezelőtt készült Radnóti-szobra
több helyen látható az országban, sőt, az országhatáron túl is, a
kelet-szerbiai Borban, amelynek közelében a költő
munkaszolgálatosként mintegy három hónapot töltött 1944-ben.
„De az elmúlt 60 évben soha nem volt még olyan aktuális, hogy újra
felállítsuk és hogy éppen Magyarország és fővárosa szívében állítsuk
fel. Ma ugyanis a rasszista, antiszemita erők az elmúlt 60 évben
soha nem látott elánnal törnek a felszínre” – jegyezte meg Demszky
Gábor.
