Hazánk XX. századi történelme során számos olyan jogsértést követtek el, amelyek máig ható következményekkel járnak.
Közös felelősségünk, hogy Magyarországon, különösen a közbeszédben a nyilvános szereplések alkalmával ne sérüljön az egyenlő emberi méltóság elve, és ne nyerjen teret a keresztényellenes, rasszista, antiszemita, magyarellenes retorika.
A felhíváshoz csatlakozó személyek az általuk képviselt szervezetek nevében is elkötelezik magukat az emberi jogok, az egyenlő méltóság védelme mellett, és visszautasítanak minden olyan sértő megnyilvánulást, mely személyek vagy csoportok ellen irányul, azok vallási vagy nemzeti és etnikai hovatartozása miatt.
Hazánk XX. századi történelme során számos olyan jogsértést követtek el, amelyek máig ható következményekkel járnak. Különösen igaz ez a nemzeti szocializmus és a kommunizmus áldozataira.
A felhíváshoz csatlakozók fontosnak tartják a másoknak fájdalmat okozó történelmi sérelmek tiszteletben tartását, s mindenkit arra hívnak fel, hogy sem szóban, sem cselekedettel ne sértse meg az áldozatok emlékét.
dr.Lomnici Zoltán dr.Balog Zoltán
A történelmi egyházak az emberi méltóság védelmére közzétett felhívást aláírták
Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke – jelentette be sajtótájékoztatón Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottságának fideszes elnöke.
Ezután a politikai pártokon és a médián a sor, hogy nyilatkozzanak a felhíváshoz való csatlakozásról.
A dokumentum annak fontosságát hangsúlyozza, hogy a társadalomban összefogásra van szükség az emberi méltóságot sértő szövegek megjelenésével szemben, akár olyan kijelentésekről van szó, amelyek sértik a holokauszt áldozatainak emlékét, akár azokról a megnyilvánulásokról beszélünk, amelyek a keresztényeket érintik érzékenyen.
Kitért arra, hogy „az áldozatokért érzett fájdalom össze kell, hogy
kössön minket, ha kölcsönösen tiszteletben tartjuk azokat”.
A felhívás címzetteit arra kérte, hogy „sem szóban, sem cselekedetben ne sértsék meg az áldozatok emlékét”.
Annak a véleményének is hangot adott, hogy ha ezt a felhívást
elfogadják a demokratikus erők, „ezzel nem csak Európában szerzünk tekintélyt, és egy kicsit nyugodtabb kampányra számíthatunk, hanem annak is óriási jelentősége lehet, hogy egy új korszak indul, amelyre az lesz jellemző, hogy a közbeszédben senkit vallási, faji hovatartozás miatt sérelem nem érhet.”
Balog Zoltán arról számolt be, hogy a Fidesz elnöksége
felhatalmazta őt ennek a nyilatkozatnak az aláírására, így
szervezetük csatlakozik ahhoz.
Mint mondta, a dokumentumot aláírta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, Bölcskei Gusztáv a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, Ittzés János, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke, valamint Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségek (Mazsihisz) ügyvezető igazgatója és Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke.
A parlamenti bizottság elnöke a mostani időszak legnagyobb
magyarországi problémájának nevezte „a megfelelő cselekvés hiánya mellett” azt, hogy „nincs tiszta és világos beszéd”, ám Lomnici Zoltán felhívásában ez utóbbi megtalálható. Ez alatt azt értette, hogy a nyilatkozat elutasítja a kettős mércét, tehát „ugyanúgy igaz, hogy nem lehet Magyarországon keresztényeket vagy keresztyéneket gyalázni, mint ahogyan nem lehet antiszemita kijelentéseket tenni, nem lehet senkit sérteni magyarságában, és a magyarországi cigányságot sem lehet kollektíven bűnösnek bélyegezni”.
Egyértelműnek nevezte, hogy „ha valakinek fájnak a holokauszt
áldozatai, az akkor hiteles, ha fájnak a Gulág, a kommunista
rendszer áldozatai is”.
Balog Zoltán elmondta: az ország szociális, gazdasági, pénzügyi, oktatási és lelki állapotának következménye a „hiszterizált közhangulat” és az emberek „mentális süllyedése” .
Mindaddig, amíg nem tudnak ez ellen kormányzati intézkedéseket
hozni, addig „jó, hogy ha rögzítjük azokat az elveket, amelyeket
követni fogunk” ebben a tekintetben.
A politikus rámutatott: a jelenlegi ellenzéki párt olyan
kormányzati politikát folytat majd, ha arra kerül a sor, amely meg
fog felelni a felhívás elveinek, és „akkor majd kevesebb esély lesz
arra, hogy embereket egymás ellen uszítsanak”. A gyűlölködés
ellen a legjobb fegyver az, ha „az embereknek növekszik a
komfortérzete, a boldogságérzete”, mert akkor nem gondolják azt,
hogy a másik emberben kell ellenséget találniuk.
A Lomnici Zoltán által megfogalmazott nyilatkozatban többek között az áll: „A felhíváshoz csatlakozó személyek az általuk képviselt szervezetek nevében is elkötelezik magukat az emberi jogok, az egyenlő méltóság védelme mellett, és visszautasítanak minden olyan sértő megnyilvánulást, mely más személyek vagy csoportok ellen irányul, azok vallási vagy nemzeti és etnikai hovatartozása miatt”.
Kérdésre válaszolva Balog Zoltán megerősítette, hogy decemberbe részt vesz, Antiszemitizmus elleni globális fórumon Az izraeli fővárosban
BreuerPress-MCONET
Kitért arra, hogy „az áldozatokért érzett fájdalom össze kell, hogy
kössön minket, ha kölcsönösen tiszteletben tartjuk azokat”.
Annak a véleményének is hangot adott, hogy ha ezt a felhívást
elfogadják a demokratikus erők, „ezzel nem csak Európában szerzünk tekintélyt, és egy kicsit nyugodtabb kampányra számíthatunk, hanem annak is óriási jelentősége lehet, hogy egy új korszak indul, amelyre az lesz jellemző, hogy a közbeszédben senkit vallási, faji hovatartozás miatt sérelem nem érhet.”
Balog Zoltán arról számolt be, hogy a Fidesz elnöksége
felhatalmazta őt ennek a nyilatkozatnak az aláírására, így
szervezetük csatlakozik ahhoz.
A parlamenti bizottság elnöke a mostani időszak legnagyobb
magyarországi problémájának nevezte „a megfelelő cselekvés hiánya mellett” azt, hogy „nincs tiszta és világos beszéd”, ám Lomnici Zoltán felhívásában ez utóbbi megtalálható. Ez alatt azt értette, hogy a nyilatkozat elutasítja a kettős mércét, tehát „ugyanúgy igaz, hogy nem lehet Magyarországon keresztényeket vagy keresztyéneket gyalázni, mint ahogyan nem lehet antiszemita kijelentéseket tenni, nem lehet senkit sérteni magyarságában, és a magyarországi cigányságot sem lehet kollektíven bűnösnek bélyegezni”.
Egyértelműnek nevezte, hogy „ha valakinek fájnak a holokauszt
áldozatai, az akkor hiteles, ha fájnak a Gulág, a kommunista
rendszer áldozatai is”.
Balog Zoltán elmondta: az ország szociális, gazdasági, pénzügyi, oktatási és lelki állapotának következménye a „hiszterizált közhangulat” és az emberek „mentális süllyedése” .
Mindaddig, amíg nem tudnak ez ellen kormányzati intézkedéseket
hozni, addig „jó, hogy ha rögzítjük azokat az elveket, amelyeket
követni fogunk” ebben a tekintetben.
A politikus rámutatott: a jelenlegi ellenzéki párt olyan
kormányzati politikát folytat majd, ha arra kerül a sor, amely meg
fog felelni a felhívás elveinek, és „akkor majd kevesebb esély lesz
arra, hogy embereket egymás ellen uszítsanak”. A gyűlölködés
ellen a legjobb fegyver az, ha „az embereknek növekszik a
komfortérzete, a boldogságérzete”, mert akkor nem gondolják azt,
hogy a másik emberben kell ellenséget találniuk.
A Lomnici Zoltán által megfogalmazott nyilatkozatban többek között az áll: „A felhíváshoz csatlakozó személyek az általuk képviselt szervezetek nevében is elkötelezik magukat az emberi jogok, az egyenlő méltóság védelme mellett, és visszautasítanak minden olyan sértő megnyilvánulást, mely más személyek vagy csoportok ellen irányul, azok vallási vagy nemzeti és etnikai hovatartozása miatt”.
