A Caritas in veritate  kezdetű pápai dokumentum

„Globális kormányzást” sürget új enciklikájában a pápa

– A világméretű gazdasági válság leküzdéséhez „globális kormányzást”
tart szükségesnek a katolikus egyházfő kedden közreadott első
társadalmi enciklikájában.

 A Caritas in veritate (Szeretet az igazságban) kezdetű pápai
dokumentum lényegében az ENSZ átalakítását szorgalmazza, amelynek
eredményeként „valódi politikai hatóság” jönne létre. Csak egy ilyen
testület lehet képes a válság leküzdésére, a leszerelés
elősegítésére, a béke és a biztonság szavatolására, a
környezetvédelem ügyének előmozdítására és a migráció leküzdésére –
áll XVI. Benedek új – harmadik, 141 oldalas – enciklikájában.
 A javaslat szerint ez a globális hatóság a jognak lenne
alárendelve, és a szubszidiaritás, valamint a szolidaritás elvei
köteleznék.
 A szándékosan a G8-országcsoport szerdán kezdődő olaszországi
találkozója elé időzített enciklika súlypontjai a globalizáció
témája mellett a fejlődés, a szolidaritás, valamint a szegénység
elleni harc.
 XVI. Benedek az írásban rámutat: a világméretű válság és a
globalizáció lehetőséget nyújt arra, hogy a világ igazságosabb,
szolidáris legyen. Ehhez, mint írta, „a gazdaság civilizálására” van
szükség, különösen most, a pénzügyi és gazdasági válság körülményei
között. Ez alatt, mint kifejtette, azt érti, hogy a
nyereségorientált vállalatok mellett legyen hely a szociális
célokért küzdő vállalkozásoknak is; a puszta piaci logika mellett
érvényesüljön a szolidaritás is a polgárok egymás közötti
kapcsolataiban.
 A gazdasági és pénzügyi válság súlyos torzulásokat és
visszásságokat fedett föl; strukturális változtatásokra van szükség
ezekkel szemben – húzta alá XVI. Benedek. Ha a profit a közjóra való
tekintet nélküli kizárólagos, végső céllá válik, az azzal a
veszéllyel jár, hogy a gazdagság elpusztul, és nyomor keletkezik –
figyelmeztetett.
 „Mindenkinek jut hely ezen a Földön; az emberiség teljes
családjának meg kell találnia rajta a szükséges erőforrásokat” –
írta az egyházfő, az ipari államok és a fejlődő országok közötti
nagyobb szolidaritást sürgetve.
 Miután az egyes államok önállóan nem képesek sem a válság
leküzdésére, sem a globalizáció folyamatának szociális alapú
alakítására, szükség van a dokumentum szerint az ENSZ reformja
mellett a nemzetközi gazdasági és pénzügyi rendszer egységes
alakítására van szükség. Új, erkölcsi alapokon nyugvó pénzügyi rend
kell – fejtette ki.
 XVI. Benedek szót emelt a vallásnak a nyilvánosságból való kizárása
ellen. Megállapítása szerint ezzel elszegényedik a közélet, és a
politika „elviselhetetlen és agresszív” arcot ölt.
 Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a vallásszabadság nem
jelent egyet azzal, hogy minden vallás egyenlő lenne. Minden vallás
meg kell, hogy feleljen „a szeretet és az igazság” kettős
követelményének; a kereszténység magában hordozza ezeket a
kritériumokat – szögezte le.

BreuerPress/MTI/APA/dpa/AP/Reuters