Változnak temetkezési szokásaink

Egyre több a hamvasztás és szórás


A Nézőpont Intézet munkatársai ezer felnőttet hívtak fel telefonon, hogy megismerjék a temetésekkel, temetőlátogatásokkal és temetői szolgáltatásokkal kapcsolatos szokásaikat. Azok között, akiknek az utóbbi években hunyt el valamelyik rokonuk, majdnem 60 százaléknyi azoknak az aránya, akik a hamvasztás mellett döntöttek. A kutatás adatai szerint a fővárosiak mindössze 28 százaléka érzi úgy, hogy azért nem rendelt vagy rendelne koporsós temetést, mert az valamivel drágább, mint az urnás temetkezés. A BTI Zrt. vezetői szerint az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy az emberek nem szívesen válaszolnak azokra a kérdésekre, amelyek a pénztárcájukra vonatkoznak. Inkább a családi elvárásokra hivatkoznak, holott csak az utóbbi tízegynéhány évben fordult meg a koporsós és hamvasztásos temetések aránya az utóbbiak javára.

 

A felmérés szerint ma még az emberek kevesebb mint ötöde kéri, hogy szórják szét az elhunyt hamvait – ugyanakkor az eljárás egyre népszerűbb, különösen az idősebbek körében. A legtöbben 100-300 ezer forint közötti összeget szánnának a szertartásra. Van viszont egy szűk réteg, amelyik félmillió forintnál is magasabb összeget lenne hajlandó áldozni egy kiemelt sírhelyért vagy az átlagosnál jobb minőségű kellékekért.

 

Szeretnénk szolgáltatásainkat a lakosság folyamatosan változó elvárásaihoz igazítva fejleszteni – világított rá a kutatás céljára Novák Gergely, a BTI Zrt. vezérigazgató-helyettese. – A most kapott adatok szerint a 45 év fölötti budapestiek közel fele évente többször ellátogat valamelyik temetőbe, és akkor is itt kér tanácsot, amikor a családban a sajnálatos esemény bekövetkezik. Ez megerősít bennünket abban az elhatározásunkban, miszerint munkatársaink képzésével, a szolgáltatásainkról kialakított egységesebb képpel próbáljuk elérni, hogy a temetés teljes megszervezésével a Budapesti Temetkezési Intézetet bízzák meg – tette hozzá.

 

Népszerű és gazdag kulturális programokkal kívánjuk vonzóvá tenni a fővárosiak számára a budapesti sírkerteket. A Fiumei úti Sírkertben idén már ötödik alkalommal rendezzük meg a Csend Napja kulturális ünnepét – tájékoztatott Simóka Kálmánné dr., az Intézet vezérigazgatója. – Június 14-én vasárnap grafikai kiállítást, kórusmuzsikát, gyermekműsort, megzenésített verseket, komolyzenei hangversenyt, este hatkor pedig St. Martin Lelkek érintése című koncertjét kínáljuk a látogatóknak, amellett hogy óránként indulnak temetői séták és egész nap nyitva lesz a Kegyeleti Múzeum is. Ebben az esztendőben először támogatót is talált a programsorozat: a Pannónia Alkony Életbiztosítás segítségével szervezzük a fővárosiaknak a Csend Napját.

 

A BTI Zrt. tartja fenn az ország egyetlen Kegyeleti Múzeumát, amely idén először önálló programokkal csatlakozik a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozatához. A Fiumei úti Sírkertben és a Farkasréti temetőben nyugvó legnagyobb magyar színművészekre, írókra, költőkre és tudósokra, legeredményesebb sportolóinkra filmösszeállítással emlékeznek, közben pedig a Holdvilág Kamaraszínház művészeinek zenés irodalmi estjét élvezhetik a látogatók.

 

Április közepén a Budapesti Temetkezési Intézet a Fiumei úti Sírkert után a Farkasréti temetőben is elindította a kultúrtörténeti séták, rendhagyó tanórák sikeres sorozatát, amelyre az elmúlt alig több mint hat hétben máris többen jelentkeztek, mint ahányan korábban egész évben megnézték a sírkert híres emlékhelyeit.

 

MCOnet – BreuerPress