Megszűnik a kulturális járulék
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) forrását 2010. január 1-től az ötöslottó szerencsejáték játékadójának 90 százaléka képezi majd, a kulturális járulék megszűnik – jelentette ki Hiller István oktatási és kulturális miniszter kedden, Budapesten.
Mint arra Hiller István rámutatott, ez az intézkedés stabil, kiszámítható megoldást teremt, hosszú távon biztosítva a Nemzeti Kulturális Alap finanszírozását.
Az NKA forrásait továbbra sem érinti semmilyen költségvetési, kormányzati évközi átcsoportosítás, zárolás, elvonás – hangsúlyozta a tárcavezető.
Megemlítette, hogy számos európai országban – egyebek mellett Nagy-Britanniában, Olaszországban és Finnországban – hasonló rendszert alakítottak ki.
Hiller István úgy fogalmazott, „ezzel a megoldással egyrészt egy bürokratikus, idejét múlt rendszert szüntetünk meg, másrészt csökkentjük a vállalkozások terheit”.
Kulturális járulék bevétel alakulása (1999-2009. május 19-ig):
|
Évek |
Bevétel |
|
1999 |
3.898.987,3
|
|
2000 |
4.387.447,2
|
|
2001 |
5.074.882,0
|
|
2002 |
5.970.804,0
|
|
2003 |
8.030.462,0
|
|
2004 |
7.799.563,0
|
|
2005 |
7.277.305,3
|
|
2006 |
8.245.310,9
|
|
2007 |
8.768 817,7
|
|
2008 |
8.612 587,9
|
|
2009. május 19. |
3.168 167,6
|
Miből tevődött eddig össze a kulturális járulék? (a felsorolás nem teljes körű)
ˇ hirdetés
ˇ hangfelvételek CD-n, kép vagy mozgóképfelvételek CD-n
ˇ DVD-n lézerrel olvasható lemez más jelekkel
ˇ országos és regionális rádió-, televízióműsor-szolgáltatás (kivétel közszolgálati)
ˇ televíziós adás vételére alkalmas készülék, rádióműsor, hang és képfelvevő vagy lejátszó készülék, videómonitor és videóvetítő készülék
ˇ film-, videóvetítés, DVD-lejátszás
ˇ rádiótelefon és rádiótávíró vevőkészüléke (mobiltelefon is)
- rádió és tévéműsor adó készülék (kivétel katonai és polgári repülés)
- szórakozóhelyi felszerelés asztali vagy társasjáték, pénzérmével vagy koronggal működő más játék (kivétel tekepálya felszerelése
ˇ könyv, brosúra, röpirat és hasonló nyomtatvány (szótár, enciklopédia, tankönyvek nélkül)
ˇ újság, folyóirat és időszakos kiadvány, illusztrálva reklámtartalommal
ˇ nyomtatott vagy illusztrált postai képes levelezőlap
ˇ nyomtatott naptár, naptárblokk
ˇ kereskedelmi reklámanyag, katalógus
ˇ festmény, fénykép, tükör és hasonló tárgyak fakerete
ˇ intarziás és berakott famunka, ékszeres vagy evőeszközös ládikó, doboz, kis szobor és más díszmű áru fából
ˇ műanyagból készült szobor és más belső díszítésre szolgáló tárgy
ˇ szobrocska és más dísztárgy kerámiából
ˇ kis szobor és más dísztárgy fémből, nem nemesfémből
ˇ asztali, konyhai, irodai, tisztálkodási, lakásdíszítési célra szolgáló üvegáru
ˇ érme
ˇ divattervezés, formatervezés, szaktanácsadás
ˇ ékszerutánzat
ˇ művirág, levél és gyümölcsutánzat, ezek részei, ezekből készült áru
ˇ játékfegyver, kártya
ˇ épületek (A 2001-es módosítás során került a mellékletbe, az építőművészeti terület támogatásának biztosítására. A járulék alapja a kivitelezés esetén a 120 millió forintot elérő vagy meghaladó összértékű építmények létrehozásának bekerülési költsége.)
Modellek egyéb országokban
A szerencsejátékból kultúrára szánt összeget vagy hozzáadják a szakminisztérium költségvetéséhez vagy állami és kvázi állami, megbízott szervezeteken keresztül osztják el.
2002-es adatok szerint a legmagasabb (16,5%) Finnországban volt a kultúra részesedése, a legalacsonyabb (1%) Észtországban.
Nagy-Britannia:
1994-ben John Major kormánya engedélyezte a Nemzeti Lottót (National Lottery). A National Lottery minden egyes eladott lottó/sorsjegy/egyéb termék árának 28 százalékát jótékony célokra költi, s ennek az összegnek a 16,67 százalékát a kultúra támogatására ajánlja fel. A National Lottery egyrészt támogatja a művészeti tanácsokat (Art Councils) másrészt a cég saját, erre a célra felállított elosztó intézményt tart fenn, a Big Lottery Fund-ot (BLF).
A lottópénz 5 jó célra használható fel, s a kormány feladata a jó célok eldöntése, és a célok közötti forrásmegoszlás meghatározása.
1994 és 2002 között 14 milliárd fontot fordítottak „jó célokra“ a lottóbevételből, ebből 2,11 milliárd fontot művészetre és kultúrára, 2,29 milliárd fontot pedig műemlékekre.
A National Lottery megváltoztatta Nagy-Britannia művészeti életét, megsokszorozta a művészeti produktumokat fogyasztók, illetve létrehozók számát. Hatása az élet minden területén érződik. A társadalom egyre inkább felismeri a művészet jelentőségét, nem utolsó sorban gazdasági hatásait.
Finnország:
A finn rendszer parlamenti és a kormányzati politika együttműködésével, állami tervezési folyamaton keresztül, a szakminisztérium irányításával és az államtól kartávolságnyira lévő szervezetek szaktudásával működik. Nemzeti Lottót (17 különböző játék) egy állami tulajdonú vállalat, a Veikkaus Ltd. működteti, az Oktatási és Kulturális Minisztérium felügyelete alatt. Ennek profitjából művészetet, kultúrát, tudományos kutatásokat, ifjúsági projekteket és a sportot támogatják. 2002-ben ez a vállalat a bevétel 48%-át (523 millió euró) fordította nyereményekre és 32,6%-át (355,6 millió euró) jó célokra.
Olaszország:
A lottót egy állami résztulajdonú magánvállalat, a Lottomatica felügyeli, de az állam a felelős a haszon elosztásáért. A kulturális tárca 3 éves programok keretében ún. Felelős Központoknak (Centri di Responsabilita) adja át az adott összeget kezelésre. Ezek a központok megfelelnek a Minisztérium osztályfelosztásának. Míg a „rendes“ költségvetést évente osztják el, ezt három éves keretekre bontják.
