Harsányi László:
Meg kell hallani
az antiszemitizmus
miatt szóló riasztócsengőt
Meg kell hallani
az antiszemitizmus
miatt szóló riasztócsengőt
Harsányi László: Meg kell hallani az antiszemitizmus miatt szóló riasztócsengőt
Az antiszemitizmus és a holokauszttagadás miatt szóló riasztócsengőt meg kell hallani, az utóbbi időben ugyanis többen tudatosan és ismétlődően nyúlnak a rasszizmus elhasznált, poshadt levegőjű eszméihez – mondta a Simon Wiesenthal-díjak vasárnapi budapesti átadásakor Harsányi László, a
Nemzteti Kulturális Alap bizottságának elnöke.
A Holokauszt Emlékközpontban tartott ünnepségen hangsúlyozta: nem
engedhetjük meg, hogy az akkori események újraéledjenek, és bárkit
mássága miatt megkülönböztessenek, üldözzenek, majd hozzátette:
becsületes ember ma sem lehet antiszemita.
Az emlékközpont azért jött létre, hogy felhívja arra a figyelmet:
65 évvel ezelőtt „a halál lakozott ebben az országban”, és ezt
tudniuk kell a mai generációknak is, hogy fejet hajthassanak a
holokauszt áldozatai előtt – tette hozzá.
Az idei Simon Wiesenthal-díjat Nagy Márta tanár és Novák Ilona
múzeumpedagógus kapta a holokauszt magyarországi emléknapjához
kötődő rendezvényen.
Székely Gábor, a díjat odaítélő Holocaust Közalapítvány
kuratóriumának elnöke laudációjában elmondta: Nagy Márta a pécsi
Testnevelési Általános Iskola és Középiskolában tanít. Több
holokauszt oktatási tanfolyamon is részt vett, s diákoknak
tanulmányutat szervezett Auschwitzba. Az Anne Frank – történelem a
mának című tárlatot iskolájában több mint négyezren tekintették meg
tavaly februárban, ahol mintegy hetven diák vezette végig a
kiállításon a csoportokat.
A kuratórium elnöke utalt arra: idén a Holokauszt Emlékközpont
másik utazó kiállítását, az Auschwitz Album – rólunk, nekünk,
nélkülük kiállítást rendezte meg a pécsi iskolában, szintén diákok
tárlatvezetésével. Nagy Márta célja, hogy minél több diák
megismerhesse a holokauszt történetét és jelenkori tanulságait,
valamint az, hogy a következő generációk „ne csak ismerjék, hanem
megfelelően fel is tudják dolgozni a vészkorszak fájó örökségét” –
tette hozzá.
Méltatásában Novák Ilonáról, az Élet Menete Alapítvány önkéntes
munkatársáról közölte, hogy négy éve rendezte először az
emlékközponttal közösen a holokauszt vagonkiállítást a budapesti
Keleti pályaudvaron, amely azóta az egész országot bejárta. Az
eredeti és egyedi koncepciójú tárlatot – amely marhavagonokba
installálva tekinthető meg – az ország 29 városában közel 50 ezer
érdeklődő látta.
Mint mondta, Novák Ilona „olyan nagyszerű dolgot csinál, ami
elképzelhetetlen, utolérhetetlen”, mert „a vészkorszaknak azt a
jelképét mutatja meg, amit a gyermekek el sem tudnak képzelni”. A
diákok rendhagyó történelemóra keretein belül látogathatják meg a
tárlatot az adott város pályaudvarán, a vagonban pedig egy
emlékkönyvet is elhelyeztek, amelybe mindenki bejegyezheti
gondolatait.
A kitüntetettek emlékplakettet, könyvet, a Peter Vladimir tervezte
„ezüst kavicsokat” és pénzjutalmat vettek át.
Martinkovits Judit, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója abból az
alkalomból, hogy intézményük fennállásának ötéves évfordulóját
ünnepli, kijelentette: továbbfejlődésükhöz nem csak állami
támogatásra, hanem a társadalom összefogására is szükség van.
Félévtizedes munkájukat konferenciák, kiadványok, kiállítások,
kulturális alternatív programok jelzik, amelynek célja: emlékezni és
emlékeztetni, mert „a dolgok nem tudása nem vállalása nem mentesít
senkit”.
Beszédében annak a reményének adott hangot, hogy az emlékközpont „a
tolerancia, a tudás és a megbékélés háza” lesz.
Az emlékezés végén a résztvevők mécsest gyújtottak az intézmény
több mint 120 ezer meggyilkolt nevét tartalmazó emlékfalánál. A
díjátadáson megjelent mások mellett Aliza Bin-Noun, Izrael állam
magyarországi nagykövete, Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó
Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke és Zoltai Gusztáv, a
Mazsihisz ügyvezető igazgatója.
A Holocaust Közalapítvány 2008-tól minden esztendőben elismerést
nyújt át azoknak, akik önkéntes munkájukkal elősegítették a
magyarországi holokauszt emlékének megőrzését. A díjjal a
közalapítvány elismeri azoknak a társadalmi segítőknek, túlélőknek
és leszármazottaiknak az önzetlen munkáját és támogatását, akiknek
részük volt és van a holokauszt forrásainak, feldolgozásainak,
egykor keletkezett emlékeinek az összegyűjtésében,
bemutatásában.
A közalapítvány kuratóriuma az elismerést Simon Wiesenthalról, a
2005-ben elhunyt egykori holokauszt túlélőről nevezte el, aki
életének utolsó 60 évét a bujkáló nácik felkutatásának és
igazságszolgáltatás elé állításuknak szentelte.
A holokauszt magyarországi emléknapját minden évben április 16-án
rendezik, amikor arra emlékeznek, hogy 1944-ben ezen a napon
kezdődött Kárpátalján a magyarországi zsidóság gettókba zárása.
Mivel a zsidó vallási ünnep, a pészah idén április 16-át is magában
foglalta, a szervezők a legtöbb emlékezést vasárnapra tették.
BreuerPress-MTI
Az antiszemitizmus és a holokauszttagadás miatt szóló riasztócsengőt meg kell hallani, az utóbbi időben ugyanis többen tudatosan és ismétlődően nyúlnak a rasszizmus elhasznált, poshadt levegőjű eszméihez – mondta a Simon Wiesenthal-díjak vasárnapi budapesti átadásakor Harsányi László, a
Nemzteti Kulturális Alap bizottságának elnöke.
A Holokauszt Emlékközpontban tartott ünnepségen hangsúlyozta: nem
engedhetjük meg, hogy az akkori események újraéledjenek, és bárkit
mássága miatt megkülönböztessenek, üldözzenek, majd hozzátette:
becsületes ember ma sem lehet antiszemita.
Az emlékközpont azért jött létre, hogy felhívja arra a figyelmet:
65 évvel ezelőtt „a halál lakozott ebben az országban”, és ezt
tudniuk kell a mai generációknak is, hogy fejet hajthassanak a
holokauszt áldozatai előtt – tette hozzá.
Az idei Simon Wiesenthal-díjat Nagy Márta tanár és Novák Ilona
múzeumpedagógus kapta a holokauszt magyarországi emléknapjához
kötődő rendezvényen.
Székely Gábor, a díjat odaítélő Holocaust Közalapítvány
kuratóriumának elnöke laudációjában elmondta: Nagy Márta a pécsi
Testnevelési Általános Iskola és Középiskolában tanít. Több
holokauszt oktatási tanfolyamon is részt vett, s diákoknak
tanulmányutat szervezett Auschwitzba. Az Anne Frank – történelem a
mának című tárlatot iskolájában több mint négyezren tekintették meg
tavaly februárban, ahol mintegy hetven diák vezette végig a
kiállításon a csoportokat.
A kuratórium elnöke utalt arra: idén a Holokauszt Emlékközpont
másik utazó kiállítását, az Auschwitz Album – rólunk, nekünk,
nélkülük kiállítást rendezte meg a pécsi iskolában, szintén diákok
tárlatvezetésével. Nagy Márta célja, hogy minél több diák
megismerhesse a holokauszt történetét és jelenkori tanulságait,
valamint az, hogy a következő generációk „ne csak ismerjék, hanem
megfelelően fel is tudják dolgozni a vészkorszak fájó örökségét” –
tette hozzá.
Méltatásában Novák Ilonáról, az Élet Menete Alapítvány önkéntes
munkatársáról közölte, hogy négy éve rendezte először az
emlékközponttal közösen a holokauszt vagonkiállítást a budapesti
Keleti pályaudvaron, amely azóta az egész országot bejárta. Az
eredeti és egyedi koncepciójú tárlatot – amely marhavagonokba
installálva tekinthető meg – az ország 29 városában közel 50 ezer
érdeklődő látta.
Mint mondta, Novák Ilona „olyan nagyszerű dolgot csinál, ami
elképzelhetetlen, utolérhetetlen”, mert „a vészkorszaknak azt a
jelképét mutatja meg, amit a gyermekek el sem tudnak képzelni”. A
diákok rendhagyó történelemóra keretein belül látogathatják meg a
tárlatot az adott város pályaudvarán, a vagonban pedig egy
emlékkönyvet is elhelyeztek, amelybe mindenki bejegyezheti
gondolatait.
A kitüntetettek emlékplakettet, könyvet, a Peter Vladimir tervezte
„ezüst kavicsokat” és pénzjutalmat vettek át.
Martinkovits Judit, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója abból az
alkalomból, hogy intézményük fennállásának ötéves évfordulóját
ünnepli, kijelentette: továbbfejlődésükhöz nem csak állami
támogatásra, hanem a társadalom összefogására is szükség van.
Félévtizedes munkájukat konferenciák, kiadványok, kiállítások,
kulturális alternatív programok jelzik, amelynek célja: emlékezni és
emlékeztetni, mert „a dolgok nem tudása nem vállalása nem mentesít
senkit”.
Beszédében annak a reményének adott hangot, hogy az emlékközpont „a
tolerancia, a tudás és a megbékélés háza” lesz.
Az emlékezés végén a résztvevők mécsest gyújtottak az intézmény
több mint 120 ezer meggyilkolt nevét tartalmazó emlékfalánál. A
díjátadáson megjelent mások mellett Aliza Bin-Noun, Izrael állam
magyarországi nagykövete, Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó
Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke és Zoltai Gusztáv, a
Mazsihisz ügyvezető igazgatója.
A Holocaust Közalapítvány 2008-tól minden esztendőben elismerést
nyújt át azoknak, akik önkéntes munkájukkal elősegítették a
magyarországi holokauszt emlékének megőrzését. A díjjal a
közalapítvány elismeri azoknak a társadalmi segítőknek, túlélőknek
és leszármazottaiknak az önzetlen munkáját és támogatását, akiknek
részük volt és van a holokauszt forrásainak, feldolgozásainak,
egykor keletkezett emlékeinek az összegyűjtésében,
bemutatásában.
A közalapítvány kuratóriuma az elismerést Simon Wiesenthalról, a
2005-ben elhunyt egykori holokauszt túlélőről nevezte el, aki
életének utolsó 60 évét a bujkáló nácik felkutatásának és
igazságszolgáltatás elé állításuknak szentelte.
A holokauszt magyarországi emléknapját minden évben április 16-án
rendezik, amikor arra emlékeznek, hogy 1944-ben ezen a napon
kezdődött Kárpátalján a magyarországi zsidóság gettókba zárása.
Mivel a zsidó vallási ünnep, a pészah idén április 16-át is magában
foglalta, a szervezők a legtöbb emlékezést vasárnapra tették.
BreuerPress-MTI
