IZRAELI HÍRLEVÉL

אִגֶּרֶת מִיִשְֹרָאֵל


 

Egy nappal az Egyesült Államok elnökének a beiktatása és 22 nappal az izraeli parlamenti választások előtt, a három hétig tartó „Öntött ólom” hadművelet után

A Cáhál, az izraeli hadsereg megkezdte fokozatos kivonulását a Gázai övezetből

Európa segíteni akar, Egyiptom ódzkodik, Amerika váltásra, Izrael megváltásra vár

Izrael embervesztesége: 10 fő katona, 3 fő polgár

A gázai „Hamasztán” embervesztesége: 1300 halott, közülük 900 fegyveres

 

— ♦ —

 


Az Izrael által meghirdetett tűzszünet után a  Cáhál, az izraeli hadsereg vasárnap megkezdte a csapatok fokozatos kivonását a Gázai övezet-ből. Vasárnap a Hamasz egy Damaszkuszban tartott sajtóértekezleten feltételesen elfogadta a tűzszünetet és azt a saját győzelmének deklarál-ta. Tény, hogy az utóbbi huszonnégy órában,  vasárnap délután óta sem rakétatámadásról, sem tűzharcról nem érkeztek jelentések.

 

Először a tartalékosokat vezénylik az izraeli határok mögé, de leszerelésükről csak később döntenek.

 

Palesztin források az „Öntött ólom” hadjárat három hete alatt 1300 halott veszteségről szá-molnak be, akik közül – szerintük – csak 48 volt a Hamasz tagja, a többi ártatlan polgári áldozat. Az izraeli becslések ettől erősen külön-böznek: az 1300 halott legalább kétharmada – közel 900 – fegyveres férfi volt.

 

Izrael vesztesége ugyanezen három hét alatt 10 katona és 3 polgári személy.

 

Ehud Olmert miniszterelnök a hírügynökségek-nek adott vasárnap esti nyilatkozatában ki-jelentette: Izrael a lehető legrövidebb időn belül el akarja hagyni a Gázai övezetet.

Korábbi jelentések arról számoltak be, hogy Izrael még az Egyesült Államok új elnöke, Barack Obama beiktatási szertartása előtt befejezi a hadmű-veletet. Az USA 44. elnökét holnap, kedden iktatják be hivatalába Washingtonban.

 

Több izraeli katonai szakértő és politikus  elégedetlenségének, sőt, felháborodásának adott hangot a háború – szerintük – túlságosan korai félbehagyása miatt.

 

 

— ♦ —

 

Binjámin Netánjáhu, az ellenzéki Likud párt vezére, volt miniszterelnök is az elégedetlenek között van. „A Hamasz súlyos verést kapott, de nem sikerült felszámolni, márpedig a tulajdon-képpeni cél ez volt” – mondta.

Izrael ma, hétfőn mindössze 22 nappal áll a Kneszet-választások előtt. A legutóbbi napok felmérése szerint a keményvonalas Likud, „Bibi” Netánjáhuval az élén ma megnyerné az általános  választásokat.

 

Amire számítani lehet

Békére a Hamasszal – nem. A terrorszervezet vezérei, talán önnön bátorításukra, menetrend-szerűen kijelentik, hogy az „ellenállást” addig folytatják, amíg Jeruzsálemet és a templom-hegyi mecseteket „fel nem szabadították a cionista uralom alól”.

 

Az „ellenállás” Hamasz-nyelven fegyverek helyi gyártását, alagutakon történő becsempé-szését és izraeli területek rakétázását, katonák, polgárok elrablását és lehetőség szerint élet-fogytiglani túszként tartását, öngyilkos robban-tásokat jelenti. Korlátozott, egy hétig tartó tűzszünetre is csak azzal a feltétellel hajlandó (legalábbis nyilatkozat-szinten), ha az izraeli hadsereg kivonul a Gázai övezetből és vala-mennyi átjárót megnyitják.

 

„Csináljatok, amit akartok: a szent fegyverek előállítása a mi küldetésünk és pontosan tudjuk, hogyan és honnan lehet fegyvereket szerezni” – közölte Abu Obejda, a Hamasz fegyveres szárnyának a szóvivője.

 

 

— ♦ —

 

Sinai félsziget: diplomaták és beduinok

Ban Ki-mun ENSZ-főtitkár, európai és közel-keleti kormányfők tanácskoztak vasárnap a Sinai-félszigeten fekvő Sarm el-Sejk üdülő-helyen, egy tartós tűzszünetről a Gázai övezet-ben. A megbeszélések fő témája: miképpen lehet a Sinai-félszigeten át a Gázai övezetbe irányuló fegyvercsempészetnek gátat szabni.

A Sinai félsziget Egyiptom és Izrael között terül el: 1967-től az Egyiptommal 1979-ben kötött békeszerződésig az Izrael területénél háromszor nagyobb, 61,000 km˛-es félsziget izraeli katonai megszállás alatt volt. A fél-szigetet Izrael 1982-ben adta át egészében Egyiptomnak.

 

Azóta a kősivatag beduin törzsei a kisebb országnyi terület korlátlan urai. Nekik pedig az ősi arab hagyomány szerint senki sem paran-csol: ez alól az egyiptomi hatóság sem kivétel. A beduinok egyébként egészen más arabot beszélnek, mint az egyiptomiak. Csempészet-ből élnek. A Gázai övezetbe is ők szállítják a rakétákat és minden elképzelhető árut Rafiah (Rafah) határához, ahová a Gázai övezetből a határ alatt ásott  alagutak vezetnek.

 

A hely ismerői egybehangzó véleménye sze-rint az egyiptomi határőrök megszólítani sem merik a beduin csempészeket, bár azt sem lehet állítani, hogy a Kairóból, Alexandriából jövő határőr-tiszteknek semmi kapcsolatuk nincs a beduinokkal. Nagyobb, feltűnő szállítmányok, például rakéták érkezésekor a beduinok dollár-ban és áruban fizetik a baksist az egyiptomi főnököknek, hogy elfelejtsék, amit láttak…

 

Ezek után mit tehetnek a különgépeikkel a távolból iderepült kormányfők?

 

„Józan, paraszti ésszel” fogant elképzelés sze-rint a Gázai övezet és a Sinai-félsziget, azaz Egyiptom 14 kilométeres határával párhuzamo-san egy kb. 15 kilométer széles fegyveres nem-zetközi ellenőrzés alatt álló sávot kellene létre-hozni, amely megakadályozná a Gázai övezet-ből ásott alagutak egyiptomi kijáratának a hasz-nálatát. Az eddig ásott alagutak ugyanis mind-össze néhányszor tíz, esetleg száz méter hosszúak: egy széles ellenőrzött sáv azonban 15 kilométeresre növelné a Gázai övezet és a beduin csempészek közötti területet. Ilyen hosszú alagutak ásására pedig még a Hamasz se vállalkozna.

 

Ám ehhez Egyiptomnak hozzá kell járulnia szuverenitása bizonyos csonkulásához, amit országa népe – tekintve, hogy végső soron Izrael biztonságáért tett lépésről lenne szó – kétes lelkesedéssel fogadna. A Nílus partján ugyanis a robbanó népesség (már 75 millióra becsülik!) szegénysége és reménytelensége növekedésével együtt nő az Iszlám legszélsősé-gesebb  áramlatainak a népszerűsége.

 

— ♦ —

 

 

A Muzulmán Testvériség és a hasonló hiper-muszlim szervezetek Mubarrak elnök és a jómódú egyiptomi polgári osztály rémálma. Az iszlám államrendet propagáló Testvériségből nőtt ki a Hamasz, de feltételezik, hogy  a New Yorki ikertornyok, a Pentagon és egy utas-szállító gép ellen 2001. szeptember 11-én végrehajtott támadások, legalábbis ideológiai szinten, tőlük indultak ki.

 

A 80. évében járó, festett hajú Hoszni Mubarrak a fiát szemelte ki utódlására, aho-gyan a néhai Hafez el-Asszad elnök is tette Szíriában. Ám a dinasztiában gondolkodó köztársasági elnök öreg napjait súlyos gondok árnyékolják. Vajon beleegyezik országa e rövid, de neuralgikus határszakasza   nemzet-közi ellenőrzésébe? Napokon, talán órákon belül megtudjuk.

 

Az európai kormányfők közül többen ma Jeruzsálemben folytatták a tanácskozásokat a tűzszünet részleteiről.

 

Izraelben az is általános visszatetszést keltett, hogy a tűzszünet és a valószínűleg gyors és  teljes kivonulás Gilád Salit, a harmadik éve, 2006 júniusa óta a Hamasz fogságában lévő tizedes szabadon engedése nélkül következik be.

 

Európa: segítség – csak Hamasz után

Az Európai Közösség hajlandó anyagi és tech-nikai eszközökkel hozzájárulni a Gázai övezet és Gázaváros  kárainak a helyreállításához – amint a terület kikerül a Hamasz irányítása alól. Segélyszállítmányok küldését sürgősen és fel-tétel nélkül kilátásba helyezte.

 

Összeomlik valóban?

Szaud-Arábia egy Kuvaitban tartott össz-arab értekezleten feltétel nélkül egymilliárd dollárt ajánlott fel a súlyos kárt szenvedett Gázaváros számára. Ugyanitt Szaud el-Fejszál szaudiai külügyminiszter és Amer Musza, az Arab Liga főtitkára közös sajtóértekezleten ecsetelték „az arab világ küszöbön álló összeomlásának a lehetőségét”. A két politikus az arab világ meg-osztottságában, a palesztin belharcokban és – ez igazán nem maradhatott ki – az izraeli agresszióban látja az arab világra leselkedő legfőbb veszélyt.

 

 

   ♦ —

 

Hosszú háború, rövid emlékezet

Kísértet járja be Európát: a romok között hozzátartozóikat kereső, síró asszonyok, halott arab gyerekek kísértete. A televíziók képernyő-in és a lapok címoldalain jelentkezik, és nem csak Európában. Itt, Izraelben is.

 

Szívet tépő képek. Főképpen e sorok írójának, aki a három nagylányát elvesztett gázai orvost és nagyszerű embert, dr. Abu-elAis Izeddint személyesen ismeri.

De a világ (állítólag zsidó kézben lévő…) hírközlő szervei mintha elfeledkeznének a három hetes, valóban kegyetlen háború kiváltó okairól: a Hamasz nyolc évig folytatott rakéta-terrorjáról a Gázai övezettel határos izraeli városok és falvak ellen, a Hamasz, az Iszlám Dzsihád és más terrorszervezetek emberei (emberei?) által felrobbantott autóbuszok pad-lóin fekvő széttépett halottakról, a tel-avivi Dolfinárium, a natanjai pláza előtt fekvő vérző emberi roncsokról, a gyilkos és öngyilkos palesztin terror nyomait évtizedek óta máig testükön viselő rokkantakról – igen, nyomorék-ká robbantott gyerekekről, akikből azóta rokkant felnőttek lettek, vagyis megfeled-keznek mindarról, ami ezt a három hetes had-járatot kiváltotta.

 

És a szörnyülködő tévénéző megfeledkezik a jóval ritkábban közvetített gázai, dzsenini, ramallahi életképekről: az önfeledten integető-nevető, kezeikkel V-jelet mutató, vidám palesztin gyerkőcökről, amint a robbantások tucatnyi izraeli áldozat halálát győzelemként ünneplik, miközben nevelőik cukorkákat szórnak szét a palesztin utcában.

 

A muzulmán nézők reakcióján nincs mit csodálkozni. Ők világnézetük folytán természe-tesnek veszik az Iszlám minden eszközzel, tűzzel-vassal-vérrel történő elterjesztését. Számukra a legnagyobb gyalázat, ha egy korábban az Iszlám által dominált földdarabon más kultúra ver gyökeret. Márpedig Izrael esetében ez történt.

 

Európa, ne csodálkozz! Nagy-Britannia, Fran-cia- Német- Olasz- Spanyol- és Svédország, a ti muzulmán bevándorló-tömegeitek is visszafor-díthatatlan birtoknak tartják a ti országaitokat.

Egykönnyen nem fogjátok visszaszerezni azt, ami a tiétek … volt.

Itt azonban valamit közbe kell vetnem. Valami fontosat. 

 

Több, mint ezer évig éltek zsidók az Iszlám országaiban – és alig tapasztaltak ellenséges érzületet. Mialatt a két nagy, egymással versen-gő világvallás, a kereszténység és az Iszlám hol az ibér félszigeten, hol a Balkánon, vagy éppen Buda és Eger vára alatt vívta egymással élet-halál harcát, addig a zsidóság, bár adófizető kisebbségként, de nyugalomban élhette életét, gyakorolhatta ősei vallását az Iszlám Kelet országaiban.

 

A muzulmán „antiszemitizmus” (milyen ostoba kifejezés, hiszen az Iszlámot világra hívó nép, az arab is szemita) csak a cionizmus hatására, azzal nagyjából azzal egy időben jelent meg, először csak a Szentföldön, majd a zsidó állam megszületésekor a legtöbb arab országban is.

 

A történelem ellentmondása, hogy az Irakban, Szíriában, Egyiptomban, Jemenben kitörő pogromok éppen Izrael felé terelték a közel két évezrede (!) itt élő zsidóság  tömegeit. Körül-belül 600,000 zsidó érkezett ezekből az országokból Izraelbe, nagyjából ugyanannyi, amennyi palesztinai arab elhagyta a megalakuló zsidó államot.

 

— ♦ —

 

Óriási földgázkészlet Haifa partjainál

Egy kőolaj- és földgáz-kutató vállalat hatalmas tengeralatti földgáz-medencére lelt az izraeli partokkal szemben, Haifától 90 kilométeres távolságban.

 

A próbafúrásokat végző Noble Energy vállalat becslése szerint a tengerfenék alatt rejtőző több, mint három trillió köbláb (85 trillió liter, egy trillió: milliószor milliószor millió) földgáz, amennyiben sikerül a nagy mélységből történő kitermelés, hosszú évekre függetleníti Izraelt a külföldi energiahordozó-behozataltól. Az ország gazdaságának szinte megváltás lenne…

BreuerPress Halmos László