Egy izraeli régész a Jeruzsálemtől délra fekvő Hirbet Kejafa ókori településen
folytatott ásatásokon olyan cserépdarabra bukkant, amelyen
feltételezése szerint az eddigi legrégibb héber felirat található; a
felfedezés új fényt vethet a Szentföld történetére, kultúrájára,
népeire, arra az időszakra, amelyben a Biblia szerint Dávid király
uralkodott a térségben.
A 3000 éves, elhalványult ötsoros szöveg egy megerősített
település romjai közül került elő és az ásatást irányító Joszi
Garfinkel, a Héber Egyetem archeológusa szerint bizonyítéka lehet
annak, hogy az ótestamentumi Dávid korában ezen a területen valóban
létezett egy erős zsidó királyság.
Más régészek azonban vitatják ezt az értelmezést, amelyet a
kutató csütörtökön tett írásban is közzé. A polémia összefügg azzal
a szélesebb kérdéskörrel, hogy vajon a Bibliában szereplő
beszámolókat és földrajzi utalásokat szó szerint kell-e értelmezni.
Hirbet Kejafa a mai Bét Semes városának közelében található a
történelmi júdeai hegyek lábánál, ez a térség valaha a hegylakó
zsidók és ellenségeik, a partvidéki filiszteusok közötti
határterület volt. A dombtetőről rálátni arra völgyre, ahol Dávid és
a filiszteus óriás, Góliát nevezetes viadala lezajlott, és közel
fekszik Góliát szülóvárosához, a bibliai Gáthoz.
A feltételezhetően héber feliratot tartalmazó 15×15 centiméteres
cserépdarabot egy tízenéves önkéntes segítő találta az ásatás során
feltárt épület kő mosóteknője és egyik lépcsője között. Később
fedezték fel, hogy elhalványult ötsoros felirat látható rajta, a
héber ábécét megelőző úgynevezett proto-kánaánita írás betűivel.
Az ugyanabban a kőzetrétegben talált más leletek C-14-es
vizsgálata azt mutatta, hogy Kr. e. 1000 és 975 közötti emlékekről
van szó – ez egybeesik a bibliai Dávid király jeruzsálemi
királyságának aranykorával. Más tudósok már azonosítottak kisebb
héber felirattöredékeket a Kr. e. X. századból, de a cseréptöredék,
amely Garfinkel szerint talán egy üzenet vagy levél szövege,
legalább 100-200 évvel korábbi. A legismertebb héber szövegek, a
holt-tengeri tekercsak 850 évvel későbbiek.
A cseréptöredéket jelenleg egy egyetemi páncélszekrényben őrzik,
a tudósok szerint hónapokba telhet a szöveg megfejtése. Néhány olyan
szót már feltételesen értelmeztek, mint „bíró”, „király” és
„rabszolga”. Nehezíti a feladatot, hogy ezt az írásmódot nemcsak a
zsidók használták, és így nehéz biztosan megmondani, hogy héber vagy
a térségben élő más népek nyelvén íródott a felirat. Garfinkel egy
hárombetűs szóra alapozza meggyőződését, hogy héber szövegről van
szó: a szó azt jelenti szerinte héberül, hogy tenni, csinálni, és
csak ezen a nyelven létezik.
Amihaj Mazar, a Héber Egyetem egy másik archeológusa viszont úgy
vélekedik, hogy csak azt lehet bizonyosra venni: protokánaánita
írásról van szó.
Amennyiben azonban Garfinkel állítása beigazolódik, az
megerősíti azok érvelését, akik szerint a Biblia megbízható
történelmi forrás, a zsidók pontosan adták át történeteiket, amelyek
a többszáz évvel később íródott ótestamentum megörökített a
Bibliában. Ez annak bizonyítékát is jelentené, hogy a megerősített
településen, amelyet 700 méter hoszúságban fal övez és amelybe 10
méter átmérőjű monumentális kapun lehetett bejutni, valószínűleg
zsidók éltek.
BreuerPress/MTI/AP
