– Idén október 8-án este köszönt be és másnap estig tart a zsidó vallás legfontosabb,
legszentebb és legnagyobb ünnepe, a Jóm Kippúr, az engesztelés
ünnepe, népies nevén a hosszú nap.
A bibliai eredetű ünnep a zsidó naptár hetedik hónapja, Tisri
tizedik napján van, a Gergely-naptár szerint változóan szeptemberre
vagy októberre esik. Az engesztelés napja elnevezés arra utal, hogy
a Mindenható megbocsátotta Izrael fiainak az aranyborjú imádásának
bűnét, s kijelentette: „Legyen nektek ez a nap engesztelés
napjául…”. Ekkor lesz végleges az ítélet, amit Ros Hásánákor, az
újév napján hozott az emberek sorsáról az Örökkévaló, a két ünnep
közötti idő ezért a bűnbánat ideje. E napokon hajnalban bocsánatkérő
– szlihót – imákat mondanak, s szokás a haragosokkal megbékélni,
hiszen csak így várható el, hogy az Örökkévaló is megbocsássa a vele
szemben elkövetett bűnöket.
Az ünnepre való felkészülésnek a hívő zsidók egy teljes hónapot
(elul) és még tíz napot szentelnek, az engesztelés napját bűnbánó
szertartások előzik meg. Előző nap reggel alámerülnek a rituális
fürdőben (mikve), hogy megtisztulva fogadhassák a szent napot. A
bűntől való mentesülést szolgálja a kápárá szertartása is, amikor
egy kakast vagy tyúkot a fej fölött lassan megforgatva, áthárítják
rá a bűnöket. (Az ókori zsidóság ezen a napon egy utána a pusztába
űzött kecskebakra hárította át vétkeit, innen a bűnbak kifejezés.) A
fogadalmakat, ígéreteket három tanú előtt feloldják, s bocsánatot
kérnek embertársaiktól. A délutáni imában (minhá) elmondják a
bűnbevalló imákat (viduj), ami a megbánás, a megtérés lényege, s a
bűnök említésénél ökölbe szorított kézzel ütik mellüket. Mivel Jóm
Kippúr napja szigorú böjtnap, előző nap bőségesen kell enni, nehogy
az éhség zavarja az áhítatot.
Jóm Kippúrkor érvényesek a szokásos munkatilalmak, továbbá tilos
enni, inni, tisztálkodni (az egészségügyit kivéve), piperecikkeket
és bőrből készült lábbelit használni, valamint házaséletet élni; a
munkaszünetet a test szellemi részének kell szentelni. A jeruzsálemi
Szentély fennállása idején a főpap e napon mehetett be a Szentek
Szentjébe, és végezte ott szolgálatát az egész nép bűneinek
megbocsátásáért. Hosszú napnak azért nevezik, mert az ünnepnapokon
szokásos négy imán kívül ekkor még egy ráadás imát (neilá) is
mondanak a zsinagógában. Hosszú még azért is e nap, mert 25 órán át
kell böjtölni és ezen idő java részét a zsinagógában kell eltölteni.
A liturgia a Kol nidré (Minden fogadalom) imával kezdődik az
ünnep beköszöntése estéjén. A nap nagy részét imádsággal töltik,
recitálják a Jizkort az elhunyt családtagok emlékére, megvallják
bűneiket, isteni megbocsátásért könyörögnek, Tóra-olvasmányokat,
Jónás könyvének felolvasását és istentiszteleteket hallgatnak. Az
alkalomhoz illő viselet a fehér, a tisztaság szimbóluma, mivel Jóm
Kippúr napján a zsidók olyanok, mint az angyalok. Az emberek azt
kívánják egymásnak, hogy a mennyei könyvben azok közé írja be Isten
őket, akik jó év elé néznek. A nap a neilá szertartással és a
kosszarvból készült kürt, a sófár megfújásával ér véget.
