A Jad Hanna kibucot, annak történetét és saját családja életét mutatja be László
Gergely kiállítása archív anyagokon és a művész által készített
dokumentumfotókon keresztül csütörtöktől a budapesti kArton
Galériában.
A Jad Hanna kibucot 1950 tavaszán hozták létre a holokausztot
túlélt magyar fiatalok Izraelben. Az alapítók elkötelezett
baloldalisága miatt a mártír Szenes Hannáról elnevezett hely lett a
legismertebb kommunista kibuc a zsidó államban. Az alapítók között
volt a művész anyai nagyanyjának húga és férje, akik századmagukkal
a mai napig az egykor példaszerűen gazdálkodó kibuc területén
laknak. László Gergely az elmúlt tizenöt évben háromszor látogatta
meg őket, így vált a kibuc lassú átalakulásának és megszűnésének
tanújává.
Az október 24-ig megtekinthető tárlat a több részből álló Jad
Hanna Projekt első nyilvános állomása, s magát a képekkel való
munkát, a kutatói, megismerői folyamatot modellezi – mondta el Lázár
Eszter, a kiállítóhely munkatársa az MTI-nek.
A belső tér nyolc tablóvitrinében csaknem 160 archív és a művész
által készített fotó látható lekicsinyítve, szándékosan mindenfajta
évszám és magyarázat nélkül. A jellegzetes portréképek mellett
épületfotók, a kibuc részeit bemutató fotográfiák, a közösségi ház,
sporttelep, bunker láthatók, valamint a kibuc jelen állapotáról és
lakosairól készített kinagyított portrék is megtekinthetők.
A művész a kibucban dolgozott, ekkor jutott hozzá egy
fotóarchívumhoz, amelyet aztán saját felvételeivel egészített ki,
majd a képeket kategorizálni kezdte.
A kiállítás egyfajta „casting” is, helyszínek, díszletek,
karakterek, jelmezek válogatása egy, az év végére a kibucba
tervezett videó forgatásához, amely az ott élő különböző közösségek,
kibucnyikok, gázai telepesek, szudáni menekültek, thai
vendégmunkások bevonásával készülne. A film a Jad Hanna kibuc több
mint fél évszázadának kiemelt pillanatait idézné fel.
BreuerPress /mti
