A Mazsihisz a tartományi
kormányhoz fordul
kormányhoz fordul
A brandenburgi tartományi kormányhoz és a Németországi Zsidók Központi Tanácsához fordul a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), ha a fellebbviteli bíróság úgy dönt, hogy nem tárható fel az a
tömegsír, amely német történészek feltételezése szerint több mint
700, nácik által meggyilkolt magyar zsidó holttestét rejti – mondta
az MTI-nek csütörtökön Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető
igazgatója.
Az MTI azért kereste meg az ügyvezető igazgatót, mert a
feltárást régóta követelő Németországi Zsidók Központi Tanácsának
képviselője csütörtökön – személyes véleményét megfogalmazva –
megdöbbenését fejezte ki a távirati irodának amiatt, hogy a magyar
hatóságok részéről semmifajta megkeresés nem érkezett az ügyben.
Peter Fischer szerint Magyarországról senki nem érdeklődött, még a
Mazsihisz sem.
A brandenburgi emlékhelyekkel foglalkozó alapítvány szóvivője,
Horst Seferens elmondta, hogy a brandenburgi fellebbviteli bíróság a
közeljövőben dönt annak a tömegsírnak a feltárásáról, amely német
történészek, kutatók egybehangzó feltételezése szerint több mint
700, nácik által meggyilkolt magyar zsidó holttestét rejti.
Emlékeztetett: a tömegsír feltárását a cottbusi tartományi
bíróság első fokon még májusban állította le, s jelenleg a
brandenburgi tartományi fellebbviteli bíróság előtt van az ügy.
Zoltai Gusztáv az MTI-nek csütörtökön nyilatkozva kitért arra,
hogy a magyar zsidók holttestét rejtő sír jelenleg magánterületen
van, ezért folyik a per.
A Mazsihisz egyelőre várja a bíróság döntését, a szervezetet
eddig senki nem kereste meg Németországból – tette hozzá.
Május 16-án Zoltai Gusztáv az MTI-vel azt közölte: a Mazsihisz
mindent elkövet, hogy a Brandenburgban meggyilkolt magyar zsidókat
méltóan eltemessék, sírjaikat pedig méltóan gondozzák, hiszen ez „a
zsidóság egyik legfontosabb vallási parancsa”. Elmondta azt is, hogy
felveszik a kapcsolatot a Németországi Zsidók Központi Tanácsával, s
a szervezettel közösen próbálják majd elérni a tömegsír feltárását.
Ha szükséges, a német kormányhoz fordulnak az ügyben – tette hozzá.
A Németországi Zsidók Központi Tanácsa vezetőségének
képviselője, Peter Fischer május 19-én azt tudatta a távirati
irodával, hogy szívesen együttműködne a Mazsihisszel a
Brandenburgban meggyilkolt magyar zsidók ügyében.
Peter Fischer akkor úgy fogalmazott: „Minden szempontból előnyös
lenne, ha létrejönne a kapcsolat a két szervezet között. Szívesen
vennénk a Mazsihisz megkeresését, mert nem kívánunk elszigetelten
tevékenykedni”.
A tömegsír 5.000 négyzetméteres területen fekszik a brandenburgi
Jamlitz településen, ahol annak idején náci koncentrációs tábor
volt. A lágerben mintegy 10 ezer zsidót tartottak fogva, 1945 elején
azonban a történészek szerint felszámolták azt. A foglyok közül
sokan már a táborban meghaltak, sokakat pedig Auschwitzba
deportáltak. Günter Morsch, a brandenburgi emlékhelyekkel foglalkozó
alapítvány igazgatója szerint azonban „1.342 beteg és mozgásképtelen
fogoly a lágerben maradt, s őket az SS agyonlőtte.”
Morsch az alapítvány kutatásai alapján már korábban utalt arra,
hogy a tömeggyilkosság 1945. február 2-án, illetve 3-án történt, s
az áldozatok elsősorban magyar, kisebb számban pedig lengyel zsidók
voltak. Építőmunkások 1971 májusában egy kavicsbányában végzett
munkálatok során bukkantak rá az első tömegsírra, ahol 577 magyar
zsidó holtestét találtak meg.
Az egykori koncentrációs tábor területén régóta családi házak
állnak. Az egyik ház és a hozzá tartozó telek – ahol a
feltételezések szerint a még feltáratlan tömegsír található – egy
bizonyos Hans-Jürgen H. tulajdona. A férfi mindeddig megtagadta
annak engedélyezését, hogy a tulajdonában lévő telken feltárási
munkálatokat kezdjenek. Arra hivatkozott, hogy az ásatások
„csökkenthetik telkének értékét”. A cottbusi bíróság korábban neki
adott igazat, s a „tulajdonosi jogokra” hivatkozva elutasította a
feltárások engedélyezését.
A brandenburgi belügyminisztérium szóvivője, Geert Piorkowski
csütörtökön az MTI-nek nyilatkozva azt a reményt fogalmazta meg,
hogy a fellebbviteli bíróság helyt ad a fellebbezésnek, s
megkezdhetik a tervezett feltárást. Ugyanakkor közölte: a
jamlitz-lieberosei hatóságok mindezzel párhuzamosan törekednek arra
is, hogy az ügyre „bíróságon kívüli” megoldást találjanak, így
egyebek között szóba jöhet a telek megvásárlása is.
tömegsír, amely német történészek feltételezése szerint több mint
700, nácik által meggyilkolt magyar zsidó holttestét rejti – mondta
az MTI-nek csütörtökön Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető
igazgatója.
Az MTI azért kereste meg az ügyvezető igazgatót, mert a
feltárást régóta követelő Németországi Zsidók Központi Tanácsának
képviselője csütörtökön – személyes véleményét megfogalmazva –
megdöbbenését fejezte ki a távirati irodának amiatt, hogy a magyar
hatóságok részéről semmifajta megkeresés nem érkezett az ügyben.
Peter Fischer szerint Magyarországról senki nem érdeklődött, még a
Mazsihisz sem.
A brandenburgi emlékhelyekkel foglalkozó alapítvány szóvivője,
Horst Seferens elmondta, hogy a brandenburgi fellebbviteli bíróság a
közeljövőben dönt annak a tömegsírnak a feltárásáról, amely német
történészek, kutatók egybehangzó feltételezése szerint több mint
700, nácik által meggyilkolt magyar zsidó holttestét rejti.
Emlékeztetett: a tömegsír feltárását a cottbusi tartományi
bíróság első fokon még májusban állította le, s jelenleg a
brandenburgi tartományi fellebbviteli bíróság előtt van az ügy.
Zoltai Gusztáv az MTI-nek csütörtökön nyilatkozva kitért arra,
hogy a magyar zsidók holttestét rejtő sír jelenleg magánterületen
van, ezért folyik a per.
A Mazsihisz egyelőre várja a bíróság döntését, a szervezetet
eddig senki nem kereste meg Németországból – tette hozzá.
Május 16-án Zoltai Gusztáv az MTI-vel azt közölte: a Mazsihisz
mindent elkövet, hogy a Brandenburgban meggyilkolt magyar zsidókat
méltóan eltemessék, sírjaikat pedig méltóan gondozzák, hiszen ez „a
zsidóság egyik legfontosabb vallási parancsa”. Elmondta azt is, hogy
felveszik a kapcsolatot a Németországi Zsidók Központi Tanácsával, s
a szervezettel közösen próbálják majd elérni a tömegsír feltárását.
Ha szükséges, a német kormányhoz fordulnak az ügyben – tette hozzá.
A Németországi Zsidók Központi Tanácsa vezetőségének
képviselője, Peter Fischer május 19-én azt tudatta a távirati
irodával, hogy szívesen együttműködne a Mazsihisszel a
Brandenburgban meggyilkolt magyar zsidók ügyében.
Peter Fischer akkor úgy fogalmazott: „Minden szempontból előnyös
lenne, ha létrejönne a kapcsolat a két szervezet között. Szívesen
vennénk a Mazsihisz megkeresését, mert nem kívánunk elszigetelten
tevékenykedni”.
A tömegsír 5.000 négyzetméteres területen fekszik a brandenburgi
Jamlitz településen, ahol annak idején náci koncentrációs tábor
volt. A lágerben mintegy 10 ezer zsidót tartottak fogva, 1945 elején
azonban a történészek szerint felszámolták azt. A foglyok közül
sokan már a táborban meghaltak, sokakat pedig Auschwitzba
deportáltak. Günter Morsch, a brandenburgi emlékhelyekkel foglalkozó
alapítvány igazgatója szerint azonban „1.342 beteg és mozgásképtelen
fogoly a lágerben maradt, s őket az SS agyonlőtte.”
Morsch az alapítvány kutatásai alapján már korábban utalt arra,
hogy a tömeggyilkosság 1945. február 2-án, illetve 3-án történt, s
az áldozatok elsősorban magyar, kisebb számban pedig lengyel zsidók
voltak. Építőmunkások 1971 májusában egy kavicsbányában végzett
munkálatok során bukkantak rá az első tömegsírra, ahol 577 magyar
zsidó holtestét találtak meg.
Az egykori koncentrációs tábor területén régóta családi házak
állnak. Az egyik ház és a hozzá tartozó telek – ahol a
feltételezések szerint a még feltáratlan tömegsír található – egy
bizonyos Hans-Jürgen H. tulajdona. A férfi mindeddig megtagadta
annak engedélyezését, hogy a tulajdonában lévő telken feltárási
munkálatokat kezdjenek. Arra hivatkozott, hogy az ásatások
„csökkenthetik telkének értékét”. A cottbusi bíróság korábban neki
adott igazat, s a „tulajdonosi jogokra” hivatkozva elutasította a
feltárások engedélyezését.
A brandenburgi belügyminisztérium szóvivője, Geert Piorkowski
csütörtökön az MTI-nek nyilatkozva azt a reményt fogalmazta meg,
hogy a fellebbviteli bíróság helyt ad a fellebbezésnek, s
megkezdhetik a tervezett feltárást. Ugyanakkor közölte: a
jamlitz-lieberosei hatóságok mindezzel párhuzamosan törekednek arra
is, hogy az ügyre „bíróságon kívüli” megoldást találjanak, így
egyebek között szóba jöhet a telek megvásárlása is.
BreuerPress/MTI
