Salvadori diplomata
Raoul Wallenberg és Carl Lutz mellé egy eddig jórészt ismeretlen salvadori diplomata neve is felkerülhet a magyarországi holokauszt külföldi
embermentőinek listájára.
A londoni The Guardian beszámolója szerint hat évtized után kezd
fény derülni José Castellanos tevékenységére.
A vezető brit baloldali napilap megírja: Castellanos a kis
közép-amerikai ország svájci főkonzulja volt a háborús években, és
Genfben összebarátkozott egy Mandl György nevű, román
állampolgárságú zsidó emberrel.
Castellano az embermentést Mandllal kezdte: új barátját
kinevezte a salvadori konzulátus nem létező első titkári
tisztségére, a valamivel latinosabb hangzású George Mandel-Mantello
álnéven.
Az igazi és az áldiplomata ezután üres állampolgársági
igazolásokat kezdett kiállítani a közép-európai országok, elsősorban
is Magyarország üldözött zsidó lakosságának.
A dokumentumok közül sokat egyenesen Carl Lutzhoz, a Budapesten
tevékenykedő svájci alkonzulhoz juttattak el, aki ezreknek nyújtott
menedéket egy használaton kívüli volt üveg-nagykereskedésben, az
úgynevezett Üvegházban.
A The Guardian szerint Castellanosnak és Mandlnak még arról is
sikerült meggyőznie a gyanakvó svájci és magyar hatóságokat, hogy a
dokumentumok hitelesek, és hogy Európa e zugában valóban él egy
jelentős salvadori diaszpóra.
A hivatalos felhatalmazás nélkül akcióba lépő diplomata a brit
lap szerint összesen 25 ezer ember megmeneküléséhez járult hozzá
Közép-Európában.
Jóllehet Leon Uris, a világhírű író a 70-es évek elején
Castellanos nyomára akadt, és annak idején készült is egy rövid
rádióinterjú az embermentővel, az egykori diplomata azonban
névtelenül halt meg 1977-ben.
Lánya, Frieda Garcia szeretné elérni, hogy apja érdemeit
Izraelben hivatalosan is ismerjék el.
BreuerPress-MTI
embermentőinek listájára.
A londoni The Guardian beszámolója szerint hat évtized után kezd
fény derülni José Castellanos tevékenységére.
A vezető brit baloldali napilap megírja: Castellanos a kis
közép-amerikai ország svájci főkonzulja volt a háborús években, és
Genfben összebarátkozott egy Mandl György nevű, román
állampolgárságú zsidó emberrel.
Castellano az embermentést Mandllal kezdte: új barátját
kinevezte a salvadori konzulátus nem létező első titkári
tisztségére, a valamivel latinosabb hangzású George Mandel-Mantello
álnéven.
Az igazi és az áldiplomata ezután üres állampolgársági
igazolásokat kezdett kiállítani a közép-európai országok, elsősorban
is Magyarország üldözött zsidó lakosságának.
A dokumentumok közül sokat egyenesen Carl Lutzhoz, a Budapesten
tevékenykedő svájci alkonzulhoz juttattak el, aki ezreknek nyújtott
menedéket egy használaton kívüli volt üveg-nagykereskedésben, az
úgynevezett Üvegházban.
A The Guardian szerint Castellanosnak és Mandlnak még arról is
sikerült meggyőznie a gyanakvó svájci és magyar hatóságokat, hogy a
dokumentumok hitelesek, és hogy Európa e zugában valóban él egy
jelentős salvadori diaszpóra.
A hivatalos felhatalmazás nélkül akcióba lépő diplomata a brit
lap szerint összesen 25 ezer ember megmeneküléséhez járult hozzá
Közép-Európában.
Jóllehet Leon Uris, a világhírű író a 70-es évek elején
Castellanos nyomára akadt, és annak idején készült is egy rövid
rádióinterjú az embermentővel, az egykori diplomata azonban
névtelenül halt meg 1977-ben.
Lánya, Frieda Garcia szeretné elérni, hogy apja érdemeit
Izraelben hivatalosan is ismerjék el.
BreuerPress-MTI