Szülővárosában, Nagykanizsán
Fia és unokái jelenlétében szülővárosában, Nagykanizsán vasárnap
búcsúztatták el jelképesen a 99. életévében elhunyt Fejtő Ferencet.
„A legnagyobb szerencsém kétségkívül az volt, hogy tudtam
szeretni, és hogy szerettek” – ez az idézet áll a nagykanizsai
Zsidó temetőben Fejtő (Fischel) Ferenctől a feleségének és
nagyapjának közös síremlékén elhelyezett emléktáblán. A síremléknél
családtagjai és tisztelői vettek jelképes búcsút a város
szülöttétől, két nappal budapesti temetése után.
A nagykanizsai megemlékezést a temetői búcsúztatás előtt a
Medgyaszay Házban tartották, ahol csaknem százan hallgatták az
író-történész-újságíró emlékét megidéző beszédeket és kántoréneket.
A résztvevők között volt Kovács Kálmán, az SZDSZ ügyvivője,a párt
Zala megyei szervezetének elnöke, Göndör István és Teleki László
szocialista, valamint Cseresnyés Péter fideszes országgyűlési
képviselő, továbbá a város önkormányzatának vezetői, képviselői.
Marton István polgármester Fejtő szellemi örökségére
emlékeztetve felidézte, hogy ő volt az egyik kezdeményezője Nagy
Imre mártír miniszterelnök 1988-ban, a párizsi Pere Lachaise
temetőben avatott emlékműve felállításának. Utalt arra, hogy
felvilágosult, alkotó szellemű világpolgár volt, aki sosem felejtett
el nagykanizsainak lenni.
Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek szövetségének
elnöke felidézte, hogy Fejtő azon kevesek közé tartozott, aki még
emlékezett a magyarországi zsidóság aranykorára. Utalva a pénteki,
budapesti temetésen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által
elmondottakra, úgy fogalmazott: nem csak az ország, az a zsidó
közösség is büszke lehet, amely olyan embert adott a világnak, mint
Fejtő Ferenc.
A Nagykanizsai Zsidó Hitközség elnökeként Lévai Péterné a sokak
által tisztelt gondolkodó nagykanizsai látogatásairól és
levelezésben is ápolt barátságáról beszélt. Felidézte, hogy 1933-ban
változtatta meg nevét, de nagykanizsai gyökereire, piarista iskolai
tanulmányaira mindig büszke volt, 2000-ben elhunyt felesége hamvait
is a ebben városban helyezte végső nyugalomra.
Vereb Zsolt, a nagykanizsai Piarista Iskola igazgatója az
1927-ben érettségizett eminens diákról beszélt. Utalt Fejtőnek arra
a kijelentésére, hogy az igazi kereszténységet itt, az iskola falai
között ismerte meg.
A család nevében Fejtő fia, Charles beszélt arról, hogy édesapja
Nagykanizsáról Budapesten át Párizsig megtett életútját most
visszafelé is megteszik. A szülővárosához való szoros kötődésének
bizonyítékaként mesélte el, hogy mielőtt szíve megállt, a párizsi
kórházban egy vietnámi származású orvostanhallgatónak hosszan
beszélt Nagykanizsáról.
A temetői búcsúztatásra állítottak emléktáblát Fejtő Ferencnek
felesége és nagyapja közös síremlékén. Fia, valamint három unokája,
Raphael, Kalyane és Sorey jelenlétében Fejtő zsidó és keresztény
gyökereire utalva egy-egy kaviccsal vagy szál virággal vettek búcsút
tisztelői Nagykanizsa szülöttétől és díszpolgárától.
BreuerPress
búcsúztatták el jelképesen a 99. életévében elhunyt Fejtő Ferencet.
„A legnagyobb szerencsém kétségkívül az volt, hogy tudtam
szeretni, és hogy szerettek” – ez az idézet áll a nagykanizsai
Zsidó temetőben Fejtő (Fischel) Ferenctől a feleségének és
nagyapjának közös síremlékén elhelyezett emléktáblán. A síremléknél
családtagjai és tisztelői vettek jelképes búcsút a város
szülöttétől, két nappal budapesti temetése után.
A nagykanizsai megemlékezést a temetői búcsúztatás előtt a
Medgyaszay Házban tartották, ahol csaknem százan hallgatták az
író-történész-újságíró emlékét megidéző beszédeket és kántoréneket.
A résztvevők között volt Kovács Kálmán, az SZDSZ ügyvivője,a párt
Zala megyei szervezetének elnöke, Göndör István és Teleki László
szocialista, valamint Cseresnyés Péter fideszes országgyűlési
képviselő, továbbá a város önkormányzatának vezetői, képviselői.
Marton István polgármester Fejtő szellemi örökségére
emlékeztetve felidézte, hogy ő volt az egyik kezdeményezője Nagy
Imre mártír miniszterelnök 1988-ban, a párizsi Pere Lachaise
temetőben avatott emlékműve felállításának. Utalt arra, hogy
felvilágosult, alkotó szellemű világpolgár volt, aki sosem felejtett
el nagykanizsainak lenni.
Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek szövetségének
elnöke felidézte, hogy Fejtő azon kevesek közé tartozott, aki még
emlékezett a magyarországi zsidóság aranykorára. Utalva a pénteki,
budapesti temetésen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által
elmondottakra, úgy fogalmazott: nem csak az ország, az a zsidó
közösség is büszke lehet, amely olyan embert adott a világnak, mint
Fejtő Ferenc.
A Nagykanizsai Zsidó Hitközség elnökeként Lévai Péterné a sokak
által tisztelt gondolkodó nagykanizsai látogatásairól és
levelezésben is ápolt barátságáról beszélt. Felidézte, hogy 1933-ban
változtatta meg nevét, de nagykanizsai gyökereire, piarista iskolai
tanulmányaira mindig büszke volt, 2000-ben elhunyt felesége hamvait
is a ebben városban helyezte végső nyugalomra.
Vereb Zsolt, a nagykanizsai Piarista Iskola igazgatója az
1927-ben érettségizett eminens diákról beszélt. Utalt Fejtőnek arra
a kijelentésére, hogy az igazi kereszténységet itt, az iskola falai
között ismerte meg.
A család nevében Fejtő fia, Charles beszélt arról, hogy édesapja
Nagykanizsáról Budapesten át Párizsig megtett életútját most
visszafelé is megteszik. A szülővárosához való szoros kötődésének
bizonyítékaként mesélte el, hogy mielőtt szíve megállt, a párizsi
kórházban egy vietnámi származású orvostanhallgatónak hosszan
beszélt Nagykanizsáról.
A temetői búcsúztatásra állítottak emléktáblát Fejtő Ferencnek
felesége és nagyapja közös síremlékén. Fia, valamint három unokája,
Raphael, Kalyane és Sorey jelenlétében Fejtő zsidó és keresztény
gyökereire utalva egy-egy kaviccsal vagy szál virággal vettek búcsút
tisztelői Nagykanizsa szülöttétől és díszpolgárától.
BreuerPress
