Matuzsálem-fa

Tudósok igazolták a „korát”


Jeruzsálem, 2008. június 12., csütörtök () –
Facsemetét neveltek a kutatók abból a kétezeréves datolyamagból,
amelyet Maszada ősi erődjében leltek egy ásatás során 2005-ben. Az
„öreg” csemete hozzájárulhat ahhoz, hogy újjáéledjenek a Biblia
növényei.
A tudósok csütörtökön bejelentették: szénizotópos vizsgálat
bizonyította, hogy a Biblia legidősebb pátriárkájáról Matuzsálemnek
elnevezett mag nagyjából egyidős a modern időszámítással. A
datolyamag ezzel a legidősebb mag, amelyet sikerült kicsíráztatni –
mondta Szára Szallon, a jeruzsálemi Hadassza Orvosi Központ
munkatársa, a kutatócsoport vezetője.
A mag egy júdeai datolyapálma „gyermeke”. Ezt a pálmafajt valaha
végig a Jordán folyó partjai mentén termesztettek, de már
évszázadokkal ezelőtt kipusztult – írják a biológusok a Science című
folyóiratban megjelent tanulmányukban. A Maszada-erődben, Heródes
király I. században épült, a Holt-tengerre néző téli palotájában
számos magját találták meg. (Az erődítmény történelmi nevezetessége,
hogy több száz, a rómaiak ellen lázadó zsidó foglalta el a Zsidó
Háború idején és az utolsó emberig védelmezte a túlerővel szemben,
amely végül Kr. u. 67-ben felülkerekedett.)
Szallon, aki korábban már számos alkalommal tett kísérletet ősi
magvak kicsíráztatására, ám mindeddig sikertelenül, örömmel
állapította meg: „Ez a mag megeredt”. A korábbi eredménytelenség
miatt a kutató kezdetben kétségbe vonta, hogy a szárba szökkenő mag
is olyan öreg, mint a körülötte találtak.
„Amikor először próbáltuk meghatározni a korát, nem tudtunk
anyagmintát venni a maghéjból. Aztán később átültettük a csemetét,
és akkor megtaláltuk a gyökerek között a héj néhány olyan darabját,
amely alkalmas volt a szénizotópos vizsgálatra” – magyarázta. A
vizsgálat kimutatta, hogy a csírázó mag is kétezer éves, valamint
azt is, hogy genetikai állományának fele egyezik meg a mai
datolyákéval.
Ha a jelenleg másfél méter magas pálma nőivarú, akkor sokat
segíthet abban, hogy újjáéledjen a Jordán völgyének egykor uralkodó
faja – tette hozzá Szallon.
A júdeai pálmát a bibliai időkben nem csak szépségéért
tisztelték, hanem gyógyító hatásáért is: a néphit szerint számos
betegség esetében hatékony, a szívproblémáktól a székrekedésig.
BreuerPress/MTI/Reuters