Iránnal
Nem zárta ki az iráni válsággal kapcsolatos katonai megoldást sem, de a diplomácia elsődlegességét hangsúlyozta szerdán George Bush amerikai elnök.
A német kancellárral folytatott tárgyalásait követő
sajtóértekezleten – a Berlin közelében fekvő Meseberg kastélyban –
Bush hangoztatta, hogy Teherán csakis akkor kerülhet ki a nemzetközi
elszigeteltségből, ha felhagy az urándúsítással. Az elnök
kijelentette, hogy Washington a válság megoldása érdekében semmilyen
eszközt nem zár ki, hozzátette ugyanakkor, hogy előnyben részesíti a
tárgyalások útján történő diplomáciai megoldást.
Az amerikai állásponttal ellentétben Angela Merkel kancellár
kizárólag a diplomáciai megoldás mellett foglalt állást. Nem
tartotta kizártnak ugyanakkor, hogy Teheránnal szemben további
nemzetközi szankciókra lesz szükség.
A kancellár ezúttal is azt hangoztatta, hogy Berlin
tárgyalásokat szorgalmaz. Ezzel összefüggésben úgy értékelte, hogy a
tárgyalások, illetve az Iránra gyakorolt diplomáciai nyomás korábban
is eredményhez vezetett. A német kancellár nem zárta ki ugyanakkor,
hogy Teheránnal szemben további nemzetközi szankciókra lesz szükség,
ugyanakkor kijelentette, hogy új szankciók esetleges életbe
léptetése előtt előbb a korábban elhatározottakat kell
következetesen érvényesíteni.
A lehetséges új szankciókkal kapcsolatban úgy foglalt állást,
hogy azokat szükség esetén az ENSZ Biztonsági Tanácsában –
Oroszország és Kína támogatásával – kell elfogadni. Azok ugyanis
csak akkor lehetnek valóban hatékonyak, ha minél szélesebb körű
támogatást élveznek – fogalmazott Merkel, aki csupán lehetőségként
vetette fel, hogy az Európai Unió – egyebek között a bankszektor
területén – külön Irán elleni szankciókat foganatosítana.
Afganisztánnal kapcsolatban Bush és Merkel a nyilatkozatok
szerint elásta a csatabárdot. Bush – aki hivatali idejének utolsó
németországi látogatására érkezett – ezúttal egyáltalán nem
említette a német szerepvállalás növelésével kapcsolatos korábbi
követeléseket, ezzel szemben háláját fejezte ki az afganisztáni
demokrácia szilárdításához, valamint az újjáépítéshez nyújtott német
hozzájárulásért.
A tárgyalásokon teljes volt az egyetértés a Közel-Kelettel
kapcsolatban, s mind az amerikai elnök, mind német vendéglátója a
további béketárgyalások, illetve az önálló palesztin állam
megteremtése mellett emelt szót. Irakkal kapcsolatban Bush kiállt a
háború megindítására vonatkozó – s Németországban is bírálatokat
kiváltó – korábbi döntése mellett, hozzátéve, hogy a helyzet
stabilizálásához szükség van az amerikai katonai jelenlétre.
A mesebergi megbeszéléseken német sürgetésre szó volt a
klímaváltozás elleni harcról, s ezzel összefüggésben a fejlett ipari
országokat és Oroszországot tömörítő G8-csoport közelgő, Japánban
tartandó csúcstalálkozójáról. A konkrét környezetvédelmi
kötelezettségvállalásokat mindeddig elutasító amerikai elnök a
csúcstalálkozóra a hosszabb távú célok tekintetében engedményeket
ígért.
Az elmúlt időszakban nem mindig felhőtlen német-amerikai
kapcsolatok mérlegét megvonva Angela Merkel a búcsúzó Bush előtt
baráti, közvetlen és konstruktív viszonyról beszélt, kiemelve, hogy
ez magában foglalta a nézeteltérések őszinte megvitatásának
lehetőségét is.
BreuerPress / MTI
A német kancellárral folytatott tárgyalásait követő
sajtóértekezleten – a Berlin közelében fekvő Meseberg kastélyban –
Bush hangoztatta, hogy Teherán csakis akkor kerülhet ki a nemzetközi
elszigeteltségből, ha felhagy az urándúsítással. Az elnök
kijelentette, hogy Washington a válság megoldása érdekében semmilyen
eszközt nem zár ki, hozzátette ugyanakkor, hogy előnyben részesíti a
tárgyalások útján történő diplomáciai megoldást.
Az amerikai állásponttal ellentétben Angela Merkel kancellár
kizárólag a diplomáciai megoldás mellett foglalt állást. Nem
tartotta kizártnak ugyanakkor, hogy Teheránnal szemben további
nemzetközi szankciókra lesz szükség.
A kancellár ezúttal is azt hangoztatta, hogy Berlin
tárgyalásokat szorgalmaz. Ezzel összefüggésben úgy értékelte, hogy a
tárgyalások, illetve az Iránra gyakorolt diplomáciai nyomás korábban
is eredményhez vezetett. A német kancellár nem zárta ki ugyanakkor,
hogy Teheránnal szemben további nemzetközi szankciókra lesz szükség,
ugyanakkor kijelentette, hogy új szankciók esetleges életbe
léptetése előtt előbb a korábban elhatározottakat kell
következetesen érvényesíteni.
A lehetséges új szankciókkal kapcsolatban úgy foglalt állást,
hogy azokat szükség esetén az ENSZ Biztonsági Tanácsában –
Oroszország és Kína támogatásával – kell elfogadni. Azok ugyanis
csak akkor lehetnek valóban hatékonyak, ha minél szélesebb körű
támogatást élveznek – fogalmazott Merkel, aki csupán lehetőségként
vetette fel, hogy az Európai Unió – egyebek között a bankszektor
területén – külön Irán elleni szankciókat foganatosítana.
Afganisztánnal kapcsolatban Bush és Merkel a nyilatkozatok
szerint elásta a csatabárdot. Bush – aki hivatali idejének utolsó
németországi látogatására érkezett – ezúttal egyáltalán nem
említette a német szerepvállalás növelésével kapcsolatos korábbi
követeléseket, ezzel szemben háláját fejezte ki az afganisztáni
demokrácia szilárdításához, valamint az újjáépítéshez nyújtott német
hozzájárulásért.
A tárgyalásokon teljes volt az egyetértés a Közel-Kelettel
kapcsolatban, s mind az amerikai elnök, mind német vendéglátója a
további béketárgyalások, illetve az önálló palesztin állam
megteremtése mellett emelt szót. Irakkal kapcsolatban Bush kiállt a
háború megindítására vonatkozó – s Németországban is bírálatokat
kiváltó – korábbi döntése mellett, hozzátéve, hogy a helyzet
stabilizálásához szükség van az amerikai katonai jelenlétre.
A mesebergi megbeszéléseken német sürgetésre szó volt a
klímaváltozás elleni harcról, s ezzel összefüggésben a fejlett ipari
országokat és Oroszországot tömörítő G8-csoport közelgő, Japánban
tartandó csúcstalálkozójáról. A konkrét környezetvédelmi
kötelezettségvállalásokat mindeddig elutasító amerikai elnök a
csúcstalálkozóra a hosszabb távú célok tekintetében engedményeket
ígért.
Az elmúlt időszakban nem mindig felhőtlen német-amerikai
kapcsolatok mérlegét megvonva Angela Merkel a búcsúzó Bush előtt
baráti, közvetlen és konstruktív viszonyról beszélt, kiemelve, hogy
ez magában foglalta a nézeteltérések őszinte megvitatásának
lehetőségét is.
BreuerPress / MTI
