Magyar-Izraeli Baráti Társaság
Megemlékezés Izrael megalakulásának 60. évfordulóján
A Magyar-Izraeli Baráti Társaság rendezvényén, Glatz Ferenc akadémikus arról szólt, hogy a holokauszt és Izrael megalapítása szorosan összefügg, mert a zsidóság igyekezett ez utóbbival megvédeni magát, hogy a nemzetközi politikában is képviseltethesse magát.
A történész felhívta a figyelmet arra, hogy az 1948-as
államalapítás éppen azon a területen, a Közel-Keleten történt, ahová
a kőolajéhség miatt a világ figyelme irányult, s ez megnehezítette
Izrael érvényesülését a térségben.
A Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke arra is kitért, hogy
éppen az Izrael alakulása körüli időkben erősödött meg az iszlám
fundamentalizmus, mintegy válaszreakcióként a mohamedán országokban
végbement szekularizációra, ami szintén nehezítette a zsidó állam
elfogadtatását a Közel-Keleten. Értékelése szerint a nyolcvanas
évekre eljött az az állapot, amikor Izrael a nagypolitikában egyedül
az Egyesült Államokra számíthatott.
A történész kiemelte: a XX. századi történelemben először most
lát esélyt arra, hogy a katonai nagyhatalmak – Egyesült Államok,
Oroszország, Európai Unió – garanciát vállaljanak Izrael területi
épségére. Ugyanakkor arról is szólt, hogy meglátása szerint nincs
elég élénk tapasztalatcsere Magyarország és Izrael között, sem a
tudományos élet terén, sem a termelőszférában.
BreuerPress-MTI
A Magyar-Izraeli Baráti Társaság rendezvényén, Glatz Ferenc akadémikus arról szólt, hogy a holokauszt és Izrael megalapítása szorosan összefügg, mert a zsidóság igyekezett ez utóbbival megvédeni magát, hogy a nemzetközi politikában is képviseltethesse magát.
A történész felhívta a figyelmet arra, hogy az 1948-as
államalapítás éppen azon a területen, a Közel-Keleten történt, ahová
a kőolajéhség miatt a világ figyelme irányult, s ez megnehezítette
Izrael érvényesülését a térségben.
A Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke arra is kitért, hogy
éppen az Izrael alakulása körüli időkben erősödött meg az iszlám
fundamentalizmus, mintegy válaszreakcióként a mohamedán országokban
végbement szekularizációra, ami szintén nehezítette a zsidó állam
elfogadtatását a Közel-Keleten. Értékelése szerint a nyolcvanas
évekre eljött az az állapot, amikor Izrael a nagypolitikában egyedül
az Egyesült Államokra számíthatott.
A történész kiemelte: a XX. századi történelemben először most
lát esélyt arra, hogy a katonai nagyhatalmak – Egyesült Államok,
Oroszország, Európai Unió – garanciát vállaljanak Izrael területi
épségére. Ugyanakkor arról is szólt, hogy meglátása szerint nincs
elég élénk tapasztalatcsere Magyarország és Izrael között, sem a
tudományos élet terén, sem a termelőszférában.
BreuerPress-MTI
