Budapest, 2008. március 4., kedd (MTI) – Jogilag nem helytállóak
Sólyom László köztársasági elnök aggályai az Alkotmánybíróságnak
(Ab) véleményezésre megküldött gyűlöletbeszéd törvénnyel
kapcsolatban – mondta Bárándy Gergely, az MSZP országgyűlési
képviselője kedden Budapesten sajtótájékoztatón.
A köztársasági elnöknek nincs igaza, téved jogi érvelését
tekintve – közölte a kormánypárti képviselő a büntető törvénykönyv
módosításáról. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Ab több
határozatában is kimondta: a közösségek méltósága a
véleménynyilvánítás alkotmányos korlátja lehet, és testület nem
zárta ki, hogy a törvényhozó az uszítás tényállásán túlmenő
büntetőjogi védelemmel is gondoskodjék erről.
Bárándy Gergely hangsúlyozta: egyetértenek Sólyom Lászlónak
azzal a véleményével, hogy a közélet szereplőinek el kell
határolódniuk az ilyen jelenségektől. Úgy vélte, vannak, akiknek egy
kicsit jobban is el kellene határolódniuk, mint ahogy azt most
megteszik, például fel kellene mondani a koalíciót a
szélsőségesekkel.
Az MSZP szakpolitikusa, a törvénymódosítás egyik kezdeményezője
tételesen cáfolta az államfő érveit.
Elmondta: Sólyom László szerint a törvény gátolná az államfő, a
kormány, az Országgyűlés kritizálhatóságát. A kormánypárti képviselő
szerint a jogszabály nem a kritizálhatóságot szünteti meg, hanem az
olyan szitokszavak használatát, amelyek súlyosan sértik az emberi
méltóságot.
Bárándy Gergely nem osztotta az államfő azon véleményét sem,
hogy a törvény sérti az önrendelkezési jogot, mert nem
magánindítványra indul. Közölte: nem lehet egyetlen roma vagy zsidó
embert sem arra kötelezni, hogy kitéve magát az esetleges bosszúnak,
felvállalja az egész zsidóságot vagy a romákat ért sérelmet, és ő
legyen a feljelentő – fogalmazott.
Az MSZP-s politikus vitatta a köztársasági elnök azon érvét is,
miszerint a büntetőjogi védelem túl súlyos; ennél enyhébb eszközt
kell alkalmazni. „Elnök úr, akkor a polgári törvénykönyv
módosításáról szóló elfogadott törvényünket miért küldte
Alkotmánybírósághoz, hiszen az enyhébb eszköz, pont olyan, amire ő
utal” – közölte.
Bárándy Gergely azzal sem értett egyet, hogy a két évig terjedő
szabadságvesztés túl súlyos. Mint mondta, ez a büntetési tétel
megegyezik a nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazáséval.
Az MTI azon kérdésére, miszerint az Ab 2004-ben hatályon kívül
helyezett egy hasonló tartalmú törvényt, a szocialista képviselő
közölte: az a jogszabály más koncepción alapult, a most Ab előtt
lévő törvény elkészítésénél figyelembe vették a testület korábbi
aggályait. Egy másik kérdésre elmondta: nem tudja, mikor dönt a
taláros testület a jogszabályról.
Teleki László, az MSZP országgyűlési képviselője, utalva a
Magyar Gárdára, elmondta: a magyarországi cigányságnak fontos jelzés
lett volna, ha az államfő aláírta volna a törvényt. Sajnálta, hogy a
törvényt romaként nem szavazta meg a fideszes Farkas Flórián.
Hozzátette, hogy Bárándy Gergellyel továbbra is foglalkoznak ezzel a
kérdéssel annak érdekében, hogy biztosítsák: „Magyarországon nem
rossz kisebbségnek lenni”.
Sólyom László köztársasági elnök szombaton küldte meg
véleményezésre az Alkotmánybíróságnak a büntető törvénykönyv
módosításáról szóló, a gyűlöletbeszédet büntethetővé tévő törvényt.
Az Országgyűlés február 18-án fogadta el a jogszabályt, amelyet
csak az MSZP-frakció képviselői szavaztak meg, a törvénymódosítást a
kormány sem támogatta.
