Anne Frank-kiállítás

Hatvanba utazik


Hatvanban látható az
„Anne Frank – történelem a mának” című kiállítás csütörtöktől; a
Heves megyei városba érkező tárlatot ezt megelőzően Budapesten és
Pécsett tekinthették meg az érdeklődők – tájékoztatta Kardos Zoltán,
a fővárosi Holokauszt Emlékközpont kommunikációs vezetője az MTI-t és a BPI-t kedden.
A Holokauszt Emlékközpont és az amszterdami Anne Frank Ház utazó
kiállítása csütörtöktől március 21-ig Hatvanban, a Művelődési
Központban látható. Azt követően Salgótarjánban, áprilisban
Komáromban, Révkomáromban (Szlovákia), szeptemberben Nagyatádon,
októberben Győrött, novemberben Sopronban, 2009 áprilisában pedig
Szerbiában, Zentán látható majd a tárlat.
A tárlaton a második világháború idején Amszterdamban bujkáló,
majd családjával együtt koncentrációs táborba hurcolt Anne Frank
naplójának idézetei és a családról készült fotók szerepelnek. A
tárlat ezek mellett egyéni történeteket és szemtanúk beszámolóit
hívja segítségül az előítélet, az üldöztetés, az ellenállás, az
emberi jogok és a demokrácia témájának kiemelésére.
A pécsi kiállítást kísérő, diákok által tartott
tárlatvezetéseken január 25-től február 22-ig 28 iskola négyezer
diákja vett részt – olvasható a közleményben. A gyerekeknek
kortársaik mutatták be a Hollandiából deportált kamaszlány
történetét a TÁSI Mecsekaljai Iskolában, ahol 72 diák tárlatvezetőt
készítettek fel erre a feladatra.
A német zsidó családból származó Anne Frank (aki Magyarországon
Anna Frank néven vált közismertté) 1933-ban menekült el szüleivel
Németországból Hollandiába. A család a náci megszállás idején egy
amszterdami házban bújt meg. A rejtekhelyet azonban 1944-ben árulás
folytán felfedezték, a családot koncentrációs táborba hurcolták. A
deportálást csak a családfő, Otto Frank élte túl.
Anne Frank anyjával és nővérével együtt a bergen-belseni
koncentrációs táborban halt meg tífuszban, egy hónappal azelőtt,
hogy az amerikai csapatok 1945-ben felszabadították volna a lágert.
Történetét fennmaradt naplójából ismerhette meg a világ. A
feljegyzéseket édesapja adta ki 1947-ben.
BreuerPress+ MTI