a holokauszt iskolai tanítására
Párizs, 2008. február 14., csütörtök BreuerPress+MTI
Francois Hollande, a francia ellenzék szocialista vezetője támogatta
Nicolas Sarkozy államfőnek azon javaslatát, hogy a holokauszt
emlékének megőrzésére és az antiszemitizmus elleni harc részeként
minden tízéves kisiskolás jövő tanévtől megtanulja egy vele egykorú,
a deportálásban elpusztult francia gyerek személyes történetét.
„Minden alkalommal, amikor az emlékezés feladatának
kötelezettségeit átadhatjuk, meg kell tennünk” – jelentette ki az
ellenzéki vezető a France Info hírrádióban. Xavier Darcos oktatási
miniszter viszont nehezen tartja kivitelezhetőnek az államfő
javaslatát.
Franciaország egyik legjelentősebb valláspolitikai eseménye a
franciaországi zsidó szerveztek tanácsának (CRIF) éves
díszvacsorája, amelyen a francia egyházak vezetői mellett
kormánypárti és ellenzéki politikusok is részt vesznek. Eddig
azonban csak egyetlen egyszer fordult elő, 1991-ben, a
franciaországi zsidók emancipációjának 200. évfordulóján, hogy maga
az államfő is megjelent az ünnepségen.
Szerda este viszont a jelenlegi elnök, Nicolas Sarkozy teljes
kormánya jelenlétében itt tartotta szükségesnek, hogy az utóbbi
időben a vallás és az állam kapcsolatáról, a „civilizáló
örökségéről” és „Franciaország keresztény gyökereiről” Rómában és
Rijádban tett kijelentései miatt a Franciaországban kialakult
polémiára reagáljon.
A Vatikánban a katolikus vallását büszkén vállaló, de
bevallottan nem gyakorló francia elnök ugyanis azt állította: „a jó
és a rossz közti különbség tanításában egy tanító soha nem
helyettesítheti a papot vagy a lelkipásztort”.
A zsidó közösség vezetői előtt Sarkozy így pontosította
gondolatait: „Soha nem mondtam, hogy egy tanító alacsonyabb szinten
lenne egy papnál, rabbinál vagy imámnál az értékek átadására …
Soha nem mondtam, hogy a világi morál alacsonyabb szintű lenne a
vallásos morálnál. A meggyőződések kiegészítik egymást, és amikor a
jót és a rosszat nehéz egymástól megkülönböztetni, akkor egyik
hatással van a másikra”.
Az államfő szerint Franciaországban „senki nem akarja
megkérdőjelezni a szekularizációt, azt a drága kincset, ami az állam
semlegességét, más hitének tiszteletét, köztük a nem hívőkét is
jelenti”, ugyanakkor Sarkozy azt szeretné, ha „minden francia
gyermeknek joga lenne szellemi és emberi formálódása közben
elkötelezetten vallásos emberekkel találkoznia, akik megnyitják őket
a spiritualitás felé”.
Ellenzéki képviselők azonnal kifogásolták, hogy az elnök
ismételten saját istenről vallott felfogását keverte bele a
köztársaság koncepciójába, amelynek – és így az államfőnek – sem
feladata álláspontot megfogalmaznia az istenhitről.
Az antiszemitizmus elleni harc megerősítésére Sarkozy azt
javasolta, hogy a jövő tanév kezdetétől minden tízéves kisiskolás
megtanulja a holokauszt franciaországi áldozataiként elpusztul 11
ezer gyerek közül egyiknek a személyes történetét.
„Nincs intimebb dolog egy személy nevénél és keresztnevénél. És
semmi nem érint meg úgy egy gyereket, mint egy vele egykorú gyerek
története, aki ugyanúgy játszott, ugyanúgy örült és ugyanúgy remélt,
mint ő” – hangoztatta a francia elnök.
Francois Hollande, a francia ellenzék szocialista vezetője támogatta
Nicolas Sarkozy államfőnek azon javaslatát, hogy a holokauszt
emlékének megőrzésére és az antiszemitizmus elleni harc részeként
minden tízéves kisiskolás jövő tanévtől megtanulja egy vele egykorú,
a deportálásban elpusztult francia gyerek személyes történetét.
„Minden alkalommal, amikor az emlékezés feladatának
kötelezettségeit átadhatjuk, meg kell tennünk” – jelentette ki az
ellenzéki vezető a France Info hírrádióban. Xavier Darcos oktatási
miniszter viszont nehezen tartja kivitelezhetőnek az államfő
javaslatát.
Franciaország egyik legjelentősebb valláspolitikai eseménye a
franciaországi zsidó szerveztek tanácsának (CRIF) éves
díszvacsorája, amelyen a francia egyházak vezetői mellett
kormánypárti és ellenzéki politikusok is részt vesznek. Eddig
azonban csak egyetlen egyszer fordult elő, 1991-ben, a
franciaországi zsidók emancipációjának 200. évfordulóján, hogy maga
az államfő is megjelent az ünnepségen.
Szerda este viszont a jelenlegi elnök, Nicolas Sarkozy teljes
kormánya jelenlétében itt tartotta szükségesnek, hogy az utóbbi
időben a vallás és az állam kapcsolatáról, a „civilizáló
örökségéről” és „Franciaország keresztény gyökereiről” Rómában és
Rijádban tett kijelentései miatt a Franciaországban kialakult
polémiára reagáljon.
A Vatikánban a katolikus vallását büszkén vállaló, de
bevallottan nem gyakorló francia elnök ugyanis azt állította: „a jó
és a rossz közti különbség tanításában egy tanító soha nem
helyettesítheti a papot vagy a lelkipásztort”.
A zsidó közösség vezetői előtt Sarkozy így pontosította
gondolatait: „Soha nem mondtam, hogy egy tanító alacsonyabb szinten
lenne egy papnál, rabbinál vagy imámnál az értékek átadására …
Soha nem mondtam, hogy a világi morál alacsonyabb szintű lenne a
vallásos morálnál. A meggyőződések kiegészítik egymást, és amikor a
jót és a rosszat nehéz egymástól megkülönböztetni, akkor egyik
hatással van a másikra”.
Az államfő szerint Franciaországban „senki nem akarja
megkérdőjelezni a szekularizációt, azt a drága kincset, ami az állam
semlegességét, más hitének tiszteletét, köztük a nem hívőkét is
jelenti”, ugyanakkor Sarkozy azt szeretné, ha „minden francia
gyermeknek joga lenne szellemi és emberi formálódása közben
elkötelezetten vallásos emberekkel találkoznia, akik megnyitják őket
a spiritualitás felé”.
Ellenzéki képviselők azonnal kifogásolták, hogy az elnök
ismételten saját istenről vallott felfogását keverte bele a
köztársaság koncepciójába, amelynek – és így az államfőnek – sem
feladata álláspontot megfogalmaznia az istenhitről.
Az antiszemitizmus elleni harc megerősítésére Sarkozy azt
javasolta, hogy a jövő tanév kezdetétől minden tízéves kisiskolás
megtanulja a holokauszt franciaországi áldozataiként elpusztul 11
ezer gyerek közül egyiknek a személyes történetét.
„Nincs intimebb dolog egy személy nevénél és keresztnevénél. És
semmi nem érint meg úgy egy gyereket, mint egy vele egykorú gyerek
története, aki ugyanúgy játszott, ugyanúgy örült és ugyanúgy remélt,
mint ő” – hangoztatta a francia elnök.
